By CIVILHETES on

Elfogadták a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt

Néhány hónappal azt követően, hogy Grúzia (Georgia, Szakartvelo) megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, a grúz parlament egy sokak szerint a hasonló orosz törvény által inspirált, a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt fogadott el, melynek célja a nem kormánybarát civil szervezetek és az ellenzéki média megregulázása.

A törvény miatt napokon keresztül tartó, erőszakba forduló tüntetések zajlottak a főváros, Tbiliszi utcáin. A populista Grúz Álom vezette Grúzia ezzel rohamos léptekkel távolodik attól a Nyugattól, ahova egyébként törekszik, dicséreteket kap viszont attól az Oroszországtól, amely az ország területének egyötödét megszállva tartja.

Május 1-jén a grúz parlament 83 igen szavazattal, 23 ellenében elfogadta az úgynevezett „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely ellen napokig tüntettek nagy tömegek a főváros, Tbiliszi utcáin. A törvénytervezet értelmében AZOKNAK A SZERVEZETEKNEK, AMELYEK TÁMOGATÁSUK TÖBB MINT 20 SZÁZALÉKÁT KÜLFÖLDRŐL KAPJÁK, „KÜLFÖLDI ÜGYNÖKKÉNT” KELL REGISZTRÁLTATNIUK MAGUKAT.

Akik ezt nem teszik meg, azok jelentős bírsággal nézhetnek szembe.

A kormánypárt, a Grúz Álom tavaly márciusban már egyszer keresztül akarta erőltetni a törvényt, de akkor egyrészt az utcai tüntetések, másrészt a nemzetközi (nyugati) tiltakozások hatására visszakoztak. Azonban Grúzia tavaly decemberben megkapta a rég óhajtott EU-s tagjelölti státuszt, és úgy tűnik, a kormány ezt követően felbátorodott, és ezúttal már keresztülvitte a törvényt a parlamenten.

A javaslat beterjesztői szerint a törvény mintája az Egyesült Államokban 1938 óta érvényes, a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló jogszabály (Foreign Agents Registration Act – FARA). Az amerikai törvényt eredetileg a náci propaganda kiszűrésére hozták meg, később többször változtattak rajta. Ma az Egyesült Államokban azoknak kell regisztrálniuk magukat külföldi ügynökként, akik kifejezetten egy másik ország kormányzatának lobbistáiként dolgoznak.

A grúz törvénytervezet kritikusai szerint viszont A JAVASLAT LEGINKÁBB ARRA AZ OROSZORSZÁGBAN 2012 ÓTA ÉRVÉNYES JOGSZABÁLYRA HASONLÍT, MELY SZERINT AMELY SZERVEZET VAGY MÉDIATERMÉK BÁRMILYEN ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁST KAP KÜLFÖLDRŐL, ANNAK KÜLFÖLDI ÜGYNÖKKÉNT KELL MAGÁT REGISZTRÁLNIA, s ezt minden hivatalos dokumentumon – a sajtóterméknek a saját felületén – föl kell tüntetnie.

Szalome Zurabisvili grúz elnök, akit annak idején éppen a Grúz Álom támogatásával választottak meg, ahogy tavaly, idén is határozottan ellenezte a törvény elfogadását, és megígérte, hogy vétót fog emelni ellene. Az államfői vétót azonban a Grúz Álom parlamenti többsége könnyedén felül tudja írni.

Heves tiltakozások a törvény ellen

A Grúz Álom április 3-án jelentette be szándékát, hogy újra beterjesztik a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, az utcai tüntetések pedig április 15-én kezdődtek a grúz parlament épülete előtt. A parlament épületében, ahogy tavaly márciusban, úgy idén áprilisban is a honatyák verekedése színezte a törvényjavaslat megtárgyalását: ezúttal azt követően tört ki a perpatvar, hogy egy ellenzéki képviselő ököllel megütötte a kormánypárti frakcióvezető fejét.

A feszültségek később az utcán is eszkalálódtak, ahol RENDSZERESSÉ VÁLTAK A HEVES ÖSSZECSAPÁSOK A RENDŐRÖK ÉS A TÜNTETŐK KÖZÖTT.

Az ellenzék és civil szervezetek szerint számos rendőri túlkapásra került sort, és súlyosan megsérült egy ellenzéki képviselő, akit jól láthatóan alaposan összevertek a rendőrök, és még egy fogát is kitörték. A rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett a tüntetők ellen, sokan megsérültek, és több tucat embert letartóztattak.

A Grúz Álom maga is megszervezte a saját demonstrációját április 29-ére. A tüntetés fő szónoka a párt alapítója, Bidzina Ivanisvili volt, aki egyben Grúzia leggazdagabb embere. Vagyonát az 1990-es évek kaotikus Oroszországában szerezte, és rossz nyelvek szerint a mai napig jó kapcsolatok fűzik a Kremlhez. Ivanisvili 2012 és 2013 között volt Grúzia miniszterelnöke, később hivatalos állami tisztséget nem viselt, hanem pártjának elnöke volt 2021-ig. A pártelnöki posztról akkor lemondott, de tavaly év végén a tiszteletbeli elnöki poszttal ajándékozták meg. Annak ellenére, hogy hivatalos állami tisztséget nem visel, őt tartják Grúzia igazi vezetőjének, valahogy úgy, ahogy Jarosław Kaczyński irányította a háttérből Lengyelországot 2015 és 2023 között.

Ivanisvili ritkán tűnik fel nyilvánosan eseményeken, de április 30-án kiállt, és hosszú beszédet mondott. Miközben Grúzia területének nagyjából ötödét, Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország tartja megszállás alatt, amelytől a kaukázusi ország 2008-ban ötnapos háborúban vereséget szenvedett, Ivanisvili erőteljesen Nyugat-ellenes beszédet tartott, Oroszországot pedig egy szóval sem említette. Szerinte egy „globális háborús párt” szította az orosz–ukrán háborút, a civil szervezetek és a grúz ellenzék pedig az ő nevükben cselekszik. A „külföldi ügynökökről” szóló törvény célja ezért az, hogy „leleplezze ezeket a sötét kapcsolatokat” – mondta. Ivanisvili megfenyegette a legerősebb ellenzéki erőt, az Egységes Nemzeti Mozgalmat, hogy „kemény politikai és jogi ítéletre” számíthatnak az októberben esedékes parlamenti választásokat követően.

Mi lesz a grúz EU-csatlakozással?

Miközben Ukrajna és Moldova már 2022 júniusában uniós tagjelölt ország lett, Grúziának ezt csak tavaly decemberben adták meg, mikor az előbbi két országgal a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntöttek. A „külföldi ügynökökről” szóló törvény miatt azonban a kaukázusi ország most a korábbinál is messzebb került az EU-s csatlakozástól.

Az Európai Bizottság (EB) szerint a törvény ellentmond azoknak a feltételeknek, melyek mellett Grúzia megkapta a tagjelölti státuszt. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen a tüntetők elleni erőszakos fellépés kapcsán azt írta,

Grúzia útelágazáshoz érkezett. Az Európába vezető úton kellene maradnia.

Kedden 31 európai parlamenti képviselő intézett levelet Josep Borrellhez, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, arra kérve, hogy függesszék fel Grúzia uniós tagjelölti státuszát, illetve vizsgálják felül az országnak adott uniós támogatásokat.

Az Egyesült Államok is megszólalt: szerintük a törvényt a Kreml inspirálta, és szembemegy a grúz lakosság többségének akaratával, az EU-s integrációval.

Grúziában valóban nagyon magas az Európai Unió népszerűsége, így a Grúz Álom a tűzzel játszik, habár a gyenge ellenzék miatt egyelőre nem kell félnie attól, hogy az októberi választásokon elveszti a hatalmat. Az EU-csatlakozást a grúz lakosság 88 százaléka támogatja, és csak 10 százaléka ellenzi, míg a NATO-tagságra 75 százaléknyian szavaznának 20 százalék ellenében.

Bár a pártalapító és tiszteletbeli elnök Ivanisvili az említett kormánypárti demonstráción azt mondta, Grúzia 2030-ig csatlakozni fog az EU-hoz (aminek például a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát látva még a mostani események nélkül sem lenne túl nagy valószínűsége), a Grúz Álom elnöke, Irakli Garibasvili kijelentette, hogy Grúzia még nem kész arra, hogy uniós tagállam legyen.

Eközben a miniszterelnök, Irakli Kobahidze az Egyesült Államokba szállt bele. Szerinte az amerikai külügyminisztérium „hamis állításokat” tett a „külföldi ügynökökről” szóló törvénnyel kapcsolatban. Mikor Washington felszólította Tbiliszit, hogy engedjék, hogy a tüntetők békésen és szabadon kinyilvánítsák véleményüket, Kobahidze azzal kontrázott, hogy ő sem fejezte ki aggodalmait azzal kapcsolatban, ahogy az amerikai rendőrség leverte a palesztinpárti egyetemisták tüntetését New Yorkban.

A jelenlegi grúz vezetés láthatóan egyre sikeresebben vágja el azokat a kötelékeket, amelyek partnereihez, az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz kötik, cserébe viszont dicséreteket zsebel be attól az Oroszországtól, amely az ország területének 20 százalékát megszállva tartja, és amellyel még hivatalos diplomáciai kapcsolatai sincsenek. Jellemző, hogy a legismertebb Kreml-közeli orosz ideológus, Alekszandr Dugin dicsérte a grúz kormánypártot, amiért kitart a putyini mintájú ügynöktörvény mellett.

Grúzia jó úton halad

– jelentette ki az „orosz világ” ideológusa, aki egyébként a 2008-as orosz–grúz háború idején az oroszok által megszállt Dél-Oszétiában járt, és egy Kalasnyikovval a kezében fényképezték le, amint egy dél-oszétiai zászlóval lefestett páncélos előtt áll.

Csapataink meg fogják szállni a grúz fővárost, Tbiliszit, és az egész országot

– mondta akkor Dugin. (Portfolio)

Címlapkép forrása: Foreign Policy Research Institute
Oroszország
törvényjavaslat
Grúzia
TÜNTETÉSEK
összecsapás
Alekszandr Dugin
Tbiliszi
ügynöktörvény
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.09. - 09:18
Módosítva 2024.05.09. - 09:19
A- A+