Négymilliárdnyi közpénzből épül(t) meg az új turistalátványosság, amely valóban nagyon látványos.
Ám van egy másik vetülete, teljesen tájidegen, környezetromboló és a helyiek korábban meglevő nyugalma immáron a semmibe veszett, ráadásul többször is estek már le tárgyak a hídról életveszélyesen.
A zempléni kisváros, Sátoraljaújhely 4 milliárd forint közpénzt kapott, hogy megépítse a világ leghosszabb üveghídját a településhez tartozó Szár-hegy és a Várhegy között. Turistalátványosságnak szánják, évente legalább félmillió fizető vendégre számít a város – írta a Népszava. Csak a helyiek nem értik, hogyan kerültek egyik pillanatról a másikra a híd alá…
Ez egy borzadály. Ha felnézünk, mostantól nem a kék eget látjuk, meg a felettünk elrepülő rigókat, hanem ezt az ipari förmedvényt. Szívesen elköltöznék innen, de a házunk most már fele annyit sem ér mint korábban, így még itt, Sátoraljaújhelyen sem tudnánk venni belőle egy másfél szobás lakást. Annak idején azért vásároltuk a nyaralót, és alakítottuk át rendes összkomfortos családi házzá, mert csend volt és nyugalom, úgy terveztük, gyakran jönnek hozzánk az unokák, és azt képzeltük, itt fogunk majd meghalni is. Lehet, hogy így is lesz: ránk esik majd egy paneldarab fentről, vagy sörös üveggel fejbe hajít egy turista, hiszen már az építkezés alatt is le-leesett egy-egy alkatrészt, csődarab. Sőt, amikor az első nagy tartóhuzalt húzták ki, a hegy tetejéről a völgybe zuhant a 700 méteres horgony első harmada, még szerencse, hogy épp akkor nem volt alatta senki – fakadt egy nyugdíjas férfi Sátoraljaújhelyen, a Szárhegy és Várhegy között lévő völgy egyik utcájában – panaszolta a Népszavának egy helyi lakos.
Európa leghosszabb kötélhídja épült felettük az elmúlt három esztendőben, 80-90 méteres magasságban. Turistalátványosságnak szánják, és évente legalább félmillió fizető vendégre számít a város, de hogy a település vajon profitál-e majd az egyébként sokak életét megkeserítő, a minden napi komfortjukat szétromboló beruházásból, az legalábbis kérdéses.
Ahogy a cikkből kiderült, amikor a 2020-as évek elején felmerült az ötlet, még nyolcszázmilliós projektről beszéltek, amit a városi büdzséből és uniós forrásból finanszíroztak volna. Később a kormány a Tokaj-Hegyalja fejlesztésére szánt százmilliárdos költségvetésből jelölt ki 2,5 milliárd forintot egy olyan kötélhídra, aminek szélessége 1,2 méter, négy helyen pedig olyan átlátszó üveg járófelületet szakítja meg, ami az alatta elterülő táj látványát feltárja.
Hiába pereltek a Szárhegy és Várhegy ölelte völgyben élők, mégis megépül felettük a függőhíd
A Szárhegy, Májuskút, Szőlő és más, a tervezett híd alatt lévő utcák közel harminc lakója perközösséget alakított. Szerintük ugyanis a hatóságok az engedélyezésnél nem vették figyelembe, hogy nem egy lakatlan városrész, hanem egy házakkal teli völgy fölött lengedezik majd a függőhíd, ráadásul a terület egy része a Natura 2000-es természetvédelmi programmal védett. A polgármesteri hivatal azonban nem nem tartott sem közmeghallgatást, sem lakossági fórumot az ügyben.
A közigazgatási bíróság elutasította a lakók keresetét, azzal érvelve, hogy a többségi települési érdek felülírja az ő kisebbségi álláspontjukat. Most többen azt fontolgatják, hogy a híd beüzemelése után birtokvédelmet kérnek a hatóságoktól, vagy kártérítési pert indítanak, amiért az otthonaik elértéktelenedtek.
Alapvégzettségem szerint kertész-üzemmérnök is vagyok, a fakivágási bizottság elnökeként pedig nagyon vigyázok a város zöldfelületeire,de álmomban sem gondoltam volna, hogy a Várhegyen a fenyves erdőből ekkora szeletet hasítanak ki, csak a drónfelvételekkor szembesültem vele – mondta a lapnak Schweitzer Tamás volt fideszes, jelenleg független önkormányzati képviselő, aki civil polgármesterjelöltként elindul a regnáló kormánypárti Szamosvölgyi Péterrel szemben. Szerinte jobb szervezéssel több fát megmenthettek volna, így ugyanis a hídon sétálóknak holdbéli táj lesz az első 100-150 méter. A szemközti oldalon, a Szárhegyen azért más a helyzet, mert bár ott is „ment a levesbe” erdős rész, az nagyrészt eddig is bozótos, erdészeti szempontból értéktelen növényzet volt, ami hamar visszafoglalja majd a területet, és jó eséllyel jövő ilyenkor már zöld lesz a most tarra vágott rész – fogalmazott. Neki magának is van telke a híd alatti területen, hiszen, mint fogalmazott, a helyieknek ez az a rész, ami a pestieknek például Buda: itt tudnak pihenni kikapcsolódni, jó levegőt szívni. Ennek most vége.
Egy másik helybéli azt panaszolta a lapnak, hogy az építkezés idején tisztán lehetett lent hallani, miről beszélnek a munkások odafent. El lehet képzelni, milyen lesz ugyanez akkor, amikor egyszerre akár háromszázan sétálnak majd végig – közölte, majd hozzátette, nem lehet kiszámítani az emberek reakcióját, s nem tudni lesz-e szakképzett személyzet arra az esetre, ha a valaki a híd közepén a félelemtől pánikba esik, és mozdulni sem tud.
Korábban egy hídépítő szakember azt mondta: egy ekkora beruházás nagyjából ötven év alatt térül meg, nem véletlen, hogy nem magánvállalkozók veselkedtek neki hanem közpénzből finanszírozzák. Mint kiderült, a kivitelezésre 4 milliárd 98 millió 689 ezer 700 forint hazai támogatást kapott a város, uniós forrás nincs benne, s ezek szerint a tervezési és elkészítési költségek sem, amelyek szintén elérhetik a milliárdos tételt.
A polgármester megerősítette, hogy évente körülbelül félmillió vendégre számítanak, de mivel a jegyárakat még nem határozták meg, ezért a megtérüléssel kapcsolatos kérdésünkre nem tudott válaszolni. Nyolc alkalmazottal működik majd a létesítmény, aminek átadása május vagy június hónapban várható a nagyközönség részére – fogalmazott. (Borsod24.hu)
