A fracking, azaz rétegrepesztéses technológia magyarországi betiltását követeli a Greenpeace.
A vízigényes gázkitermelési eljárást környezeti kockázatai miatt Európa több országában már betiltották, azonban Magyarországon még alkalmazzák, többek között a Corvinus projektben, a Sarkadkeresztúr nevű békési falu melletti Nyékpusztán, ahol nemrég a Szegeder is járt, amikor a Greenpeace szeptember 16-án és 17-én hőkamerás méréseket végzett a területen, valamint kihelyeztek kilenc légszennyezettséget mérő műszert. Az eredményt egy hete hozták nyilvánosságra, annak hitelességét az érintett földgázkereskedő vitatja.
A gázkitermelés helyszínén az üvegházhatású metán mellett rákkeltő anyagot, benzolt mutattak ki a Greenpeace műszerei. A terület nem lakott, de szerintük ez így is veszélyes lehet a mezőgazdasági munkások, valamint magában az üzemben dolgozók számára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi állásfoglalásában kifejtette, a benzol amellett, hogy rákkeltő, súlyos kitettség esetén immun- és vérképzőrendszeri károsodásokat okozhat. A WHO az ivóvízben maximum 10 mikrogramm/liter koncentrációt tart biztonságosnak, a levegőben található benzol esetében az expozíció minimalizálását javasolják, ezzel kapcsolatban nem adtak meg határértéket.
Csaknem a határérték kétszeresét mérték
A törvény azonban igen, a benzolra vonatkozó 24 órás határérték 10 μg/m³ (mikrogramm per köbméter), tűréshatárt nem jelöltek meg. A Greenpeace kilenc mérőműszere közül kettő a határ feletti értéket mutatott: az egyik 12,4, míg a másik jóval magasabb, 19,5 μg/m³-es átlagos értéket mért a helyszínen.
„A mérési módszer alapján biztosra vehetjük, hogy legalább egy, de valószínűleg több napon keresztül is határérték felett volt a levegő szennyezettsége” – olvasható a zöldszervezet közleményében. Mivel a területtől két kilométerre nem találtak szennyezést, abban is biztosak, hogy az a gázüzemből jön.
Az itteni kitermelő munka során keletkező fölösleges gázoktól két módon lehet megszabadulni. Az egyik megoldás a fáklyázás, amely során elégetik, szén-dioxidra és vízre bontják azokat. Az égés folyamata azonban nem mindig tökéletes: ha a fáklya nem működik hatékonyan, más gázok, például metán és benzol is távozhatnak.
A másik módszer a gázok közvetlen lefúvatása, azaz szabadon engedése a kéményen keresztül. A Greenpeace szerint utóbbi lehet a benzolszennyezés forrása, a kéménytől 40 méterre elhelyezett mintavevő mutatta ugyanis a legmagasabb értéket – árulta el Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa a Szegedernek. Ezek alapján az egészségre káros gázt közvetlenül a légkörbe engedhették.
Forrás: Flickr
Mennyire megbízható a Greenpeace mérése?
A szervezetet arról is kérdezte a Telex, hogyan biztosították a mérések reprezentativitását, és miért szeptember második fele volt a legjobb időszak a vizsgálatok elvégzésére.
Szerintük a gázmező esetében nem lehet kijelölni reprezentatív időszakot, a termelés folyamatossága miatt bármikor elvégezhető a mérés. Az esős, szeles időjárás – amit ottjártunkkor, szeptember 17-én mi is tapasztaltunk – befolyásolhatta a műszerek által rögzített szennyezés mennyiségét, valójában a mértnél magasabb értékek is elképzelhetők. Ezt a hatást próbálták minimalizálni, árnyékolva a mintavevő csöveket.
A mérés korlátja továbbá, hogy nem lehet tudni, a kimutatott érték egy egyszeri nagy kibocsátásnak, vagy folyamatosan jelen lévő, relatíve alacsony szennyezettségnek tulajdonítható-e. „Az is elképzelhető, hogy véletlenül pont abban a két napban voltunk ott, amikor működött a kémény, és egyébként egész évben nem történt ott kibocsátás; de az is előfordulhat, hogy mindennap több órán keresztül történik lefúvatás a kéményen keresztül” – írta Perger András. Szerintük ennek megállapítása a hatóság feladata.
A projektben érintett földgázkereskedő, az MVM CEEnergy Zrt. szerint a Greenpeace a méréseket nem a hatályos szabványok szerint végezte. A cég pénteken közzétett közleményében megjegyezte, a Greenpeace vizsgálati jegyzőkönyve is elismeri, hogy a mintákat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által nem akkreditált módon vették, így szerintük nincs garancia arra, hogy az eredmények pontosak, ráadásul azok elemzése során a Greenpeace által megbízott analitikai cég, a Eurofins sem a hivatalos módszertan szerint járt el.
„A fentiek alapján az MVM Csoport megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja a Greenpeace mérését és annak a Greenpeace általi értelmezését” – olvasható a cég állásfoglalásában. A CEEnergy saját, rendszeresen végzett mérései szerint a kitermelés kezdete óta minden adat „jóval az egészségügyi határérték alatt maradt”, bár konkrét, erre vonatkozó adatot a cég nem közölt.
Nehéz kimutatni, hogy van-e vízszennyezés, az MVM szerint nem is lehetséges
A Greenpeace megvizsgált a környékről származó, felszín alatti vízforrásokból vett mintákat is. Ezekre vonatkozóan csak korlátozottan lehetett a mérést elvégezni, mivel a felhasznált vegyi anyagok teljes listája nem ismert. Az MVM CEEnergy Zrt. új közleményében, korábbi cikkünk kapcsán a Szegedernek adott nyilatkozatát némileg pontosítva azt írta a repesztéshez felhasznált folyadék összetételéről, hogy annak 99 százaléka édesvíz és homokból, valamint mesterséges oxidásványokból álló kitámasztó anyag. A fennmaradó kis hányad pedig kizárólag a mindennapos élelmiszeripari, kozmetikai, háztartási termékekben is megtalálható anyagokat tartalmaz, ám ezeket nem írták le konkrétan.
A vízvizsgálat során a Greenpeace szakemberei nem találtak az olaj- és földgázkitermelésekre jellemző szénhidrogéneket, illetve etilén-glikolt. Ugyanakkor ez szerintük nem is feltétlenül volt várható, mivel gyakran évekbe telik, amíg a mélyben megtörtént szennyezés kimutathatóvá válik a felszínhez közelebb elhelyezkedő víztestekben.
A CEEnergy szerint nem is juthat szennyező anyag a természetes vizekbe, illetve a környezetbe, mivel zárt rendszerben végzik a repesztést. A szénhidrogénrétegek, ahol a kitermelt palagáz is található, a vízzáró rétegek alatt, több kilométerrel a föld alatti ivóvízbázis alatt helyezkednek el. „A rétegeket több száz bar nyomáskülönbséget tartani képes, cementezéssel rögzített béléscsövek is elkülönítik egymástól” – tették hozzá.
A Greenpeace betiltatná a rétegrepesztést
A békési beruházással kapcsolatban a Greenpeace azt követeli, hozzák nyilvánosságra az alkalmazott technológia részleteit, beleértve a felhasznált vegyi anyagokat és mennyiségüket, vizsgálják ki a benzolszennyezés okát és szüntessék meg a szivárgásokat, hagyjanak fel a nyékpusztai gázmezőn a kitermeléssel, az okozott környezeti károkat számolják fel, és a kormány számoljon el a nyilvánosság előtt a projektre költött közpénzekkel.
Általános követeléseik között szerepel a fracking magyarországi betiltása, valamint az, hogy a kormány a fosszilisek helyett megújuló energiába fektessen.
A követelésekkel kapcsolatban kerestük a Békés Vármegyei Kormányhivatalt és annak zöldhatóságát; a Corvinus projektért felelős Energiaügyi Minisztériumot; valamint a kitermelést végző amerikai céget, az Aspect Energyt.
A kormányhivatal ahogy az előző, témában készült cikkünk esetében, úgy most is azt közölte levelünkre válaszul, hogy nem ők az illetékesek, keressük az Energiaügyi Minisztériumot. Mindezt annak ellenére, hogy őket közvetlenül érintő kérdéseket tettünk fel, hiszen a Greenpeace a kormányhivataltól további mérések elvégzését, az okok kiderítését várja. A minisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. (Telex)
