Pellek Sándor PhD orvos ezredes, a Magyar Honvédség főszakorvosa adott interjút a hirado.hu-nak a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet kapcsán.
Az Afganisztánt is megjárt szakembert a lőtt sebek természetéről és veszélyeiről kérdezték, s közben azt is megtudtuk, hogy hova céloznak leginkább a merénylők, és segítene-e a golyóálló mellény az áldozaton.
Ön több NATO-misszióban vett részt Afganisztánban, élesben is találkozott lőtt sérülésekkel. Milyen tapasztalata van az ilyen típusú sebekkel?
– A lőtt sérülések mindig a legsúlyosabb sérülésekként kezelendők, főleg műveleti területen, mert ott nagy energiájú fegyverekkel történik a munkavégzés. Ezeknek az eszközöknek rendkívüli a szöveti károsító hatása, ezért a sérültek speciális sebészi ellátásával párhuzamosan, a súlyos szöveti fertőzések lehetősége miatt, kiegészítő antibiotikus kezelés is szükséges.
Mit jelent, hogy nagy energiájú egy fegyver?
– Minden lövedéknek van egy struktúrája, amely lehetővé teszi, hogy a fegyvert a megfelelő kezdősebességgel hagyja el. A kézi maroklőfegyverekből általában kis, a nagyobb fegyverekből pedig hatalmas kezdősebességgel hagyják el a fegyvercsövet a lövedékek és csapódnak be az élő testbe. Ez utóbbi a nagy energiájú fegyver.
Egyébként milyen tényezőktől függ, hogy mennyire súlyos egy lőtt seb?
– Nagyon fontos, hogy milyen testtájékot talál el a lövedék, és azt milyen sebességgel teszi. Ellenben egy kis energiájú fegyverrel is lehet embert ölni, ha létfontosságú szerveket (szívet, nagy ereket, koponyát) talál el.
A testtájékot tekintve mondjuk egy hasi lőtt seb, amelyet Robert Fico szlovák miniszterelnök szerzett az ellene elkövetett merényletben, milyen kategóriába esik?
– Amikor egy lövedék az emberi testbe bekerül, nem biztos, hogy azon a ponton okozza a legsúlyosabb elváltozásokat, ahol becsapódott. Képes több testüreget is sérteni, például úgy, hogy egy bordán vagy a gerincen megpattan, és akkor simán átmegy egy másik vagy harmadik testüregbe, ide-oda „pattog” úgy, hogy a testet el sem hagyja. Sokszor találunk lövedékeket teljesen bizarr helyeken, távol a bemeneti sebtől.
A világ vezetői ellen elkövetett merényletek száma a szlovák miniszterelnök elleni gyilkossági kísérlettel tovább bővült. Felidézné, hogy melyik esetben mi történt?
– Az Egyesült Államok 35. elnökét, John F. Kennedyt nagy energiájú fegyverrel, a távolból lőtték meg. A koponyalövésbe szinte azonnal belehalt. Ronald Reagant, az Egyesült Államok 40. elnökét egy elmebeteg taxisofőr lőtte meg. Ennél az esetnél az elnököt mellkasi lövés érte, de az volt a szerencséje, hogy a testőrei jól felkészültek voltak, ugyanis egyikük a merénylő és az elnök közé ugrott, csökkentve a lövés hatásait, mint egy élő pajzs. II. János Pál pápa ellen a vatikáni Szent Péter téren követtek el merényletet. A katolikus egyházfő esete szintén szerencsésnek mondható, ugyanis perifériás mellkaslövést szenvedett el, amelyet általában könnyű kezelni. Olof Palme svéd miniszterelnököt egy merénylő a nyílt utcán, kézi lőfegyverrel lőtte hátba. Ennél az esetnél feltehetőleg egy olyan gyakorlott lövészről beszélhetünk, aki képes volt életfontosságú szervet úgy megcélozni, hogy az azonnal halálos legyen. A szlovák miniszterelnök ügyét illetően még nem ismerjük a pontos részleteket, ezért nem is tudok róla egyértelműen nyilatkozni.
A seb súlyosságát tekintve az is mérvadó, hogy milyen távolságból adják le a lövést? Robert Fico esetében nagyon közel volt a merénylő…
– A célzott hasi lövés elsődlegesen a hasüregbe megy. A legnagyobb probléma, hogyha közelről, merőlegesen, nagy sebességgel vágódik be. A hasüreg azért is veszélyes, csakúgy mint a mellkas, mert rendkívül sok életfontosságú szerv található ott. A hasüregnél ráadásul van egy nagyon speciális tényező, a hasüregi szervek folyadékkal való telítettsége. Gyakori, hogy a célszemély evett vagy ivott közvetlenül a lövések előtt. Az sem mindegy, hogy szénsavas folyadékot és hogy mennyit fogyasztott a sérülések súlyossága szempontjából. Ugyanis a folyadékok összenyomhatatlanok, bennük a nyomás ellenállás nélkül terjed, így a lövés fizikai hatásait növeli és sokkal súlyosabb sérülést okozhat.
Egy hasi lőtt seb mennyire számít súlyosnak a többi lőtt sebhez képest?
– A képzett merénylők általában a mellkast szokták megcélozni, mert tudják, hogy ott olyan létfontosságú szervek vannak, amelyek a keringésért és a légzésért felelősek. A mellkasban könnyebb kombinált sérülést okozni, amely akár egyből halálos is lehet. Ám, ahogy az előbbiekben mondtam, a hasi lövésnél is lehetnek súlyos komplikációk. Az egyik legszembetűnőbb jel mind a mellkas, mind a hasi lövésnél, amikor vér jelenik meg a sérült szájában. Ez mindig arra utal, hogy a fő légutak vagy a tápcsatorna sérülésével párhuzamosan a nagy erek is sérültek, és az érpályából kitörő vér a légutakon vagy a tápcsatornán keresztül megjelenik a szájüregben. Ezek a sérültek valójában nem is a lövéstől halnak meg közvetlenül, hanem megfulladnak a vér által elzárt légutak miatt. Ilyen jelenséget nem lehetett látni a szlovák miniszterelnökről készült videófelvételeken. Egyébként megdöbbentő, hogy ezeket az eseményeket élő, egyenes adásban láthatja mindenki, ugyanis a merényletek pszichológiai hatásai épp ebben rejlenek! Ez a „nyilvánosság oxigénje”!
A lövés pillanatában meg lehet állapítani, hogy mennyire súlyos a sebesülés?
– Az avatott szem egyből látja, hogy mekkora a baj. Ha valakit meglőnek, és hirtelen nagy mennyiségű vért veszít, annak van egy tisztán látható következménye. Ezek a sérültek egyből elvesztik az eszméletüket, ennek fő oka az agy vérellátásának hirtelen megváltozása. A szlovák miniszterelnöknek ilyen tünetei a látott videók alapján nem voltak. Természetesen a lőtt sérüléseknél kiemelten fontos tényező az idő, hogy mihamarabb megkezdődjön a sérült ellátása, stabilizálása és a szállításra való szakszerű előkészítése. Súlyos esetekben ugyanis a kezelés időablaka rendkívül korlátozott.
Robert Fico esetében közel ötórás életmentő műtétről szólnak a hírek. Ez a lőtt sebek tekintetében hosszú műtétnek számít?
– A műtőben töltött idő nem kizárólag sebészi idő, beletartoznak a beavatkozás előtti előkészületek és a műtét utáni feladatok is, ezért megtévesztő lehet a laikusok számára.
Védőfelszereléssel elkerülhető lett volna ez a hasi lőtt seb?
– Ez egy nagyon érdekes kérdés. Abban az esetben, ha valaki védőfelszerelést visel, ahhoz először is rendkívül jó fizikai kondícióban kell hogy legyen, valamint meg kell tanulnia az eszköz viseletét. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a repeszálló vagy golyóálló mellények csak elölről, illetve hátulról védenek, oldalról nem. Lövésre szakosodott merénylők mindig oldalról lőnek, mert onnan három testüreget tudnak egyszerre roncsolni, ami végzetes. Egy laikus ember, amikor egy lőfegyver hangját először hallja, akkor reflexszerűen összegörnyed, és kilencven fokot elfordul a teste. Ezt a profik tudják, gyakran leadnak egy ijesztő lövést, majd amikor elfordul a test, jöhet a célzott lövés. Az Egyesült Államokban egyébként már létezik egy olyan speciális anyagból szőtt repesz- és golyóálló felsőruházat, amely oldalról is véd, és elvileg megfogja a lövedékeket. Abban túl lehet élni egy merényletet, természetesen a fizikai hatások másodlagos következményeit figyelembe véve. (hirado.hu)
