Érdekes kettősséget mutatnak a magyar családpolitikát jellemző Eurostat-adatok
Egyrészt a családtámogatások kifejezetten jelentős részt tesznek ki a szociális juttatásokból uniós összehasonlításban Magyarországon, az egy főre jutó összegük mégsem mondható magasnak még a visegrádi régión belül sem, ráadásul az elmúlt évtized során sem mutatkozott érdemi változás. - írja a g7.hu
Számokban: 2021-ben az egy főre jutó családi támogatások átlagos összege 777 euró volt az Európai Unióban, míg Magyarországon mindössze 292 euró. Persze az uniós átlagot felhúzzák olyan magas élet- és árszínvonallal jellemezhető országok, mint Luxemburg (3611 euró) és Dánia (1858 euró), de a lengyel (516 euró) és a szlovák (358 euró) adat is kedvezőbb a magyarnál.
- Látszik némi összefüggés a juttatások összege és a gyerekszám között, igaz, a családtámogatások összege nincs kiigazítva a helyi árszínvonallal, és abban sem lehetünk biztosak, hogy azok alakulása közvetlenül mennyiben befolyásolja a gyermekvállalási döntéseket az egyes országokban más, jólléttel kapcsolatos tényezők mellett.
- Az alábbi grafikonon ráadásul a magyar termékenységi ráta közelmúltbeli csúcsa (1,61) látható, ez a KSH legfrissebb, idei első negyedéves adatai szerint már csak 1,38, ennek állandósulása esetén tehát egy magyar nő átlagosan ennyi gyermeket szülne élete során. A népesség fenntartásához ennek 2,1-nek kellene lennie (semleges vándorlási egyenleg mellett).
- Nem emelkedett 2010 óta családtámogatások értéke Magyarországon az inflációval kiigazított összegeket és az olyan rendszeres ellátásokat nézve, mint a családi pótlék, a csecsemő- és gyermekgondozással, illetve anyasággal kapcsolatos támogatások. Az eseti, a szociális ellátórendszeren kívüli támogatások nem látszanak ebben statisztikában.
- Mégis viszonylag nagy súllyal szerepelnek a családtámogatások a szociális ellátórendszeren keresztül folyósított ellátások között. Lengyelország e tekintetben az első, ahol a szociális ellátások 15 százalékát fizetik ki valamilyen családtámogatás formájában, míg Magyarországon ez az arány 10 százalék, az uniós átlag pedig 8,3 százalék.
Felülnézet: érdemes azt is figyelembe venni, hogy a 2021-es adatok a kiemelkedően magas 2022-23-as infláció előtti helyzetet tükrözik, amely nemcsak az említett családtámogatások értékét tépázta meg, hanem például a fenti statisztikában nem szereplő családi adókedvezményét is.
Tágabb kontextus: élénk vita zajlik arról, hogy vajon a fejlett országokban egyre gyakoribb anyagi ösztönzőkkel növelhető-e a gyermekvállalási kedv. Ezek a támogatások ugyanis épp a legfiatalabb és legszegényebb csoportokban bizonyulnak sikeresnek, miközben a közelmúlt egyik fontos törekvése volt a nem kívánt, tinédzserkori terhességek visszaszorítása. (g7.hu)
