Friss elemzésében értékeli az MNB a kormány versenyképességi stratégiáját. A jegybank számos konstruktív javaslatot fogalmaz meg a célok eléréséhez, ám több ponton erős kritikával illeti a programot, és teljesen eltérő megközelítést javasol.
A magyar kormány által bemutatott új, Versenyképességi Stratégia az újraiparosítás eszközeivel kívánja elérni hazánk versenyképességének javulását és gazdasági fejlettségének felzárkózását – írja friss elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyben értékeli a kabinet anyagát.
A kormány programja szerint Magyarország 2030-ra az EU-átlag 90%-át szeretné elérni az egy főre jutó GDP-ben. Ehhez a magyar gazdaság dualitását kell csökkenteni, ugyanis a külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Fontos cél, hogy hazai vállalatokat bekapcsolják a termelési láncba, nemzeti bajnokokat kell kinevelni, miközben még több exportképes kisvállalat szükséges.
Az MNB szerint fontos felismerés, hogy a stratégia gazdasági fejlettségünk felzárkózását a versenyképesség javulásán keresztül kívánja elérni. Kitörési irányként azonosítják a technológiai átmenetek és a digitalizáció felgyorsítását. Lényeges szempontként jelenik meg, hogy a magyar vállalatok képesek legyenek feljebb lépni a globális értékláncokban, valamint növelni exportpiaci aktivitásukat. A stratégiában megjelenő ágazati javaslatok közel 80 százaléka illeszkedik az MNB korábbi anyagaiban megfogalmazott, a versenyképességi fordulatot célzó javaslatokhoz.
A JEGYBANK SZERINT AZONBAN A MAKROGAZDASÁGI PÁLYA NINCS ÖSSZHANGBAN A GAZDASÁGTÖRTÉNETI REALITÁSOKKAL ÉS A HAZÁNK GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁSÁBAN AZONOSÍTOTT KIHÍVÁSOK JELLEGÉVEL.A foglalkoztatás mennyiségi növelése, az export volumen növelése, a beruházások mennyiségének növelése, illetve a feldolgozóipar gazdasági súlyának növelése helyett az MNB szerint másra kellene koncentrálni. Ilyen a munkaerőkínálat minőségi javulása, a hazai hozzáadott érték növelése, a beruházások minőségi szerkezete, illetve a tudásalapú szolgáltatószektor. A célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire, az intenzív növekedési modellre történő átállásra jóval kevesebb hangsúlyt fektet.
A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak – írja az MNB.
VERSENYKÉPESSÉGÜNK ROMLÁSÁT AZ ISMERTEBB NEMZETKÖZI FELMÉRÉSEK TÖBBSÉGE IS TÜKRÖZI.
A felvázolt makrogazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, résztételei nem konzisztensek - írja a jegybank.
A GAZDASÁGTÖRTÉNETI TAPASZTALATOK SZERINT A MEGCÉLZOTT FELZÁRKÓZÁSI ÜTEMHEZ 2 SZÁZALÉKPONTNÁL MAGASABB NÖVEKEDÉSI TÖBBLET SZÜKSÉGES.
Az elmúlt évtizedben hazánk növekedési többlete nem gyűrűzött át teljes mértékben a relatív fejlettségünk javulásában. A reálgazdasági konvergenciapályán az árkonvergencia ellenhatása miatt a 2 százalékpontos növekedési többlet nem elegendő a célként kitűzött felzárkózáshoz. A foglalkoztatás mennyiségi növelése helyett mára a munkaerőkínálat minőségi szerkezetének javítása a felzárkózás kulcsa - írja az MNB.
A tudás- és innovációvezérelt modellváltáshoz széles bázisú, magasan képzett munkaerő szükséges. Magyarországon relatíve alacsony (32 százalék) a felsőfokú végzettségűek aránya a foglalkoztatottakon belül. A balti országokban és például Lengyelországban 40 százalék feletti a felsőfokú végzettségűek aránya.
A kívánt céllal szembe megy, hogy az oktatás nem hangsúlyos része a stratégiának, illetve nem látszik, hogy hogyan valósulna meg a foglalkoztatási szerkezet átalakulása
- írja az MNB.
A magyar gazdaság termelési szerkezetében az export nagyarányú növelése az import hasonló nagyságrendű emelkedését vonja maga után. Az exportrészarány erőltetett növelése a magas importtartalom miatt nagymértékű külső gazdasági függést eredményezhet. Változatlan szerkezetű, feszes munkaerőpiac mellett a GDP-GNI rés a korábbinál is szélesebbre nyílhat.
A magyar exportban megjelenő, hazai hozzáadott érték (52%) az 5. legalacsonyabb az EU-ban. Az export szintjének növelése önmagában nem tekinthető sem fejlettségi, versenyképességi, vagy jóléti célnak, ugyanis annak nagy része átfolyó érték. A hozzáadott érték növelésével a Stratégia alapvetően elvi szinten foglalkozik, a javasolt intézkedések részletezettsége alacsony.
A SIKERES FELZÁRKÓZÁSBAN NEM A BERUHÁZÁSOK MENNYISÉGE, SOKKAL INKÁBB ANNAK MINŐSÉGI SZERKEZETE A DÖNTŐ TÉNYEZŐ.
A nominális és reál beruházási ráta 2010-2019 között összhangban alakult, azonban 2019 után szétnyílt. Az uniós összevetésben magas, tartósan 26 százalék feletti hazai beruházási rátát a költségszintek emelkedéséből adódó nominális árhatás tartotta fenn a gazdaságban. A beruházások felpörgetése tovább erősítheti a költségoldali negatív hatásokat és ronthatja a gazdaság külső egyensúlyát.
Kiszorítási hatást gyakorolhat a fogyasztás rovására a beruházások túlzott felpörgetése. A fogyasztás tartós visszaesése erodálhatja a költségvetés bevételi oldalát a fogyasztáshoz kapcsolódó adók nagy súlya miatt. Potenciálisan ronthatja a külső egyensúlyt az importon keresztül. Az MNB kiemeli:
A SIKERES FELZÁRKÓZÁSI PÁLYÁK NEM AZ IPAR GAZDASÁGI SÚLYÁNAK NÖVELÉSÉRE ÉPÜLTEK.
Az szolgáltatások szerepe sokkal inkább meghatározó volt a gazdasági növekedésben az elmúlt két évtized során - mutat rá az MNB, kiemelve, hogy az ipari kibocsátás növekedése az ország környezetterhelését és energiaigényét is emelheti.
A feldolgozóipari termelés nagy része importból származik. A vizsgált uniós országok közül az importfelhasználás hazánkban a legmagasabb (69 százalék). A szektort meghatározó külföldi tulajdonú ipari nagyvállalatok kevés hazai inputot használnak. A régió egészét tekintve alacsony a tudásintenzív szolgáltatások felhasználási aránya. Az akkumulátorgyártás felfutása tovább erősítheti ipari termelésünk importigényét, így külső kitettségét is. Az elemzés szerint
A SIKERES FELZÁRKÓZÁS A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR FEJLŐDÉSÉN KERESZTÜL VALÓSULT MEG. (Portfolio)
