Néhány év alatt szinte a semmiből felépült Magyarországon egy cég, amelyben mára összefut szinte minden, ami az Orbán-kormánynak üzletileg fontos, a távközléstől az informatikán át a védelmi iparig.
Ez a cég a 4iG, amely ugyan sokat szerepel a hírekben, de mégis keveset tudni a vállalat háttértörténetéről. A Direkt36 legújabb cikkéből számos részlet kiderül erről. Például az, hogyan segítette titokban Orbán Viktor a céget, és hogy miként kapott rejtett módon tízmilliárdokat az államtól.
Orbán titkos tárgyalása
2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség épülete. Orbán Viktor miniszterelnök itt tárgyalt az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselőivel. Orbán arról győzködte hosszasan a tárgyalópartnereit, hogy adják el a céget a 4iG-nek. Az Invitech tulajdonosai nyitottak voltak erre, de kevésnek tartották a 4iG ajánlatát, ezért akadtak meg korábban a tárgyalások.
Bár a 4iG hivatalosan egy magáncég, Orbán pedig rendszeresen hangoztatja azt, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a történteket ismerő források szerint a miniszterelnök részletekbe menően, több mint egy órán keresztül tárgyalt az Invitech tulajdonosainak képviselőivel. A londoni találkozó végül tényleg fordulópontot hozott az Invitech felvásárlásáról szóló tárgyalásokban. A folyamatot ismerő források szerint ezután gyorsultak fel a 4iG-vel folytatott egyeztetések, amelyek eredményeként végül 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.
Titkos állami pénz a 4iG-nek
A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok szerint egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nál maradhat az állami forrás.
A Széchenyi Alapok birtokunkba került igazgatósági irataiban szerepel, hogy erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi, 52 százalékos tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították.
Aggályok a titkos pénzjuttatásról
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei nem voltak optimisták a befektetést illetően. Az igazgatóság számára 2021 novemberében készített jelentésükben több kockázati tényezőt is megfogalmaztak, amelyben a megtérüléssel kapcsolatban „magas” kockázatot azonosítottak. „A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje” – írták a jelentésben, és hozzátették, hogy „hosszú távon a részvény árfolyamának változása különösen kiszámíthatatlan”.
A jogi átvilágítás is megállapított „magas” kategóriájú kockázatot az ügyletnél. Ezt a vizsgálatot egy ügyvédi iroda, az Oppenheim végezte el, és ennek során feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben. Ő ugyanis több pontján is feltűnt ugyanannak az ügyletnek. Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Így az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-be fektessék be.
Ajánlat a Telekomra
2018. november közepén valósággal kilőttek a legnagyobb magyar távközlési vállalat, a Magyar Telekom részvényei. November 15-én elérte az árfolyam a 436 forintot, ami jelentős ugrást jelentett a néhány nappal korábbi 402 forinthoz képest. A hirtelen növekedés hátterében az állt, hogy a piacon elterjedt az a hír, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a vállalatra. Mivel az információ hitelesnek tűnt, elkezdték kapkodni a cég papírjait.
A Direkt36 most úgy értesült, hogy a felvásárlási kísérlet mögött kormányközeli szereplők álltak. Kifejezetten azzal a céllal akarták megszerezni a Magyar Telekomot, hogy az Orbán-kormány régóta dédelgetett terveinek megfelelően komoly pozíciókat szerezzenek a magyar távközlési piacon.
Jászai összeakadt Simicskával
Jászai Gellért, a 4iG jelenlegi vezetője az őt ismerők szerint profi üzletember, aki lehengerlő stílusban tárgyal. Simicska Lajosnál azonban nem sokra ment ezzel a képességével.
Jászai a 2010-es kormányváltás után fordult Orbán Viktor régi szövetségeséhez, a fideszes gazdasági háttérbirodalom akkori vezéralakjához. Jászai éveken át építette az SCD nevű ingatlanfejlesztő cégcsoportot, amely azonban 2011 tavaszára komoly bajba került, ezért állami segítséget szeretett volna kapni.
A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ezen a megbeszélésen is látszott, hogy Jászai „brókertípus”, aki szeret üzleti szakkifejezésekkel dobálózni. Használta például a „loan-to-value” kifejezést, amelyet magyarul hitelfedezeti mutatóként szoktak fordítani, és arra utal, hogy milyen arányban áll egymással a felvett hitel és az annak fedezeteként szolgáló ingatlan vagy más vagyonelem.
Jászai ugyanakkor rosszul mérte fel a tárgyalópartnerét. Simicska híres volt arról, hogy nem kedvelte sem a modern technológiát, sem a bonyolult üzleti nyelvezetet. Simicskának annyira nem tetszett a Jászai-féle stílus, hogy ott is hagyta a megbeszélést. „Ott ült a Lajos, és mondta, hogy »loan-to-value a faszom«, majd felállt, és elment” – mondta a találkozó részleteit ismerő forrás.
Konfliktusok Pintérrel és Palkoviccsal
2019 tavaszán Rogán Antal, a miniszterelnök talán legközelebbi bizalmasa, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, egy új üzletágra terjesztette ki a befolyását. A felügyelete alatt ekkor kezdték el központosítani az állami informatikai közbeszerzéseket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a miniszter alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet vette át az összes állami intézmény informatikai eszközeinek beszerzését.
A miniszterelnök jobbkezeként tevékenykedő Rogán ezzel a 4iG-t segítő manőverrel a kormány más erős embereinek az érdekeit sértette.
Ferde szemmel nézték a történteket például Pintér Sándor belügyminiszter környezetében. Pintérnek ugyanis régóta komoly befolyása volt az informatika egy speciális, belügyi feladatokat érintő területére. Ezek többek között választási infrastruktúrával, eredetiségvizsgálattal, térfigyelőkkel függtek össze. Ráadásul Pintér egyik legközelebbi szövetségeséhez, egykori államtitkárához, Tasnádi Lászlóhoz több olyan informatikai vállalkozás is köthető, amelyek szintén dolgoztak állami megbízásokon.
Zavarta ez az átrendeződés az akkoriban befolyásos kormánytagnak számító, sok fajsúlyos ügyet is vivő Palkovics Lászlót is.
Palkovics barátjának, korábbi cégtársának, Fauszt Zoltánnak a cégei, többek között a SDA Informatika Zrt. ugyanis fontos szereplői voltak az állami informatikának. Fauszt számára az egyik komoly csapást az jelentette, amikor 2020 végén Orbán menesztette egy fontos állami testületből, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT).
Felháborodás a Vodafone-nál
2022. augusztus végén a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Amanda Nelson egy állománygyűlést hívott össze a cég dolgozói számára. Itt jelentette be, hogy eladják a céget, a vevő pedig a 4iG és a magyar állam lesz.
A bejelentést a résztvevők döbbenten hallgatták. „A hangulat borzasztó rossz volt, mint egy ütés a gyomorszájra” – mondta egy vodafone-os forrás. A dolgozók egy részét főként az zavarta, hogy kik vásárolják fel a céget. Ezzel kapcsolatban több kemény kérdést is feltettek a vezérigazgatónak. „Hogyan illik a Vodafone értékeihez az, hogy a Vodafone Magyarországot a magyar államnak és egy olyan vállalatnak adják el, amelyet az illiberális, korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób magyar diktátor, Orbán Viktor bandája irányít?” – kérdezte például az egyik résztvevő.
Az Orbán–Merkel-alku
A Rheinmetall német fegyvercég a 4iG egyik befektetője, és a két vállalatnak közös vállalkozása is van. Ennek az együttműködésnek egy Orbán Viktor és Angela Merkel akkori német kancellár közötti egyezség ágyazott meg.
2019-ben, a két politikus soproni találkozóján született egy megállapodás arról, hogy Magyarország – hasonlóan az autógyártáshoz – egyfajta háttérbázisként fog szolgálni a német védelmi ipar számára. Merkel számára ez azért tűnt akkor előnyösnek, mert abban az időben (még az ukrajnai háború kitörése előtt) nem volt egyértelmű hazai politikai támogatása a német hadi fejlesztéseknek. „Az volt a célja, hogy a német hadiipart biztonságba helyezze Magyarországon” – magyarázta egy, a tárgyalás részleteit ismerő magyar kormányzati forrás.
Orbán számára pedig azért volt fontos ez a megállapodás, mert akkor már zajlott a magyar haderőfejlesztési program, és egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök azt akarta, hogy „ne csak vásároljon fegyvert, hanem hogy eladjon is”. (Telex)
