Ilyen még nem fordult elő az Egyesült Államok egy-harmad évezredes történelmében: két öregember, a 81 éves Joe Biden és a 77 éves Donald Trump vetélkedik az elnöki posztért.
Berend T. Iván jegyzete
Biden előtt Ronald Reagan volt a legöregebb elnök, 78 éves, mikor befejezte elnöki turnusait. Harmadikként Trump említhető, mert ő is 74 éves volt, amikor elveszítette a választásokat egy második turnusért. Korábban öt elnök, Eisenhower, Buchanan, Jackson, Truman és G.W. Bush érte el a 68-70 évet amikor elhagyta a Fehér Házat. Ha figyelembe vesszük, hogy ma egy férfi átlag élettartama Amerikában 77 év, akkor az elnökjelöltek esete különösen példátlan. Igaz, világviszonylatban korántsem az. Nyolc olyan elnököt ismerünk az utobbi időkben, aki 85-96 éves kor között fejezte be aktiv politikai pályáját. Igaz, zömük Afrikában. Európában erre mindössze két példa volt, a görög Papoulias és az olasz Napolitano.
A mostani amerikai jelöltek élesen elütnek a korábbiaktól. Mindkettő a 80-as éveiben töltené be az elnöki posztot. Mindkettő látványos szellemi hanyatlásban van. Biden – bár elnöki teljesítménye jó –láthatóan elöregedett, mindenre későn reagál. Tizenegy napba tellett, mire elítélte az október 6-i izraeli Hamas terrortámadást. Már egy hete ‘égtek’ az egyetemek a tüntetésektől és összecsapásoktól, amikor megszólalt. Késve ítélte el a túlméretezett izraeli pusztítást Gazaban. A másik jelölt, Trump szakemberek véleménye szerint a demencia tüneteit mutatja. Gyakran elfelejti, hogy a megkezdettt mondata hogyan indult. Mint Dr. John Gatner pszichológus kijelentette, “etikai kötelezettségemnek tekintem, hogy figyelmeztessem erre a lakosságot”. Ami ennél rosszabb, Trump nem ismer erkölcsi normákat és már folyik az első bűnügyi pere. Ezt még három fogja követni.
Hat hónappal vagyunk az amerikai elnökválasztások előtt. Amolyan patt-helyzetre áll a verseny. Egyik közvéleménykutatás eredménye szerint Trump 1.5 százalékkal több szavazatot kapna, ha ma lenne a választás. Egy másik femérés szerint fej-fej mellett állnak 43-43 százalékkal. A Harved-Harris felmérése szerint Trump 52 százalékával szemben Biden a voksok 48 százalékát kapná, de egy másik felmérés az ellenkezőt mutatja, Biden 50 százalékkal vezet Trump 48 százalékával szemben. Más szóval teljes a bizonytalanság.
A Biden kormányzat nehezen egyensúlyoz a közel-keleti politikában. Meg akarja tartani közel-keleti legfőbb szövetségesének, Izraelnek a szilárd támogatását, miközben nyilatkozatokat tesz a gázai, civil lakosságot értelmetlenül pusztító háború ellen, s visszatart bizonyos támadó fegyvereket. Ezt a helyzetet nem egyszerű ellentmondások nélkül kezelni, ismertetni pedig még nehezebb. Biden képtelen ezt a bonyolult helyzetet meggyőzően elmagyarázni a választóknak, s ezért e konfliktus mindkét oldalának támogatóit egyre inkább elidegeníti magától.
Az amerikai Kongresszus huzakodik. Nem ritkán vannak veszekedésbe átcsapó, kaotikus jelenetek. Mindkét oldalon megerősödött a szélsőség. A progresszivnek nevezett baloldal elfogadhatatlanná nagyítja az egyébként meglévő társadalmi és faji egyenlőtlenségeket, elidegenítve azokat is, akik az egyenlőtlenségeket elismernék. A szélső jobb látványos megerősödése a Képviselőház nagyhatalmú vezetőjének leváltásához, az újonnan megválasztott személy állandó leváltással fenyegetéséhez vezetett. Más magas rangú kormánytisztviselőket is állandóan leváltással és nyilvános elmarasztalással fenyegetnek. Ez a szélsőség Trump vezetésével megtorpedózta egy kínkeservesen kidolgozott, kétpárti megegyezésen alapuló bevándorlási reform megszavazását, mondván, hogy Trump ehelyett tovább akar kampányolni erről a témáról, s nem tudna, ha a törvényt meghoznák.
A bizonytalanságot még fokozza, hogy független jelöltként Ifj. Robert F. Kennedy is indul. Azt ő is tudja, hogy semmi esélye a győzelemre, s nem világos mi a célja. Mivel nevét meggyilkolt apja és nagybátyja ma is vonzóvá teszi, s nagyjából a szavazatok 10-13 százalékára számíthat, úgy tűnk, hogy támogatói egyaránt rekrutálódnak mindkét pártból, bár a Kennedy név arra utal, hogy a demokrata jelölttől vesz el többet, vagyis segíti Trump esetleges győzemét.
Az már a nevetségesség fogalmát is kimeríti, ha nem lenne olyan szomorú, hogy Trump, az egyik elnökjelölt ellen, négy bűnügyi per van előkészületben összesen 94 vádponttal. Az első per már meg is kezdődött. A tények világosak és bizonyítottak: harmadik felesége terhessége és szülése idején Trump profi örömlányokat látogatott. A 2016-os elnöki kampánya idején ennek nyilvánosságra kerülése nem tett volna jót jelölésének. Trump nem hezitált megvásárolni a hallgatást. Bizalmi embere útján 150.000 dollárért megvásárolta a korábbi Playboy modell, Karen McDougal, és 130.000-ért a profi porno-fim szinésznő, Stormy Daniels hallgatását. Még a háza egyik alkamazottjának is 30.000 dollárt fizetett. Mindez még nem bűntény; az itt kezdődik: ezt az összeget ugyanis sajnálta volna elpazarolni, tehát “üzleti kiadásként” könyveltette el, ami kimeríti az adócsalás fogalmát.
A most folyó perrel Trump történelmet ír, mert még soha nem fordult elő az amerikai történelemben, hogy volt elnök ellen büntetőjogi eljárás folyt volna. Ez tömegjelenség volt a II. világháború utáni világban napjainkig, ahol - a háborús bűnök megtorlását nem is számítva –- szinte hihetetlen -- 256 esetben fordult ez elő. Ezek zöme Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában történt ahol 197 esetben került sor volt elnökök, vagy kormányfők bebörtönzésére. Európában azonban csak 37, Észak Amerikában a Karib szigeteket is beértve pedig 12 ilyen esetet ismerünk.
Mint amolyan elszabadult hajóágyú, Trump a bírósági eljárás során nemcsak hazudozik, hanem izgat és rágalmaz is. Pere ügyészét, Jack Smith-t “bűnözőnek” nevezi és letartóztatását követeli. A per első hetében már tíz alkalommal sértegette a bírót, ügyészt és az esküdteket. Ezért esetenként egy-ezer dollár pénzbüntetésre ítélte a bíró, ami természetesen nem állítja le Trump rágalmazó kirohanásait. Ennek nyomán legutóbb, a tizedik szabálysértés után a per bírája világosan megfenyegete: “Mr. Trump, fontos, hogy megértse, hogy a leges-legutolsó rendszabály, amihez folyamodnék, hogy szabálysértései miatt börtönbe zárassam, mert ezért 30 napi elzárás büntetése lehetséges”. Meglátjuk, hogy ez hatásos lesz-e. Nem valószínű, mivel Trump politikailag profitálni akar az ellene folyó eljárásból, “üldöztetéséből”, és pár napi elzarás jó propagandalehetőséget igér számára.
További három bűnügyi eljárás és per vár még Trumpra. Ezek közül kettőt sikerült elodáznia a következő évre. Ezek egyike, a Fehér Házból elnöksége befejezése után haza-lopott titkos dokumentum tömeg, melyeket Trump szanaszét tárolt Mar-a-Lago Club házának báltermében, fürdőszobájában, raktárában és hálószobájában. A másik bűntény a 2020. évi választási eredmények meghamisítási törekvése volt ami végülis felizgatott híveit a Kongresszus épületének megrohamozására és elfoglalására vezette 2021 január 6-án. Végül a harmadik per – 18 vádlott társával – a Georgia-i választási eredmények meghamisítási törekvése kapcsán vár Trumpra, aminek olyan híres bizonyítéka is van, mint az a rögzített telefonbeszélgetés, melyben Trump arra ‘kérte’ Brad Raffensperger Georgia állam államtitkárát, hogy “találjon” 11.780 szavazatot, ami Trump győzelmét biztosította volna az államban.
Az amerikai alkotmány meglepő hiányossága, hogy nincs olyan passzusa, mely kizárná az elnök-jelöltet a versenyből, ha börtönben ül. Furcsa torzulása az alkotmánynak, hogy miközben a börtönben ülő elitélt elveszíti szavazati jogát, elnök azért lehet. Az alkotmány egyedül azt követeli meg, hogy az elnök legalább 35 éves, Amerikában született állampolgár legyen és legalább 14 éve lakjon az USA-ban. Ha börtönben ül, az nem kizáró ok. Ki gondolt volna erre, amikor az alkotmányt fogalmazták? Azóta azonban már lett volna idő a módosításra. 1798-ban Matthew Lyon bebörtönzött kongresszusi képviselőt újraválasztották. 1920-ban Eugene V. Debs, 1992-ben Lyndon LaRouche börtönben ült, amikor elnökjelölt volt.
Trump természetesen bízik benne, hogy szabadlábon marad, megválasztják és akkor elnöki jogkörében – bár még erre sem volt példa a történelemben – azonnal kegyelmet adhat önmagának. Igaz, ez csak federális bűnügy esetében lehetséges, vagyis például a Georgia államban sora kerülő per esetében nincs hatásköre erre. A történelem fura grimasza, hogy mindez előfordulhat a világ klasszikus demokráciájában, az USA- ban. Mélyponton van az amerikai politika.politika. (Berend T. Iván)
