Nem nő a diplomás fiatalok aránya.
Nagyot nőtt az EU-ban a diplomás fiatalok aránya az elmúlt évtizedben, miután a kontinens egyre inkább igyekszik a tudásalapú társadalom irányába mozdulni. Ez nem is csoda, hiszen a jobb képzettség jóval magasabb béreket és életszínvonalat eredményez. Magyarország viszont más utat jár, itthon csökken a diplomás fiatalok aránya.
Amikor egy országban elfogynak a mennyiségi növekedés tartalékai (dolgozók számának gyors növekedése), akkor már csak minőségiek maradnak (az emberek képzettségi szintjének javítása). A magyar gazdaság elmúlt években látott növekedését a mennyiségi szemlélet uralta, miután azonban a bevonható munkaerő fogytán van, így érdemes átgondolni a humántőke minőségét. A legfrissebb trendek azonban nem túl biztatóak.
Kevesebb a fiatal diplomás
Tavaly ugyanis olyan alacsony szintre süllyedt a 25-34 éves diplomások aránya Magyarországon, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa. Amíg az Európai Unióban folyamatosan nő a fiatal diplomások száma, addig itthon egy átmeneti fellendülés után újra csökkenő trendet látunk. Tavaly már tízből kevesebb mint három fiatalnak volt diplomája hazánkban az Eurostat friss adatai szerint, amiben egyre inkább tetten érhető az oktatás háttérbeszorulása és az alacsonyabb végzettségre építő gyártás-termelési szektor térnyerése.
Mindeközben az EU öles léptekkel halad afelé, hogy 2030-ra elérjék a célul kitűzött 45%-ot, tavaly ugyanis már 43% volt a diplomás fiatalok aránya. Ha az elmúlt évtizedben látott trend folytatódik, akkor nem is kell várni addig, 3-4 éven belül az EU-átlag könnyedén a célszintre emelkedhet. Mindazonáltal Magyarország helyzete más képet fest.
EGY ÉVTIZEDE KEVESEBB MINT 5%-PONT VOLT A LEMARADÁSUNK AZ UNIÓS ÁTLAGHOZ KÉPEST, MOSTANRA A KÜLÖNBSÉG 13%-PONT FÖLÉ KERÜLT.
Az európai listán Magyarországon immár a második legalacsonyabb a diplomások aránya. Néhány éve még Olaszországot megelőztük, azonban tavalyi már elénk kerültek, köszönhetően annak, hogy az olaszoknál nőtt, míg nálunk csökkent a 25-34 éves diplomások aránya. Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy egy évtized alatt hogyan változott Magyarország pozíciója európai összevetésben. Amíg 2012-ben a középmezőny vége felé voltunk, addig mostanra a sereghajtók közé kerültünk. Érdekesség, hogy mindez úgy következett be, hogy a fiatal diplomások aránya alig változott nálunk, a többi országban viszont egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkező.
Magyarországon a 25–34 éveseknél a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az előző évekhez hasonlóan Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (48%) és Észak-Magyarországon (16,3), illetve Észak-Alföldön (18,8%) a legalacsonyabb a tavalyi évben a KSH adatai alapján. Az európai uniós tendenciához hasonlóan a nők körében magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 2023-ban Magyarországon a vizsgált korcsoportban a nők 36%-a tartozott a legmagasabban iskolázottak közé, ami 12,8 százalékponttal haladta meg a férfiak körében mért értéket.
Magasabb képzettség, magasabb bér
Pedig igazán megérné, ha többen szereznének felsőfokú végzettséget hazánkban. A legfrissebb kereseti adatok még nem érhetőek el, de a 2022-es számok alapján is elmondható, hogy a felsőfokú végzettségűek bruttó 660-940 ezer forint között kerestek, amíg az alacsonyabb végzettségűek 290-480 ezer között. A bérkülönbség tehát hatalmas a magasabb és az alacsonyabb végzettségűek között.
Ezt a helyzetet egyébként jól mutatják be a szolgáltatóközpontok adatai, ahol magas képzettségű, nyelveket beszélő dolgozókat keresnek, és a bérek 70%-kal meghaladják az országos átlagot. Úgy tűnik azonban, hogy a kormányzat részéről továbbra is a mennyiségi szemlélet uralkodik a munkapiacon annak ellenére is, hogy csökkeni fog a munkaképes korú népesség száma a következő évtizedben. A következő évek is olyan gyárépítési hullámot hozhatnak magukkal itthon, amelyek döntően alacsonyabb képzettséggel rendelkező munkavállalókat keresnek majd. Mind a gyárépítési hullám, mind a képzettségi szint javulásának megállása a tudásintenzív gazdaságra való átállás elakadását jelzi. Pedig a közepes jövedelem csapdájából a legjobb kiút a magas foglalkoztatási szint (amelyet az elmúlt években elértünk) mellett nem más, mint a minél jobb képzettség elérése. Ezt tükrözi az is, hogy a diplomások életszínvonala összehasonlíthatatlanul jobb az alacsony képzettségűekhez képest. Miután azonban egyre több alacsony hozzáadott értéket teremtő üzem érkezik Magyarországra, akik a mosolygörbe legszomorúbb pontján az olcsó munkaerőre építenek, így a trendfordulóra még bizonyára várni kell.
