Egy friss tanulmányban azt írják, 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 fokkal az iparosodás előtti szint fölé emelte a hőmérsékletet.
A globális felmelegedés példátlan ütemben gyorsul, ahogy közeledünk a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céldátumhoz, írja az AFP. Erre 50 vezető tudós figyelmeztetett az Earth System Science Data című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Az évtized átlagait tekintve a hőmérséklet 0,26 Celsius-fokkal emelkedett 2014 és 2023 között, áll a tanulmányban. Ugyanebben az időszakban a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti iparosodás előtti viszonyítási értéket. Ez több, mint a 2022-ig tartó évtizedben mértek (ekkor 1,14 Celsius-fokot számoltak).
Az ember által előidézett felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amilyenre a műszeres mérések megkezdése óta nem volt példa
– áll a tanulmányban.
A tanulmány egy időszakos éghajlat-értékelési sorozat része, ennek a célja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) által hatévente közzétett jelentések közötti űr betöltése.
A 2015-ös párizsi megállapodás arról szól, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt kell tartani, de inkább valahol 1,5 fok környékén. Ehhez képest a friss jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 fokkal az iparosodás előtti szint fölé emelte a hőmérsékletet.
Ehhez képest a bolygó összesen 1,43 Celsius-fokkal lett melegebb, ha figyelembe vesszük az olyan egyéb jelenségeket, mint az El Niño – ezek nem emberi tényezők, de hozzájárulnak a hőmérséklet emelkedéséhez.
A felmelegedéshez hozzájárul a légkörben lévő szennyezőrészecskék mennyiségének csökkenése is, amelyek a Nap energiájának egy részét visszaverik, mielőtt a felszínre érne. Európában, az Egyesült Államokban és mostanában Ázsiában is egyre kevesebb az ilyen szennyeződés a levegőben. A globális hajózási szabályozás szigorítása és a széntüzelésű energiahordozók használatának visszaszorulása is hozzájárult a kéndioxid-kibocsátás csökkenéséhez. Ez légszennyezési szempontból jó, viszont a szennyeződések hozzájárultak a bolygó hűtéséhez is.
A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban messze az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsot ért el, áll a tanulmányban.
A jelentés szerint a 2013-2022 közötti időszak átlagos éves kibocsátása 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő egyéb gázok voltak. Ezek elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából eredtek. 2022-ben a kibocsátás elérte az 55 milliárd tonnát.
Ez a jelentés szerint azt jelzi, hogy az a kibocsátásmennyiség, amit a 1,5 fokos határig megengedhetünk magunknak, vészesen csökken. 2020-ban az IPCC a fennmaradó széndioxid-kibocsátási küszöbértéket 500 milliárd tonnára becsülte. A tanulmány szerint 2024 elejére ebből már csak 200 milliárd tonna maradt.
A kutatók azonban megjegyezték: úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedben a kibocsátások növekedési üteme lelassult a 2000 óta mért léptékhez képest, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a komolyabb klímaváltozást elkerüljük, ehhez ugyanis a nettó nulla kibocsátást kellene elérnünk. (Telex)
