A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Unióban az Eurostat összesítése szerint.
Adókkal együtt sem éri az 5 ezer forintot óránként, ennél kevesebbe pedig csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. Gulyás Gergely miniszter ma nem tudta megmondani, mikor érheti utol a magyar átlagfizetés vásárlóértéke a románét. Ám nagyobb adókedvezményt ígért a családoknak, ahogy engedi a költségvetés.
Adókkal és járulékokkal együtt 4 907 forintba került óránként egy magyarországi dolgozó a munkáltatóknak 2023-ban Magyarországon. Ez alig több mint 40 százaléka az uniós átlagnak az Eurostat adatai szerint. Csak Romániában és Bulgáriában költenek kevesebbet a munkavállalókra.
Ha azt nézzük, hogy a magyar munkaerőköltség és azon belül a persze a bérek az uniós összehasonlításban az utolsó három helyen vannak, akkor ne várjuk azt, hogy a vásárlóerő túl magas legyen. És ezen felül ugye még a rendkívül magas áfakulcs is sújtja a magyar munkavállalókat
– mondta a Híradónak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Múlt héten derült ki, hogy a román vásárlóerő megelőzte a magyart.
Tavaly decemberben nagyjából 391 ezer forintnyira mérték a nettó átlagkeresetet Romániában, amikor egy átlagos magyar már majdnem 436 ezer forintot vitt haza. Ám így is 5 százalékkal többet ért a román átlagbér a román boltokban, mint Magyarországon a magyar. Az eltérő árszínvonal miatt.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdezte az RTL Híradó riportere, hogy mikor érheti utol a magyar nettó átlagbér vásárlóértéke a románét.
Gulyás szerint „először ehhez az kéne, hogy a román nettó bérek magasabbak legyenek, mint a magyarok”.
Amikor a riporter felhívta a figyelmet, hogy az átlagbér vásárlóértékét kérdezte, és emlékeztette a minisztert, hogy vásárlóértéken a nettó átlagbér Romániában magasabb, mint Magyarországon, Gulyás Gergely csak annyit válaszolt:
vásárlóértéken nem tudok számolni.
Az Eurostat szerint már egy átlagos kétgyerekes család is 2 százalékkal többet vásárolhat Romániában, mint Magyarországon, ahol a családi adókedvezmények évek óta nem emelkedtek.
„Egyszerre ugye két dolognak próbálunk megfelelni, egy jelentős hiánycsökkentésnek és annak, hogy a magyar családok minél több forráshoz juthassanak. Ahogy szabad forrás rendelkezésre áll, úgy a prioritási listán a legfontosabb célkitűzések között első helyen van az adókedvezmények mértékének a növelése” – mondta Gulyás a kormányinfón.
A Pénzügyminisztérium friss közlése szerint a jelentős hiánycsökkentés nem áll jól: már az új, 4,5 százalékosra emelt hiánycéljának kétharmadát is összehozta a kormány április végéig.
Az adókedvezmények is jóval kevesebbet érnek mára, egy kétgyerekes szülő legfeljebb havi 40 ezer forint adókedvezménnyel javíthat a nettó fizetésén. 2019 óta ugyanannyival.
(rtl.hu)
