Kényes kérdésekről lesz szó a NATO-külügyminiszterek prágai találkozóján.
Ma kezdődik Prágában a NATO-külügyminiszterek kétnapos informális találkozója, amelynek napirendjét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. David Konecky, a cseh külügyminisztérium biztonsági és multilaterális részlegének vezető igazgatója, leendő cseh NATO-nagykövet újságíróknak nyilatkozva azt mondta, fő téma az ukrajnai háború és a júliusi washingtoni csúcstalálkozó előkészítése lesz, hivatalos következtetések nélkül. Nemzetközi lapértesülések szerint azonban a háború kényes kérdései, a nyugati fegyverszállítások és az átadott fegyverzet oroszországi célpontok elleni használata is vélhetően terítékre kerül, mint ahogy az októberi NATO-főtitkár választás is.
Az esemény fontosságát Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvétele is jelzi. Blinken helyettese, James O'Brien a Reutersnek azt mondta: Washington nem várja el a szövetségesektől, hogy a csúcstalálkozón meghívják Ukrajnát a szövetségbe, de azt is leszögezte, hogy a támogatás újabb megnyilvánulásaira lehet számítani az három éve tartó orosz agresszió ellen védekező országnak. Ezt erősítette meg szerdai cikkében a Daily Telegraph is, aláhúzva, hogy Ukrajna nem számíthat ezúttal sem konkrét csatlakozási menetrendre és időpontra, mert azt főleg az Egyesült Államok és Németország ellenzi. Az ukrán csatlakozáshoz vezető folyamat támogatásának jeleként viszont a NATO vezetői egy olyan csomagot készülnek felajánlani, amely az ukrán haderő megerősítésére fog összpontosítani - írja a brit lap.
A prágai informális találkozón nagy valószínűséggel napirendre kerülnek a magyar kormányzati propaganda által valótlanul tálalt kérdések is – az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítások oroszországi katonai célpontok elleni bevetése illetve NATO-tagállami kiképzők küldése is. Orbán Viktor pénteki azon bejelentése, miszerint Magyarország külföldi akcióban történő részvétel nélkül szeretné őrizné meg a védelmi szövetség biztonsági ernyőjét, nemcsak a világsajtót járta be, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt is azonnali reagálásra késztette. Stoltenberg a The Economistnak nyilatkozva hangsúlyozta: „A NATO-nál közösen, konszenzuson alapuló döntéseket hozunk. Mindannyian követjük az alapító szerződést, a washingtoni szerződést, és évtizedek óta bebizonyítottuk, hogy ezt országspecifikus módon is meg tudjuk valósítani. Így biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk oldani, hogy ne ássák alá a szövetség egységét.”
Orbán és a kormányzati propaganda által sulykolt álláspont azonban eleve hamis, hiszen a NATO-tagság nem kötelezi a tagországokat olyan katonai akcióban való részvételre, amely nem egy tagállam védelmére irányul külső támadás ellen. A NATO alapokmánya szerint Magyarországnak akkor sem lenne kötelező részt vennie egy ukrajnai katonai misszióban, ha erről döntés születne a szövetségben, hiszen az ilyenhez való csatlakozás önkéntes. Csupán az 5. cikkely kötelez arra tagállamokat, hogy egy másik tagállamot érő támadás esetén segítséget nyújtson „az általa szükségesnek ítélt módon, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is”. Vagyis, még ez esetben is saját hatáskörben dönthet, hogy részt vesz a harcokban vagy valamilyen más, például logisztikai segítséget nyújt. Hazánk jelenleg is részt vesz az Ukrajnát segítő NATO és tagállami műveletekben- NATO-katonák állomásoznak Magyarországon és tranzitország vagyunk a tagállami fegyverszállítások célbajuttatására is.
Az is hamis állítás, hogy a NATO egyre jobban beavatkozik az ukrajnai háborúba és katonák küldését tervezi. Nem a szövetség, hanem a tagállamok, saját hatáskörben küldenek fegyvereket, a NATO fennállása óta szövetségként még sosem küldött szárazföldi csapatokat egyetlen konfliktusba sem, csupán utólagos békefenntartó missziókat, amelyekben rendre a magyar katonák is részt vettek.
Stoltenberg kedden is leszögezte, fel sem merült az, hogy a NATO harcoló katonákat küldjön Ukrajnába, azt viszont nem zárta ki, hogy esetleg kiképzőkkel segítse az ukrán hadsereget. A magyar kormány azonban egyértelművé tette - minden Ukrajnát segítő közös döntést kész megvétózni.
A magyar katona ne Ukrajnába, Csádba menjen
A NATO-tagállamok önálló mozgásterét bizonyítja az is, hogy a Magyar Honvédség egy 200 fős önálló katonai missziót küld Csádba. Az afrikai ország nem éppen a béke szigete, legalább 20 gerillamozgalom harcol egymással, az országot uraló rezsim a politikai gyilkosságoktól sem riad vissza.
A magyar kormány számára viszont valamiért fontos lett Csád. Február végén Budapesten írt alá a két ország egy széleskörű együttműködési megállapodást. Szijjártó Péter akkor azt közölte, az Orbán-kormány az Európai Békekeretbe befizetett 18 millió dollárt az ukrajnai fegyverszállítás helyett a csádi biztonság javítására fordítja majd. Amint arról a Népszava is beszámolt, a csádi magyar katonai misszió szervezése nagy titokban zajlott, míg ki nem derült, hogy abban szerepet játszik a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is. Az illegális migráció állítólagos megfékezésén túl máig nem kapott magyarázatot a magyar választó a csádi katonai misszió szükségességére, de annak költségeire és az abban résztvevők biztonságának szavatolására sem. (Népszava)
