Sorra eresztik utcára a gyári munkásokat

Múlt hét szerdán több száz külföldi vendégmunkást bocsátott el az SK On Hungary tulajdonában álló iváncsai akkumulátor gyár vezetősége egyik napról a másikra. Történt mindez azután, hogy  a másfél hétig tartó bértárgyalások nem vezettek eredményre a munkáltató és a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezete között.

A dél-koreai összeszerelő gyár műszakvezetője a kirgiz dolgozókat a délutáni műszak kellős közepén tájékoztatta az azonnali elbocsátásról. Később az SK On Hungary közleményében az elektromos járművek iránti kereslet globális lelassulásából adódó alacsonyabb bevétellel magyarázta a váratlan döntést. Bár a magyar, közvetlen szerződéssel rendelkező munkavállalókat nem fenyegeti hasonló veszély a vezetőség állítása szerint, a dolgozók mégis attól tartanak, hogy ők válnak a következő leépítési hullám áldozatává.

A lengyeleket is szélnek eresztették

Úgy tűnik azonban, hogy az összeszerelő autóipar munkavállalói körében tapasztalható radikális változások nem csupán a magyar gyárakban figyelhetőek meg, hanem egy regionális tendencia részét képezhetik. A villamosításban és automatizálásban specializálódó ABB lengyel motorgyárának 400 dolgozója fogja elveszíteni az állását év végéig, mivel a céget jövőre Kínába költöztetik, ahol alacsonyabb termelési költségekkel számolhatnak – számol be az lengyel Onet hírportál.

A zürichi székhelyű multinacionális ABB 105 ezer alkalmazottja közül jelenleg ezren Aleksandrow Lodzki lengyel kisvárosában keresik a kenyerüket, azonban a kisfeszültségű motorokat gyártó speciális gyárban hamarosan beszüntetik a munkálatokat. Derült égből villámcsapáskét érte a hír a dolgozókat, akik kérdéseikre azt a magyarázatot kapták, hogy a változó piaci dinamika és a geopolitikai helyzet miatt megnövekedett nyersanyagköltségek miatt a vállat nem képes a lengyel bérekkel lépést tartani. 

Az ABB egyik elbocsátott dolgozója úgy nyilatkozott, hogy bár ő és a hozzá hasonló szakképzett munkatársai gyorsan fognak munkát találni a környező városokban a képzettségükből kifolyólag, a szakképzetlen munkaerőt viszont kifejezetten hátrányosan érinti a váratlan leépítés, hiszen a piac számukra jelentősen beszűkült. A város polgármesterének szóvivője arról számolt be, hogy a városvezetést sem tájékoztatták előzetesen a döntésről, és aggodalmát fejezte ki a motorgyártás Kínába történő áttelepítésével kapcsolatban. Később hozzátette, hogy

ez egy olyan kellemetlen tendencia, amely az egész világon, nem csak nálunk válik egyre gyakoribbá.

Hasonló sorsra jutott a Michelin francia gumiabroncsgyártó vállalat nehéz tehergépjármű-gyára a lengyelországi Olsztynben, amelynek működését Romániába helyezik át az alacsonyabb működési költségeket kínáló román piac miatt. Ugyan ez esetben a gyárban dolgozó 430 munkavállalót nem bocsátották el, viszont kénytelenek lesznek a francia autóipari óriáscég más olszty-i gyáraiban folytatni a munkát, hogy személygépkocsikhoz vagy mezőgazdasági gépekhez gyártsanak gumiabroncsokat.

Lengyelországban nem csupán az autó- és összeszerelő iparban akadnak számottevő leépítések, hanem például a svéd elektromos fűtőtesteket gyártóBacker OBR is bejelentette, hogy elbocsátja alkalmazottainak akár 30 százalékát, míg a Levi Strauss plocki gyárának működése a nyár elejére fokozatosan leáll, és több száz főtől válik meg. 

Mit jelent ez Európa és Magyarország számára?  

A jelek arra utalnak, hogy az európai autóipari számítások jócskán alulmúlták a piaci keresletet és az erősödő árverseny, valamint a növekvő nyersanyagárak sem segítenek a helyzeten. A német és magyar autóiparral szemben így egyre felértékelődik a kínai konkurensek szerepe, ám az eladásra váró kínai autók is tömegével vesztegelnek az európai kikötőkben a kereslet hiányában – írja a G7. 

Magyarországon az autóipar mellett az akkumulátorgyártás is kiemelkedő stratégiai ágazat, amit jól példáznak a közelmúlt GDP adatai és a Szijjártó Péter által 2023-ban bejelentett célkitűzés, miszerint Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz.

Ellenben a gazdasági ciklusokra érzékeny, és az akkumulátor-iparra támaszkodó elektromos autópiac komoly veszélyeket foglal magában, elsősorban a benne rejlő kitettségi kockázatnak köszönhetően. Az elektromos autórendelések számának visszaesésével a munkaerőigény csökken, az iváncsi gyár esete pedig jól bizonyítja, hogy a magyar iparpolitika által összeszerelő üzemmé tett iparág dolgozóitól könnyűszerrel meg lehet válni.

Veszélyben az elektromos autógyártás jövője? 

Testvérlapunk, a Totalcar főszerkesztőjét, Molnár Barbarát kérdeztük az elektromos autóiparra jellemző globális piaci folyamatok alakulásáról és arról, hogy megfigyelhető-e valamilyen általános tendencia a gyártás jelenlegi alakulásában. A következő választ kaptuk kérdéseinkre:

„Nehéz konkrét trendekről beszélni egyelőre. Ami biztosan tudható, hogy az elektromos autók értékesítése nem olyan volumenben történt az elmúlt másfél évben, ahogy azt a gyártók várták. Emiatt több nagy gyártó, például a Ford és GM visszafogta a villanyautó-fejlesztéseit. Azt is fontos megjegyezni, hogy teljesen más piaci körülmények vannak Kínában, Európában és az Egyesült Államokban, továbbá az állami támogatások, burkolt szubvenciók is torzítják a képet. A piaci helyzet is folyamatosan változik: miközben az Egyesült Államokban extra vámot vezettek be, azt még nem tudni, hogy az unió mit lép a kínai autók várható térnyerése ellen, ráadásul ezzel kapcsolatban pont a nyersanyagellátás alakulása és a vásárlóerő különbözősége miatt a gyártóknak sincs egyelőre egységes stratégiája. Azt, hogy az iváncsai vagy lengyel történések mennyire tekinthetőek általánosnak, korai megmondani.

Egyetlen dolog biztos, a bizonytalanság és a folyamatos változás, de azt állítható, hogy az elektromos autóipar maximum megtorpanhat, vagy a növekedése lassulhat, ám a bővülése nem kérdéses.

Az elektromos autóipar jövője számos kérdést tartogat magában, mindenestre a rendszeres elbocsátásokról és gyári kitelepítésekről szóló híradások némi aggodalomra adnak okot. (Economx)