Az Európai Bizottság választ adott a magyar kormány azon kérdésfelvetésre, hogy mi van a magyar uniós forrásokkal, elköltött-e azokat Brüsszel, ha az uniós végrehajtó testület 66 milliárd eurónyi feltöltést kér a közös költségvetésbe, mivel kevés a forrás.
Bár a Magyarországnak járó pénzek a helyükön vannak, az még kérdéses, hogy mikor érkezhetnek meg, és meddig lehet még vita a hétéves költségvetésről.
Bár a magyar kormány kommunikációjából úgy tűnhet, mintha az Európai Bizottság teljesen egészében elköltötte volna az unió többéves pénzügyi keretét (MFF), valójában szó nincs arról, hogy a költségvetés kiürült volna. Egyszerűen arról van szó, hogy a 2021-2027 közötti időszak második felére kér egy pótlólagos 66 milliárd eurós befizetést a tagállamoktól az Európai Bizottság, mivel az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány miatt megnövekedtek a költségei. Mintegy 19 milliárd euróval több lesz a Next Generation EU kötvénykibocsátása után a kamatfizetési kötelezettségek többlete a magas kamatkörnyezet miatt a becslések szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi Facebook-bejelentkezésében és péntek reggeli rádióinterjújában így is többször feltette a kérdést, hogy
hol van a pénz?
Érvelése szerint azért is tisztázni kellene a kérdést, mert Magyarország még sem a helyreállítási alap forrásaihoz, sem a hétéves költségvetés kohéziós utalásaihoz nem fér hozzá. A sugallmazott logika alapján így a magyar forrásoknak bent kellene lennie az uniós büdzsében, de ha a Bizottság mégis többlet befizetéseket kér, akkor az jelenthetné azt is, hogy a magyar teljes keretet és a lengyelek esetében a helyreállítási forrásokat is elköltötték.
Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője viszont a Portfolio-hoz is eljuttatott válaszában azt közölte:
A Lengyelországnak és Magyarországnak szánt európai gazdaságélénkítési források - természetesen - továbbra is mindkét ország számára elkülönítve vannak.
Ahogy azt uniós referens is jelezte, "ezeket a pénzeszközöket nem is lehet másra fordítani", mint a két tagállamnak kifizetni őket. Azonban Spinant azt is jelezte, hogy "mielőtt azonban megkapnák a pénzt, a 25 másik tagállamhoz hasonlóan végre kell hajtaniuk azokat a fontos reformokat, amelyek mellett elkötelezték magukat."
Ezzel a köznyelvben jogállamisági mechanizmusként ismert kondícionalitási eljárásban meghatározott, Magyarország esetében 27 darab szupermérföldkő teljesítése a feltétel. Itt még - az utolsó hírek szerint - több mint tíz darab a demokratikus rendszereket, az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot erősítő feltételeket vár el az EU.
Dana Spinant azt is közölte válaszában, hogy a bizottsági feltöltési javaslat, vagy kérés a hosszú távú uniós költségvetés kiigazítására vonatkozik. Érvelése szerint a tagállamokkal - például Magyarországgal - ellentétben, az EU-nak egy hosszú távú költségvetése van, amely hét évre szól.
Mivel a dolgok idővel változnak, alkalmazkodnunk kell. De már a kezdetektől fogva nem tudtuk figyelembe venni a Covid-19, Oroszország ukrajnai inváziója, a kapcsolódó energiaválság és a példátlan infláció okozta új finanszírozási igényeket - írta a kérdéssel kapcsolatban Dana Spinant.
Szerinte a rendkívüli körülmények miatt van szükség arra, hogy az MFF-t célzottan és korlátozottan kiigazítsák, hogy a leglényegesebb szükségleteket fedezni tudják.
Várhatóan Spinant válasza után is erősen kritikus lesz a költségvetésfeltöltésével kapcsolatban az Orbán Viktor vezette magyar kormány, de uniós szinten nem emiatt számítanak hevesebb vitára. Más tagállamok, mint Ausztria, Németország és Franciaország is kritikus a javaslattal szemben, de mindenki inkább alkudozást vár, mint politikai konfliktusokat az egész javaslat létjogosultságát illetően. (Portfolio)
