Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Timothy Garton Ash: Orbán Viktor ebbe az irányba vezeti Magyarországot

Külföld
2024.06.09.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
30

Timothy Garton Ash oxfordi történészprofesszor interjút adott a The Kyiv Independentnek, amelyben részletesen beszélt többek közt az ukrajnai háborúról, Vlagyimir Putyinról és Orbán Viktorról is. 

Az aktuális közéleti témákban is gyakran felszólaló történészprofesszor-publicista hosszú interjúja a The Kyiv Independent oldalán jelent meg (a beszélgetésre valójában még május közepén került sor, amikor Garton Ash a nyugat-ukrajnai Lvivben járt egy konferencián).

Timothy Garton Ash-t az interjúban többek közt arról is megkérdezték: „Egyes országokat, például Magyarországot azzal vádolják, hogy visszalép a demokráciától, és barátságosabbá válik az olyan autoriter rezsimekkel szemben, mint Oroszország és Kína.” A történész erre azt mondta: nem szereti ezt a visszalépés kifejezését, mert azt sugallja, hogy „van egy egyenes vonal, egy lineáris fejlődés, és vagy előre, vagy hátrafelé haladunk egy vonal mentén”.  

Nem ez történik. Orbán Viktor más irányba megy. Orbán azt mutatja meg, hogy létrejöhet egy hibrid rezsim, amely már nem igazi demokrácia, hanem egy választási önkényuralmi rendszer, amely a Nyugat, Kína, Oroszország és más nagyhatalmak közötti hintapolitikát folytat, miközben az EU teljes jogú tagállama. És ez rendkívül aggasztó

– fogalmazott Timothy Garton Ash a kérdésre válaszolva. 

Hozzátette, hogy ugyanezt teszi Alekszandar Vucsics elnök Szerbiában, és hasonló irányt vett Törökország, India és több másik ország is. 

Ezt el kell fogadnunk, és meg kell találnunk a módját, hogy ezt kezeljük. Amit nem szabad elfogadnunk, az az, hogy ez az EU egyik teljes jogú tagállamán  belül lehetséges

– fűzte hozzá a történész.

Európa érdeke az, hogy Ukrajna nyerje a háborút – mondta 

Az oxfordi professzor ezenkívül arról is beszélt még az interjúban, hogy 

  • a második világháború óta Európában zajló legnagyobb konvencionális háború megkövetelte, hogy a nyugati vezetők felhagyjanak a békeidős gondolkodásmóddal, határozottan lépjenek fel az agresszió megállítása érdekében,
  • megjegyezte, hogy az invázió kezdete előtt szerinte tisztán lehetett látni a figyelmeztető jeleket, de sokan nagyon későn vették a jelet,
  • szerinte Európa és a világ többi része még mindig nem fogta fel, hogy érdekükben áll Ukrajna győzelme,
  • azzal kapcsolatban, hogy az ukrán győzelem mit jelenthet a gyakorlatban, azt mondta: „olyan helyzetnek kell lennie, amelyben az ukránok többsége úgy érzi, hogy ez győzelem, az oroszok és a világ többi része pedig úgy érzi, hogy ez orosz vereség”,
  • ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy egy tavaly őszi oxfordi kutatás – amelyet az Európai Külkapcsolatok Tanácsával (ECFR) közösen végeztek – kimutatta, hogy az olyan nem-európai nagyhatalmak, mint Kína, India, Törökország, Indonézia, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság vagy Brazília elhiszik azt az orosz narratívát, miszerint Oroszország nem Ukrajnával, hanem a Nyugattal vívja ezt a háborút. „Mi gondolhatjuk azt, hogy Ukrajna vesztett. A világ többi része azt fogja gondolni, hogy a Nyugat vesztett, és Európa vesztett” – fogalmazott, 
  • ha a Nyugat csak annyit ér el, hogy Ukrajna talpon marad a háborúban, akkor az szerinte vereségként lesz értelmezhető, 
  • megjegyezte, hogy szerinte a nyugati vezetők közül az észt Kaja Kallas, a cseh Petr Pavel vagy a dán Mette Frederiksen, vagy Boris Johnson óta a brit kormányfők is „nagyon jó politikát” folytatnak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát támogatják. Több fontos központban, például Berlinben vagy Washingtonban félnek az eszkalációtól, és nem realizálták azt, hogy a háborús időben „bátrabbnak kell lenned, határozottabban és gyorsabban kell cselekedned és beszélned”, mint békeidőben,
  • szóba került az az eshetőség is, hogy Oroszország megállna-e egy ukrajnai győzelem után. Mint mondta, Putyin „valószínűleg nem fogja közvetlenül megtámadni Észtországot, de Moldovát jelentősen fenyegetné. Tehát ez egy európai biztonsági kérdés”. Továbbá megjegyezte azt is, hogy ha Putyin győz Ukrajnában, az esetleg az orosz elnök közeli szövetségesét, Hszi Csin-ping kínai elnököt is arra bátoríthatja, hogy tegyen egy kísérletet Tajvan lerohanására, 
  •  a kérdésre, hogy lehet-e „tartós béke” Oroszország és Ukrajna között, Timothy Garton Ash azt mondta: szerinte legfeljebb azt lehet garantálni, hogy Ukrajnának ne kelljen szembenéznie egy újabb orosz agresszióval hónapokon vagy éveken belül. „Végső soron a NATO adhat választ erre a kérdésre” – mondta, hozzátéve: a katonai szövetség egy olyan határ, amelyet Oroszország sem merne átlépni,
  • szerinte Európa egyfajta „hübriszben” élt az utóbbi évtizedekben, különösen a 2000-es évek elején, ami szintén hozzájárult az orosz invázió megtörténtéhez. „Meggyőztük magunkat arról, hogy a történelem egyszerűen a mi utunkat járja, elkerülhetetlenül a demokrácia, a szabadság irányába. Önelégültek lettünk. Túlságosan magabiztosak lettünk, a gazdasági modellünkben is.” Szerinte 2008-ban jött el a fordulat a gazdasági világválsággal és Oroszország Grúzia elleni agressziójával, 
  • Putyin Oroszországának történetében viszont 2014-et tartja egy olyan fordulópontnak, ahol a Nyugat kudarcot vallott.  „ha akkoriban sokkal határozottabb választ adtunk volna, sokkal erősebb szankciókat vezettünk volna be Oroszországgal szemben, csökkentettük volna az Oroszországtól való energiafüggőségünket ahelyett, hogy növeljük azt [...], sokkal egyértelműbb üzenetet küldtünk volna Putyinnak... Soha nem lehet tudni, hogy mi történt volna, de elképzelhető, hogy talán nem lennénk abban a zűrzavarban, amelyben most vagyunk”,
  • szerinte az ukrán nemzetállam létrejötte egy több mint százéves folyamat, amely napjainkban zárult le. A legfontosabb mérföldköveknek 1991-et (Ukrajna függetlenedése), a 2004-es és 2014-es forradalmakat, valamint a 2022-es inváziót tekinti, amely végső soron ahhoz is hozzájárult, hogy Ukrajnát egy nagy európai államként ismerje el a nemzetközi közösség,
  • a 2022 utáni időszak egy új történelmi korszakként értelmezi, szerinte az invázió kezdetével lezárult a „fal utáni korszak”, vagyis a berlini fal leomlását és a hidegháború végét követő korszak. A történelemben és a politikában pedig, akárcsak egy házasságban, mindig sokkal fontosabb a kezdet, mint a vég, így a következő időszak meghatározó lesz  – vélekedett,
  • „És az ilyen időszakokra jellemző, hogy az alternatívák széles skálája áll rendelkezésre. Normálisabb, rendezettebb időkben – amikor például minden a hidegháborús rendbe, a Versailles-i békeszerződés rendjébe, a Vesztfáliai békeszerződés rendjébe vagy a Bécsi szerződés rendjébe rendeződött – a lehetőségek sokkal kisebbek. De itt az alternatívák nagyok, ezért olyan fontos, hogy mi Nyugaton és Európa többi részén tisztán lássuk, hogy saját érdekünkben azt kell akarnunk, hogy Ukrajna nyerjen. Aztán gondolkodjunk el azon, hogyan tudnánk ténylegesen segíteni Ukrajnát a győzelemben” – összegezte álláspontját. 

(Index)

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
KÜLFÖLD
HÁBORÚ
Oroszország
UKRAJNA
orosz-ukrán konfliktus
Timothy Garton Ash
TÖRTÉNÉSZ
ORBÁN VIKTOR
Magyarország
Vlagyimir Putyin
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.06.09. - 09:23
30
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • A lengyel elnök beiktatta Mateusz Morawiecki új kormányát

    A lengyel elnök beiktatta Mateusz Morawiecki új kormányát

  • Tömeges távozás indult a HírTV-nél

    Tömeges távozás indult a HírTV-nél

  • A magyarok pénzügyi tudatosságának is mélyütés volt a kata módosítása

    A magyarok pénzügyi tudatosságának is mélyütés volt a kata módosítása

  • Egy 400 milliárdos NER-közeli megbízás miatt kell kirúgni kórházi dolgozókat

    Egy 400 milliárdos NER-közeli megbízás miatt kell kirúgni kórházi dolgozókat

  • Semjén Zsolt elmagyarázta, mi az a kereszténydemokrata politika

    Semjén Zsolt elmagyarázta, mi az a kereszténydemokrata politika

  • Több hullámban kapunk kiadós esőt, északon havazást is

    Több hullámban kapunk kiadós esőt, északon havazást is

  • Most először üzemanyagcsere az úszó atomerőműben

    Most először üzemanyagcsere az úszó atomerőműben

  • Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

    Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

  • Az autópark és a lakásállomány állapota hűen tükrözi a magyarok „elcsórósodását”

    Az autópark és a lakásállomány állapota hűen tükrözi a magyarok „elcsórósodását”

  • Látványos videón a havas Etna óriási kitörése

    Látványos videón a havas Etna óriási kitörése

  • Nagy hóra figyelmeztetnek két vármegyében

    Nagy hóra figyelmeztetnek két vármegyében

  • A Századvég alapítványa évi sokmilliárdért ad tanácsot a kormánynak

    A Századvég alapítványa évi sokmilliárdért ad tanácsot a kormánynak

  • Szuverenitásvédelem: kemény felszólítást kapott az ET-biztostól a magyar parlament

    Szuverenitásvédelem: kemény felszólítást kapott az ET-biztostól a magyar parlament

  • Lázár János és magabiztos marhaságai

    Lázár János és magabiztos marhaságai

  • Tudta, hogy a szomszédunkban lesz az európai Yellowstone park?

    Tudta, hogy a szomszédunkban lesz az európai Yellowstone park?

  • Elköltözhet az Országgyűlés

    Elköltözhet az Országgyűlés

  • Szerdától drágul a gázolaj

    Szerdától drágul a gázolaj

  • Hogyan számolhatók fel a kisebbségi szervezetek a magyar szuverenitásvédelmi törvény segítségével?

    Hogyan számolhatók fel a kisebbségi szervezetek a magyar szuverenitásvédelmi törvény segítségével?

  • A klímakutatók sem értik, miért viselkedik ennyire szélsőségesen az éghajlat

    A klímakutatók sem értik, miért viselkedik ennyire szélsőségesen az éghajlat

  • Amíg a Fidesz ünnepli önmagát, az ország egyre rosszabb helyzetbe kerül

    Amíg a Fidesz ünnepli önmagát, az ország egyre rosszabb helyzetbe kerül

  • Penészes falakkal árulják 1,8 milliárdért a hévízi szállodát

    Penészes falakkal árulják 1,8 milliárdért a hévízi szállodát

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element