Újra beszédtémává vált a kötelező sorkatonai szolgálat Németországban.
Boris Pistorius védelmi miniszter meggyőződése, hogy szükségszerű a német védelmi képességek erősítése érdekében visszaállítani a sorkötelezettséget. A kormány célja a Bundeswehrben szolgálók számának növelése és állományának biztosítása. Ez már csak azért is fontos, mivel Európa legerősebb gazdasága korábban igencsak megfeledkezett a honvédelemről, amely komoly kihatással van a kontinens biztonságára is.
Németország komoly problémákkal küszködik katonai képességeit illetően, amelyet láthatóan nem sikerült orvosolni az elmúlt években. Az orosz-ukrán háború kitörését követően a német kormány egy 100 milliárd euró értékű alapot különített el a Bundeswehr erősítésére. Azonban nem sikerült megtalálni a válaszokat az alapvető problémákra, legyen szó akár a katonák létszámáról, az eszközállomány állapotáról vagy éppen a katonai hivatás vonzóvá tételéről.
A német haderő nem igazán találta meg azt a megoldást, amely a katonai szolgálatot teljesítők növelését eredményezte volna. Sőt, mára a csaknem 183 ezer főből álló állomány fenntartása is kérdéses.
Pedig ez nem mindig volt így. A hidegháború végén a németek (NSZK) majdnem 400 ezer embert tartottak fegyverben, amelyet a GDP 4%-ával támogattak. A mai adatok ennek felét sem érik el, ugyanis jelenleg nagyjából 183 ezren szolgálhatnak a Bundeswehr kötelékében, amelyre csupán a GDP-jük 1,5%-át adják.
Germany is planning to return compulsory conscription to the army
— NEXTA (@nexta_tv) March 5, 2024
According to Der Spiegel, the head of the German Defense Ministry, Boris Pistorius, has ordered the preparation of proposals to restore compulsory military service. According to closed government documents cited… pic.twitter.com/0iID3A9CPD
A védelmi miniszter jelenleg két utat lát a probléma megoldására. Az egyik a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása. Ezzel az eszközzel alapvetően a hadseregben szolgálók számát szeretnék stabilizálni. A védelmi miniszter a 18 évesekre terjesztené ki a sorkötelezettséget, megcélozva ezzel az évente 40 ezer főnyi sorozott állományt.
Berlin alapvető célként tűzte ki, hogy a Bundeswehr elérje a stabil 200 ezres alapállományt, amelyhez gyors megoldásként a sorozást választotta.
Fontos látni, hogy a németek kifejezetten alulfinanszírozták a nemzetbiztonsági/honvédelmi szférát. A Schröder és Merkel vezette kormányok komoly forrásokat vontak el a Bundeswehrtől, éppen a német szociális (jóléti állami funkciók) és gazdasági teljesítmény növelése érdekében. 2011-ben törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot Németországban, illetve ugyanebben az évtizedben vontak ki rengeteg nehéz eszközt a hadseregből.
A sorozás mellett van egy „lassabb” megoldás is, amely leginkább a katonai szolgálat vonzóvá tételéről szólna (bérezés, illetmények, megbecsülés). Ez a biztosabbnak tűnő módszer, hiszen strukturálisan tenné vonzóvá a honvédelem szolgálatát. Itt azonban a német vezető politikusoknak szükséges a társadalom kondicionálását is elkezdeni. Gondolhatunk arra, hogy akár az oktatáson keresztül próbálják a fiatalokat „felkészíteni” egy kevésbé békés, sőt konfliktusokkal teli jövőre.
Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy a kormány sem egységes a kérdésben. Míg a védelmi miniszter visszaállítaná a sorozást, addig a kancellár inkább az önkéntes elv mellett maradna. A kormányban lévő liberálisok például rossz ötletnek tartják Boris Pistorius tervezetét. Ugyanis a sorkötelezettség elrendelése komoly politikai visszhangot, illetve negatív gazdasági mutatókat is produkálhat. Egy rendkívül magas sorozott állomány fenntartása egyáltalán nem olcsó, ráadásul a tömeges besorozás a munkaerőpiacról is komoly képességeket vonhat el (erre utalt Scholz is). A CDU vezetője, Friedrich Merz közben visszavezetné a 2011-ben eltörölt modellt, amely minden évben meghatározta, hogy éppen mennyi sorkötelesre lenne szüksége a Bundeswehrnek. A szintén ellenzékben lévő AFD vezetősége pedig vissza sem vonta volna a kötelező szolgálatot 2011-ben.
Fontos látni, hogy a legtöbb esetben a válságövezetekben szokták visszavezetni a sorkötelezettséget. Gondoljunk csak Dél-Koreára, az önvédelmi háborúkat folytató Izraelre vagy éppen 2014-től Ukrajnára.
Németország geopolitikailag aránylag messze van a konfliktustól, mégis a német vezetők a sorozással reagálnának a biztonsági kihívásokra. Érdemes megemlíteni, hogy az Ukrajna szomszédságában lévő Lengyelországban nem tervezik visszavezetni a sorkatonaságot, ugyanis igencsak jelentős az önkéntesek száma.
Összességében Németország komoly katonai képességekkel rendelkezhetne, amelyet megalapozhat az ország híres hadiipara, gazdasága és 83 milliós lakossága. Azonban az elmúlt évek „visszafogott” katonai kiadásai igencsak legyengítették a német hadsereget. Jelenleg a koalíciós kormány tagjai egy gyors megoldás keretében oldanák meg a biztonsági problémákat, azonban, mint láthattuk nem egységes az álláspont. Az ellenzék tagjai (CDU, AFD) pedig sokkal markánsabb választ adnának a válságra. A jövőben a németek még többet költenek a honvédelemre, azonban a sorozás bevezetése és módja kérdéses marad, hiszen még a kormánypártok sem képviselnek egységes álláspontot. (Danube Institute)
