Az uniós államok között Magyarország élen jár a korrupcióban.
A legnagyobb bizalmat a rendőrség, az Európai Unió, illetve a helyi önkormányzatok élvezhetik. A relatív többség szerint Magyarországnak továbbra is vétóznia kellene európai ügyekben, a megkérdezettek kétharmada pedig azt mondta, az orosz-ukrán konfliktusban semleges álláspontot kellene képviselni – derül ki a bécsi székhelyű Institut für Motivforschung felméréséből.
A korrupció és az ukrajnai háború megítéléséről, valamint Magyarország Európai Unióban játszott szerepéről készített felmérést a bécsi székhelyű Motivációkutató Intézet (Institut für Motivforschung) az Európai Parlament zöldpárti frakciójának és Daniel Freund európai parlamenti képviselőnek a felkérésére. Az áprilisban végzett közvélemény-kutatásban Magyarország minden részéből, különböző iskolai végzettséggel rendelkező embereket kérdeztek több bel- és külpolitikai témáról.
Arra a kérdésre, hogy mit tartanak nagy problémának Magyarországon, a felmérésben résztvevők óriási többsége az inflációt (74,8 százalék), a politikai hatalommal való visszaélést (72,1 százalék) és a kormányzati korrupciót (71,6 százalék) jelölte meg. Az általános korrupciót 64,6, a bűnözést 41,4, a munkanélküliséget 41 százalékuk ítélte a legsúlyosabb gondnak, míg az EU tagságról csak 9,1 százalékuk vélekedett ugyanígy.
A megkérdezettek leginkább a rendőrségben (63 százalék), az Európai Unió intézményeiben (62,1 százalék), a helyi önkormányzatokban (54,3 százalék) és a bíróságokban (53 százalék) bíznak, míg a legkevésbé a kormányban és a köztisztviselőkben (24,5 százalék).
A válaszadók 79 százaléka szerint az Orbán-kormány nagyon vagy elég rosszul kezeli a korrupció ellenes harcot. A felmérésben részt vevők 37,2 százaléka azt mondta, hogy a miniszterelnök és közvetlen környezetének minden tagja érintett a korrupcióban, további csaknem 30 százalékuk pedig azt, hogy a többségük. Jóval kevesebben vélekednek hasonlóan az államfőről és munkatársairól, a rendőrség és az ügyészség tagjairól vagy a bankárokról, bár megítélésük szerint kisebb-nagyobb mértékben minden politikai és szakmai csoportban jelen van a korrupció. A parlamenti képviselők többségét a megkérdezettek fele tartja korruptnak.
Arra a kérdésre, hogy mely intézmény szolgáltatásának az igénybevételéhez volt szüksége személyes ismeretségre az elmúlt egy évben, a résztvevők legnagyobb része (48 százaléka) az egészségügyet és a bíróságot (46,2 százalék) említette. 40 százalék fölött volt azok aránya is, akik a rendőrséget és a hivatalos okmányokat kiállító kormányhivatalt nevezték meg.
A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok 67,8 százaléka szerint a polgárok a megtorlástól való félelem miatt nem jelentik a korrupció eseteit az illetékes hatóságoknak.
Tízből hatan vélik úgy, hogy a vállalkozások gyakran pénzzel vagy kapcsolatokkal érik el, hogy elnyerjenek kormányzati megbízásokat. Nagyjából ugyanennyien mondták, hogy soha vagy ritkán fordul elő, hogy a korrupción kapott tisztségviselők elnyerik méltó büntetésüket.
A válaszadók több mint a fele nagyon vagy elég ésszerűnek tartaná azt, hogy az EU-s támogatásokat – amelyek havonta és személyenként 10.500 forintot tesznek ki – közvetlenül a polgároknak, és ne a kormányon keresztül utalják. A felmérésben résztvevők relatív többsége, 37,4 százaléka azon a véleményen van, hogy Magyarországnak továbbra is vétóznia kellene európai ügyekben, majdnem háromnegyedük szerint pedig még akkor is, ha ez visszaveti az uniós politikai döntéseket. 36,4 százalék ugyanakkor ellenzi a vétót.
Magyarországnak milyen magatartást kellene tanúsítania az orosz-ukrán konfliktusban? – hangzott az egyik kérdés. A túlnyomó többség, 68,8 százalék szerint semleges álláspontot kell képviselnie, 22,7 százalék szerint Ukrajnát, 3,1 százalék szerint Oroszországot kell támogatnia, míg 5,4 százalék nem nyilvánított véleményt. A felmérés szerint a magyarok majdnem fele úgy vélekedik, hogy az uniós intézményeket ócsároló Magyarországnak nem kellene betöltenie az EU soros elnöki tisztségét, míg 32,4 százalékuk ezzel ellentétes állásponton van. Utóbbi csoportnak csaknem fele azt mondta, hogy Magyarországnak soros elnökként egyaránt képviselnie kell a saját és az EU érdekeit, míg 41,3 százalékuk szerint csak a magyar érdekekért kell kiállnia. Hazánk július elsejétől tölti be a posztot a kormányközi EU Tanács élén. (Népszava)
