A tárcavezető videóban reagált arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumból kikerült egy belső dokumentum, mely szerint külügyes munkaállomások és szerverek váltak megbízhatatlanná.
Szijjártó Péter a dokumentum hitelességét nem cáfolta, és szerinte annak a kikerülése „érdekes” kérdéseket vet fel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban reagált arra, hogy az elmúlt napokban a 444 szembesítette egy dokumentummal – melyet egyébként nem nézett meg, de a felvételek tanúsága szerint tudta, hogy miről van szó. A dokumentum szerint a magyar külügy tudott az évekkel ezelőtti orosz kibertámadásokról. Ezeket a híreket anno Szijjártó Péter „kampányhazugságnak” titulálta, mellyel „nem foglalkoznak”.
Az ominózus dokumentum a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén készült jelentése, amelyben az ellenzéki portál cikke szerint a főigazgató a külügy informatikai hálózatának aggasztó helyzetéről írt, a címzettje pedig Vargha Tamás volt, aki akkor a polgári hírszerzésért felelt a külügyminisztériumban. A portál által idézett jelentés szerint a külügyhöz köthető „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.
Szijjártó Péter péntek esti videójában azt mondta, hogy „kicsit már átlátszó”, hogy amikor választási kampány van, akkor „mindig hekkertámadásokkal jön elő az ellenzéki média”.
A tárcavezető szerint Magyarország egész történelme arról szól, hogy a „szélrózsa minden irányából” – ezt külön ki is hangsúlyozta Szijjártó Péter – „megpróbálnak itt befolyásolni minket, nyomást gyakorolni ránk”.
Ennek szerinte különböző formái vannak, melyeket fel is sorolt:
- hekkertámadások;
- ellenzéki média finanszírozása;
- ellenzéki pártok finanszírozása a választási kampányban
„Mi ellenállunk minden beavatkozási kísérletnek, függetlenül attól, hogy az milyen formában valósul meg, és fenntartjuk a szuverén politikánkat, és csak és kizárólag a nemzeti érdek alapján cselekszünk” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy „vannak szakemberek” a minisztériumban és a kormányzat erre szakosodott egyéb területein, részlegeiben, „akiknek az a dolguk, hogy az ilyen típusú biztonságunkat fenntartsák, és hogyha azt a biztonságunkat kihívás éri, akkor a szükséges lépéseket megtegyék”.
A tárcavezető szerint „érdekes” kérdések merülnek fel a témában:
- „egy belső levelezés a KKM-ben bármilyen témában az hogyan kerülhet ellenzéki újságírókhoz?”
- „ebben szerepet játszott-e valamilyen titkosszolgálat?”
– sorolta a szerinte „költői kérdéseket” Szijjártó Péter, aki szerint „érdemes lehet majd egyszer ezeket megvitatni”.
Életszerűtlen bevallani, ha összeomlott a rendszer
Ha valamilyen ellenérdekelt titkosszolgálat tevékenységet végez, és azt a Alkotmányvédelmi Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat érzékeli, arról kapunk tájékoztatást
– fogalmazott az Economx megkeresésére Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A testület legfontosabb jogköre ugyanis a szolgálatok tevékenységének az ellenőrzése, a tagoknak pedig megismerési jogosultsága van. A politikus portálunknak megerősítette, hogy mindenről kapnak beszámolót, akár a rendes meghallgatások alkalmával is – ez alól kivételt képezhet a magyar szolgálatok épp folyamatban lévő akciója, ugyanis a különböző hírszerző tevékenységek folyamatosak.
Arról is beszélt, hogy „a beszámolókat az illetékes miniszter – a megtámadott területért felelős tárcavezető – titoktartási kötelezettség mellett megkapja, ám hogy azt már ő hogyan kommunikálja, nem a szolgálatok és a bizottság hatásköre”. Plasztikusan példával élve, észszerűtlen, ha elárulná egy kormányzat, hogy nincs benzin a harckocsikban, mint
ahogy a szolgálatok felől az sem tűnik észszerűnek, ha egy miniszter elmondaná, összeomlott az ország kibervédelmi tűzfala.
(Economx)
