A nemrégiben történt súlyos baleset helyszínének rekonstruálása után ma, azaz 2023. november 16-án, csütörtökön kezdi meg a vizsgálatot a rendőrség a Nemzeti Színházban.
Sok szempontból árulkodó az az interjú, amelyet Vidnyánszky Attila adott a Magyar Nemzetnek. Ebben elismeri, hogy elbontották a díszletet, és csak két vizsgálatról beszél – egy belső és a rendőrség által indítottról –, jóllehet a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot minden ilyen súlyos baleset után azonnal értesíteni kell. Aki ezt elmulasztja, jogsértést követ el.
Mint korábban az Index megírta, péntek délután félbeszakadt a Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia című előadás, két szereplő, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó ugyanis egy rossz lépést követően lezuhant és súlyos sérüléseket szerzett.
Vidnyánszky Attila az említett interjúban elmondta: „Úgy igyekeztünk a vizsgálóbizottságot összeállítani, hogy mindenféle területről legyenek benne szakemberek, nyilván elsősorban a színházi műszakok képviselői. A héten felrakjuk a díszletet, már csak azért is, mivel egy rendőrségi vizsgálat is elkezdődött, aminek én személy szerint nagyon örülök. Ők is kérték a díszlet felépítését, és így a két vizsgálatot együtt meg lehet tartani. Felépítjük a díszletet, és modellezzük, hogy mi történt.”
A helyszínt meg kell őrizni
A nyilatkozatból az derül ki, hogy két vizsgálat indul, és szó sem esik arról, hogy munkavédelmi hatósági vizsgálat is lett volna. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint „A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni”.
A törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint „A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak”.
Ráadásul „Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni”.
Rekonstruált körülmények
Mivel maga Vidnyánszky Attila mondta el, hogy a díszletet lebontották, a rendőrség a ma, azaz 2023. november 16-án kezdődő vizsgálat során értelemszerűen nem tudja a helyszínt a balesetkori állapotában vizsgálni, márpedig – a közlekedési balesetekhez hasonlóan – utólag, a „nyomok” eltüntetése, feltakarítása után már nehezebb rekonstruálni a történteket. Mindezt meg lehetett volna tenni, ha még aznap este értesítik a rendőrséget, ez azonban a BRFK-nak az Index kérdéseire küldött válaszai alapján nem történt meg.
A BRFK-tól azt tudakoltuk, hogy érkezett-e bejelentés péntek este, a súlyos baleset után közvetlenül a rendőrséghez; kaptak-e a munkavédelmi hatóságtól értesítést a balesetről; a rendőrség tudta-e vizsgálni érintetlen formában a helyszínt; lehet-e úgy rendőrségi vizsgálatot folytatni, hogy a már elbontott helyszínt újra felépítik a vizsgálathoz? Azt is megkérdeztük, mire terjed ki a rendőrségi vizsgálat, nézik-e például azt, hogy betartotta-e a munkáltató azokat a szabályokat, amelyek ilyen súlyos baleset után rá nézve kötelezőek.
A rendőrségtől azt a választ kaptuk, hogy
a Budapesti Rendőr-főkapitányságra nem érkezett bejelentés, a nyomozó hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján hivatalból rendelt el nyomozást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A szemlét a rendőrök így utólag tartották meg az addigra megváltoztatott helyszínen, illetve újabb szemle megtartására kerül sor a rekonstruált helyszínen. Az eljárás feladata rekonstruálni a történteket, tisztázni a körülményeket, valamint azt, hogy terhel-e valakit büntetőjogi felelősség.
Bekamerázott színházi terek
Az eredeti helyszínt tehát a rendőrség nem láthatta, ám a vizsgálatot segítheti az az elektronikus biztonsági, vagyonvédelmi és színházi ügyelői kamerarendszert, amelyet a színház üzemeltet az emberi élet, a testi épség és a vagyon védelmében. Ez a kamerarendszer segíthet az esetlegesen előforduló munkahelyi és egyéb balesetek körülményeinek kivizsgálásakor is.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a Nemzeti Színház 71 beltéri és 18 kültéri kamerát rendelt (amelyeket 12 monitoron keresztül figyelnek), összesen tehát 89 kamera figyeli az épületet, amelyek felvételeit hatósági megkeresésre rendelkezésre kell bocsájtani.
Vidnyánszky Attila az említett interjúban kitért arra a támogatói dömpingre, amely a lemondását követte. „Megható, hogy ilyen komoly, saját szakterületükön belül elvitathatatlanul meghatározó személyiségek, művészek, igazgatók jelzik nekem szinte az egész kulturális életből, hogy támogatnak, és fontos volna, hogy maradjak.”
Mint az korábban megírtuk, a támogatói nyilatkozatok közös gyökere Fekete Péter cirkuszigazgató, volt kulturális államtitkár levele, amelyet a Nemzeti Kulturális Tanács tagjainak írt, ám az ötlet valójában Szabó Lászlótól, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) titkárától származik, aki a koordinációban is segédkezett. Mivel az MTT elnöke Vidnyánszky Attila – ráadásul a rendkívüli társulati ülés napján Fekete Péter is megjelent a Nemzeti Színházban –, VIDNYÁNSZKY GYAKORLATILAG MAGA IS RÉSZT VETT A MELLETTE SZÓLÓ TÁMOGATÓI KAMPÁNY MEGSZERVEZÉSÉBEN.
A színházban közben sorra maradnak el a produkciók, a nagyszínpadon gyakorlatilag egyáltalán nincs előadás, mindent lemondanak. A színház honlapja szerint Hobo péntek esti koncertjét még nem törölték, de előfordulhat, hogy a mára felépített Rómeó és Júlia-díszletet – a vizsgálatra való tekintettel – nem lehet azonnal újra lebontani, ez esetben Hobo sem fogja tudni megtartani a koncertjét a nagyszínpadon. (Index)