Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kilenc város, egyetlen község – Felcsút és a Mészáros-család is sokat nyert az állami földeken

Gazdaság
2024.05.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
58

Nem a falvak és a kisbirtokosok, hanem a városok és a tőkeerős vállalkozók vitték el az állami földek jó részét – olvasható Ángyán József legújabb, immár országos földprivatizációs elemzésében.

Csaknem tíz évbe telt, de Ángyán József volt parlamenti államtitkár, a gödöllői agráregyetem korábbi kutató-professzora és intézetvezetője mostanra elkészítette a 2015 és 2016 között a „Földet a gazdáknak” program keretében meghirdetett állami földprivatizáció részletes, az egész országra kiterjedő, mintegy ötszáz oldalas elemzését. E programnak ugyan ő volt a szellemi atyja, ám miután azt tapasztalta, hogy az eredeti szándékokkal ellentétben az akkori Orbán-kormány mégsem a valódi földműveseknek, hanem a tőkeerős nagybirtokosoknak akarja juttatni a földeket, 2012-ben lemondott a posztjáról.

Korábban már mind a 19 megyében végigvette az árverési adatokat és eredményeket – ezekről lapunkban is többször beszámoltunk – most pedig tudományos alapossággal, átfogóan elemezte az így összesített információkat és statisztikai adatokat. Nem volt könnyű dolga:

a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) – korábban Nemzeti Földalap (NFA) – máig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket. 

Sőt, a program hivatalos adatait a kormányzat nemcsak különböző adatbázisokban és közvetlenül elemezhetetlen formátumban kezelte, de az árverések befejezését követően igyekezett azokat gyorsan eltüntetni, s ezzel az utólagos elemzés lehetőségét ellehetetleníteni – jegyezte meg a professzor. Hozzátette: az árverési eredmények csak azért állnak rendelkezésére, mert azokat még idejében sikerült letölteni az NFA honlapjáról.

A 2015-ben és 2016-ban árverésen meghirdetett 247 ezer 700 hektár állami földből 182 ezer 229 hektár talált új gazdára. A nyertes árverezők száma országosan mintegy 3900 fő, ám a területek közel felét alig több mint 200 érdekeltség szerezte meg, a nagy birtoktesteket pedig jellemzően tőkeerős, gyakorta városlakó, a mezőgazdaságtól távoli végzettségű árverezők vitték el a helyi gazdaközösségek elől – állapította meg Ángyán József. A nyertesek harmada – 1458 fő –10 hektár alatti kis területet szerzett meg, és nagyságrendileg ennyien vannak azok, akik 10 és 50 hektár közötti birtokhoz jutottak. Jelentős vagyonnak számító, legalább 100 hektáros vagy annál nagyobb terület hatszáz licitálóhoz került, s nekik jutott az árverésen elkelt állami földterület több mint fele.

Kiugró különbségek vannak a meghirdetett területek nagysága és kikiáltási ára alapján is, ami a tanulmány szerzője szerint legalábbis megkérdőjelezi azt az eredeti szándékot, 

hogy sok-sok egyéni gazdálkodónak és kisebb családi vállalkozásoknak juttassanak földeket, erősítve a vidéket. A legnagyobb kikiáltási árat a Hajdú-Bihar megyei, Ebes területén lévő, közel 200 hektárnyi, kiváló termőképességű, 40 aranykoronás szántó mondhatja magáénak: közel egymilliárd forintért hirdették meg, ami a családi léptéket messze meghaladja. A legmagasabb nyertes ajánlatot a Bács-Kiskun megyei Mátételke területén lévő 292 hektáros erdőért adták, ezért 1 milliárd 39 millió forintot fizetett a nyertes – ez sem egy kisvállalkozás büdzséje. Érdemes megnézni a legalacsonyabb és a legmagasabb hektáronkénti árakat is: előbbit Nógrádkövesd mellett egy 4,4 hektáros gyenge minőségű legelőért fizettek ki, hektáronként 45 ezer forintot ajánlva, a legtöbbet pedig egy 89 aranykoronás szőlőterület érte Tolna megyében, amiért hektáronként 11 millió forintot fizettek.

A „Földet a gazdáknak” program összesített adatai szerint az elárverezett területek átlagos hektáronkénti ára 1,4 millió forint volt, amit egy 10-15 hektáros esetében sem a kis helyi családi gazdaságok tudnak megfizetni. Ángyán József kimutatása szerint épp ezért sok esetben azok a tőkeerős vállalkozások jutottak állami földekhez, amelyek vagy eleve nagyüzemi gazdálkodást folytattak, vagy más területről érkezve leginkább a földalapú uniós támogatásokat célozták meg a vásárlásokkal. A professzor hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a szomszédos Ausztriában és Nyugat-Európa más országaiban még mindig jóval magasabb a földek vételára, mint nálunk, vagyis az európai mércével „potom pénzért” megszerzett állami földek későbbi piacra dobása megsokszorozhatja a befektetett tőkét.

A sikerrel elárverezett közel 200 ezer hektár állami földterület kevesebb mint egyharmadát tudták csak helyben élő lakosok megszerezni.

Ez az arány Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rosszabb, s még a 20 százalékot sem érte el, míg 50 százalék feletti területet egyedül Békés megyében szereztek meg helybeli árverezők. Ha pedig a nyertes árverezők lakcímét vizsgáljuk, kiderül, a Földet a gazdáknak program nem elsősorban a falvak és tanyák népéről, a tényleges földművesekről szólt, hiszen a sikeresen elárverezett területek több mint felét tőkeerős városlakók szerezték meg, illetve

minden ötödik-hatodik hektár a fővárosban vagy a 25 megyei jogú város valamelyikében lakó „földbirtokoshoz” került. 

Az első 10 legsikeresebb árverező település kilenc városa – Budapest, Debrecen, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, Szolnok, Karcag, Sárbogárd, Szeghalom, Szentes – közé mindössze egyetlen község került, a Fejér megyei Felcsút, ahol Orbán Viktor a gyermekkorát töltötte.

– A község (zömében a miniszterelnök két gyermekkori jó barátja, Mészáros Lőrinc és Flier János, valamint közvetlen családtagjaik, illetve egy további lakos révén) hat Fejér megyei településen – Alcsútdobozon, Bicskén, Etyeken, Felcsúton, Óbarokon és Száron – összesen 1943 hektárra tett a kikiáltási árat alig meghaladó nyertes ajánlatot, összességében mintegy 2,6 milliárd forint értékben – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzője az „Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás” címet adta. (Népszava)

Belföld
REFLEKTOR
Magyarország
árverés
ÜZLET
ÁNGYÁN JÓZSEF
ÁLLAMI FÖLD
Mészáros Lőrinc
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.25. - 06:14
58
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element