Befutottak az Eurobarométer friss adatai. A legtöbben Romániában (78 százalék), a legkevesebben Luxemburgban (41 százalék) terveznek élni a szavazati jogukkal.
A friss Eurobarométer-felmérés szerint a júniusi EP-választásokon a már szavazásra jogosult, legalább 18 éves magyar fiatalok 51 százaléka kíván voksolni, szemben az EU 64 százalékos átlagával. A legtöbben Romániában (78 százalék), a legkevesebben Luxemburgban (41 százalék) terveznek élni a szavazati jogukkal.
Az ifjúság és demokrácia című közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a 15–30 év közötti magyaroknak csak a 28 százaléka véli úgy,
hogy a szavazás a leghatékonyabb módja annak, hogy hallassa a hangját. Ez az arány az európaiak esetében 38 százalék.
(Több uniós országban 18 évnél alacsonyabb a szavazási korhatár.) Az ifjú korosztályhoz tartozó honfitársaink eredményesebbnek ítélik az önkifejezést a közösségi médiaplatformokon: 31 százalékuk azt mondta, hogy véleménynyilvánításának ott van a legnagyobb hatása. Ezeket a felületeket az európaiak is hasonló arányban ítélik fontosnak.
A magyar fiatalok 26, az európaiak 19 százaléka azt mondta, hogy nem érdekli a politika, ezért nem tervez részt venni az európai választáson, illetve bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni.
A magyarok 42, az európaiak 48 százaléka jelezte, hogy az elmúlt egy évben tett valamit a társadalom megváltoztatásáért: aláírt egy petíciót, részt vett egy gyűlésen vagy levelet küldött egy politikusnak. A magyar fiatalok különösen az emberi jogokkal és az egészséggel, valamint a jóléttel kapcsolatos ügyekben voltak aktívak (35-35 százalék), míg a legkevésbé a jogegyenlőséget érintő témákban (21 százalék). Ez utóbbiban különböznek a legjobban az európaiak átlagától, akiknek 29 százaléka mondta azt, hogy felemelte a hangját a diszkrimináció ellen.
Megkérdezték a fiatalokat arról is, hogy dolgoztak vagy tanultak-e más uniós tagállamban. Tízből több mint négy európai részt vett legalább egy, a hazáján kívüli szakmai, oktatási vagy sporttevékenységben. Az uniós válaszadók csaknem fele állította, hogy ismeri az Erasmus+ diákcsere-programot, míg a magyarok 40 százaléka hallott róla. Fiatal honfitársaink
76 százaléka úgy vélte, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, ami a negyedik legmagasabb arány Portugália, Málta és Románia után.
Az európaiak 67 százaléka mondta ugyanezt. Ahogy az EU átlag, úgy a magyarok is elsősorban azt várják a közösségtől, hogy megőrizze a békét és megerősítse a nemzetközi biztonságot.
Az ifjú korosztály tagjai úgy érzik, hogy az oktatási rendszer viszonylag jól felkészítette őket az előttük álló kihívások némelyikének a kezelésére. 73 százalékuk szerint az iskola felvértezte őket az álhírek felismeréséhez szükséges digitális készségekkel,
míg a magyaroknak csak 61 százaléka vélekedik hasonlóan, ami a legalacsonyabb arány a 27 tagállamban.
Az Eurobarométer felmérése április 3-12. között készült, a 27 tagállam valamivel több mint 26 ezer, 15 és 30 év közötti fiatalját kérdezték reprezentatív minta alapján. A kérdezőbiztosok 1017 interjút készítettek Magyarországon. (Népszava)
