Július 1-től 16 cég 29 telephelyén lehet csak fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa szerint fémhulladék átvételére június 30-án még 236 vállalatnak volt engedélye. Ennél azonban több helyen lehetett fémet leadni, mert egy vállalatnak több telephelye is lehet. A NAV nyilvántartásában 565 olyan telephely szerepelt június végével, amely fémkereskedelmi engedéllyel rendelkezett.
Miután azonban mától elindult a Mol-leányvállalat MOHU országos hulladékkoncessziós rendszere, a huszadára csökkent a fémhulladékot átvevő telephelyek száma.
A MOHU honlapján nem könnyű – a média menüpont alatt, a dokumentumtár almenüben a lakossági fülön egy pdf-ben – fellelni az erre vonatkozó információt. Ezért térképen is megjelenítjük, hol tud mától valaki magánszemélyként fémhulladékot leadni:
Feltűnően üres az ország jelentős része: Székesfehérvártól nyugatra egyelőre nem lehet fémhulladékot leadni, mivel a jelentősebb szereplők egyikével sem tudott az elmúlt egy évben leszerződni erre a tevékenységre a MOHU.
Hogyan nézett ez ki korábban? Ezek a telephelyek szerepeltek június végén a NAV-nál fémkereskedelmi engedéllyel (a bal alsó sarokban lévő + jellel lehet nagyítani):
A MOHU-val szerződött átvevők között nincsenek ott a legnagyobb hazai piaci szereplők, így az Alcufer, a MOGÜ, a MÉH, az Inter-Metal. A kevés szerződött partner kapacitással se nagyon bírná, ha minden eddigi forgalmat neki kellene lebonyolítani, hiszen nemcsak átvenni, de feldolgozni, tárolni és szállítani is kell az anyagokat.
Nemcsak kevés helyen, hanem esetenként meglepően kevés pénzért akarja a Mol-cég megvenni a magánemberektől a fémhulladékot. Az eddigi lakossági átvételi ár az alumínium esetében 50-600 forint volt minőségtől függően, a MOHU-nál ez 368-370 forint kilónként (az italos doboz 144). A vörösréz 2000-2200 forintos kilónkénti ára helyett a MOHU 1844-et ad csak. A legalább 35 százalékos vörösréz kábelért piaci alapon adtak kilónként 700 forintot, a MOHU a legalább 30 százalékosért 237 forintot ad.
Ha marad minden változatlan formában, a hosszú évek szívós munkájával kifehérített fémkereskedelem ismét a feketézés irányába indulhat.
Ilyen árak mellett csábító lesz a fekete- és szürkeexport a környező országokba. Másrészt kevésbé éri meg vesződni az alapanyagok összegyűjtésével ilyen alacsony árak mellett.
A fentieknél nagyobb környezeti kockázata van az akkumulátorok árcsökkentésének. Korábban jellemzően 150-250 forintot kapott kilónként, aki bevitte egy hulladékátvevőhöz az autó akkumulátorát. Az új ár ennek alig fele, 108 forint lesz a savas ólom akkumulátor esetén. (Az elektronikai berendezések akkumulátoránál ez 198 forint.) Egy 13 kilós átlagos autóakkumulátor esetében tehát 2-3 ezer forint helyett 1404 forintot fog csak kapni, aki hajlandó az átadópontokig elvinni. Így ezen a területen is félő, hogy csökken az újrahasznosítási kedv.
A fémeknél egy kibúvó azért akad: az építési hulladék nem tartozik a koncesszió alá. Így kettős árrendszer jön létre: ami vállalati és lakossági fémhulladék, azt nyomott áron lehet eladni, ami építési hulladék, piacin – az olvasók fantáziájára bízzuk, milyen hatások várhatók.
Ehhez képest az már mellékes, hogy a lakosság az országban 59 helyen adhat le az új rendszerben komposztálásra zöldhulladékot – hiszen házi komposztálással ez legalább a családi házban lakóknak kiváltható. Szombatonként viszont már csak öt, vasárnap pedig egyetlen helyszínen van erre lehetőség. (g7.hu)
