Szerinte ez a törvény „tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett »státusztörvény-tervezet« leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját
– olvasható a Sándor-palota közleményében, ami szerint Novák Katalin köztársasági elnök aláírta az Országgyűlés által elfogadott törvényt.
Novák azt írta, „álláspontja változatlan”: „A jövőnk kulcsa, hogy milyen felnőtté válnak a mai diákok. Versenyképes tudással rendelkező, magabiztos, stabil értékrendű fiatalokra van szüksége a jövő Magyarországának. Ehhez elhivatott, jól teljesítő, megbecsült pedagógusokra és minőségi nevelésre van szükség. Erről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.”
Novák szerint „sok lényeges, megoldandó feladat van még”, azt írta, „elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket”.
2023. július negyedikén a magyar parlament 136 igen, 58 nem szavazat mellett elfogadta a „pedagógusok új életpályájáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat a köznyelvbe státusztörvény néven került be, a kritikusabbak bosszútörvénynek nevezik, tartalmának lényegét viszont talán ennél is pontosabban meg lehet fogalmazni.
Olyan törvényről van szó, aminek hatására pedagógusok sora hagyja el a pályát, akik pedig maradnak, az eddiginél is kevésbé szabadon, még inkább lehajtott fejjel kényszerülnek majd dolgozni. (444.hu)
