Évtizedes tapasztalatra cáfol rá a Tisza Párt.
Néhány hét alatt a feje tetejére állította a hazai pártrendszert a Tisza. Magyar Péter pártjának berobbanását a Momentum sínylette meg a legjobban: az áprilisi közvélemény-kutatások átlaga szerint nem jutna be az EP-be. A Fidesznek is porladt a támogatottsága, de a várható mandátumainak száma márciushoz képest nem csökkent: továbbra is a képviselői helyek több, mint fele néz ki a kormánypártoknak. Az aktuális állás szerint öt listáról kerülhetnek képviselők az uniós parlamentbe, de abban szokatlanul nagy a szórás a felmérések között, hogy Magyar vagy Gyurcsány Ferenc mögött áll-e az ellenzék vezető ereje. Az átlagolás talán közelebb visz minket az igazsághoz. - írja a 24.hu
Kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik párt veszített a támogatottságából azóta, hogy Magyar Péter belépett a politikai arénába – derült ki a 24.hu számításaiból, melyekhez ezúttal is hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.
A szomszéd országokhoz képest merevség jellemezte a magyar pártrendszert: a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk sem tudott olyan lendülettel belépni a politikába, hogy már az első választásán mandátumot szerezzen, az immáron tíz éve az áttörésre váró Kétfarkú Kutya Pártról nem is szólva. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése viszont egy csapásra felülírta az évtizedes tapasztalatokat. Három hónappal ezelőtt, a Novák Katalin lemondásához vezető turbulens egy hét előtt a Fidesz 13–14 EP-képviselői székkel és újabb elsöprő győzelemmel kalkulálhatott, miközben úgy tűnt, a Demokratikus Koalíció megerősítheti a dominanciáját az ellenzéki térfélen.
Mára ezek a várakozások nagyon távolinak tűnnek.
- Az IDEA,
- a Medián,
- a Závecz Research,
- a Republikon,
- a Nézőpont
- és az Iránytű Intézet
áprilisban publikált kutatásainak adatait eltérő időpontokban vették fel, így azok a Magyar-jelenség miatt megingó pártstruktúra változásának különböző időpillanatait rögzítik. Az immár két hónapja a közfigyelmet uraló Magyar ez idő alatt százezres nagygyűlést tartott a Kossuth téren, elindította a közönség bevonásával a képviselőjelölt-állítási folyamatot, majd közölte annak eredményét, kiderült, hogy Tisza lesz a pártja neve, nagy érdeklődés mellett kezdte meg a vidékjárását, számtalanszor belemart kormánypárti és egyre inkább ellenzéki politikusokba is, bejelentette, hogy megyei listákat állítanak az önkormányzati választáson, sőt végül azt is, hogy részlegesen, de a fővárosi versenybe is beszállnak.
Az események felgyorsultak, így a pártpreferenciák adatsorai között a megszokottnál jóval nagyobb a szórás. Szemléltetésképp: amíg két hónapja a biztos pártválasztók között a Fidesz támogatottságát 43 és 53, a DK-ét pedig 11 és 20 százalék közé mérték az intézetek, addig mostanra a kormánypártok erejét 33 és 50, a Gyurcsány-pártét 9 és 26 százalék közé teszik, miközben az utóbbi listájára időközben az MSZP és a Párbeszéd is felkéredzkedett.
Hann Endre, a Medián ügyvezetője mindezt úgy summázta, hogy nemcsak a politikai élet, hanem a közvélemény-kutató szakma is felbolydult. Hogy ebben a helyzetben a széttartó mérések átlagolása közelebb visz minket a valósághoz, azt csak remélhetjük, de cikkünk kiindulópontja, ahogy legutóbb, úgy most is ez.
Áprilisban öt lista állt bejutásra, de kettő erősen billeg
A nyilvánosságra hozott mérések átlaga azt mutatja, hogy hibahatáron belül, de az összes párt gyengült az egy hónappal korábbi kutatásokban még nem szereplő Tisza megjelenésével. A biztos pártválasztók körében februárban a Fidesz még 47 százalékon állt átlagosan, amit a kegyelmi ügy márciusra 43,5 százalékra tornászott le. Áprilisban ez a szám tovább süllyedt: 41,3 százalékra.
Választáson ilyen alacsony legutóbb a 2002-es parlamenti voksoláson volt a Fidesz támogatottsága (még a 2006-os vereség alkalmával is elérte a 42 százalékot), EP-választáson pedig ez lenne a valaha volt legrosszabb eredménye a pártnak. Ezzel együtt továbbra is a hazánknak járó képviselői helyek több mint felét a kormányoldal zsebelheti be az átlagolt felmérések alapján.
a Fidesznek két EP-képviselői mandátumába fájhatott a kegyelmi ügy miatt jött népszerűségvesztés, de a növekvő elégedetlenséget egyetlen ellenzéki erő sem tudta igazán a maga javára fordítani akkor – a Momentum és a Kutya Párt tudott valamelyest a zavarosban halászni.
A Tisza viszont teljesen feldúlta az erőviszonyokat, igaz, elsősorban az ellenzéki oldalon.
A támogatottsági adatok átlagolása után a Fidesz még mindig 11 mandátummal számolhat, de ezt árnyalja, hogy ugyanez a szám egy hónapja még 11,7, két hónapja pedig 12,7 volt. Vagyis az áprilisi felmérések alapján a Deutsch Tamás vezette lista kettővel kevesebb képviselői helyet hoz a Fidesz-KDNP-nek, mint amennyije a mostani ciklusban van, de márciushoz képest nem csökkent tovább a várható mandátumszámuk.
Magyar Péter előretörése tehát egyelőre az ellenzéki oldalon jelent térfoglalást, de hogy mekkorát, arról erősen megoszlanak a vélemények, ugyanis a legerősebb ellenzéki erő meghatározásánál a leginkább széttartóak a kutatások. A Medián és Iránytű Intézet egyértelműen a Tisza Pártot, a Závecz és az IDEA pedig a DK vezette összefogását tartja izmosabbnak, nem is kevéssel, míg a Republikon és a Nézőpont Intézet adataiban nincs nagy különbég köztük. Így a mérések átlaga is közel hasonló erőt mutat: e szerint a Tisza 4,4, a DK 4,1 képviselői helyet szerezne, ha most tartanák a választást, ami kerekítve egyaránt 4 mandátumot jelent.
Százalékokra lefordítva Gyurcsány Ferencék 16,7, míg Magyarék 19,2 százalékon állnak átlagosan (megjegyezve, hogy az IDEA legutóbbi kutatásában még nem szerepelt a Tisza, így náluk az egyéb pártra szavazók száma nőtt a februárban mért 4-ről 15 százalékra, a különbözetet nagyvonalúan a Tiszához számoltuk, tán nem megbántva Gattyán Györgyéket). Az áprilisi állás szerint a DK tehát megismételheti az öt évvel ezelőtti eredményét, míg az MSZP és a Párbeszéd – ha képviselőjük nem lesz is Brüsszelben, hiszen csak az ötödik és a hetedik helyet kapták – megússza, hogy lelepleződik a valódi támogatottsága.
A jelenlegi támogatottsági adatok szerint öt listáról kerülhetnek magyar képviselők az EP-be: a fent említetteken kívül a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk küldhet egy-egy politikust az uniós törvényhozásba. 2022 óta a bizonytalanok táborának növekedése mellett az összes párt közül csak a Mi Hazánk és Kutya Párt tudott érdemben erősödni. Most ez a folyamat is ellentétes irányt vett: egyik pártnak sem jött jól a teljes politikai osztályt kihívó Magyar feltűnése. Az egykori viccpártnak egy hónapja átlagosan 1,5 képviselői helyet mértek, áprilisban viszont már csak egyet. Mindez azt látszik igazolni, hogy a Kutya Pártnak a kegyelmi botrányt követő általános pártpolitika- és elitellenesség miatt hullott az ölébe az 1,7 százalékpontos erősödés, ám a mostani, közel másfél százalékos gyengüléssel Kovács Gergelyék visszazuhantak a februári népszerűségi szintjükre. Ez idő alatt a nemzeti radikálisok ennél is nagyobbat gyengültek: 2,7 százalékpontot. Ők a mérések átlagában már csak 0,8 székre számíthatnak, holott márciusban még két képviselőt küldhettek volna Brüsszelbe, most az egy sem biztos.
Ugyanakkor az összes párt közül
Magyar előretörését a Momentum sínylette meg leginkább, amely az áprilisi mérések átlaga szerint nem jutna az EP-be.
Márciusban még 1,8 mandátum jutott volna a Donáth Anna vezette listának a kutatásokat átlagolva, áprilisban viszont csak 0,5. A százalékokat tekintve is látványos a gyengülés: egy hónap alatt 8-ról 4,8 százalékra, tehát a bejutási küszöb alá hullott az átlagos támogatottságuk. Ha a jelenlegi dinamikák nem változnak, akkor a Momentum lehet Magyar Péter első áldozata.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a legtöbb intézet 2–3 százalékos hibahatárral dolgozik, ráadásul az adatok átlagolása még tovább torzíthatja a képet, így végképp elképzelhető, hogy a politikai turbulencia közepette tévesen ítéltünk oda billegő mandátumokat egyik vagy másik pártnak. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján is könnyen elképzelhető például az, hogy bejut a Momentum, vagy öt mandátumot szerez a Tisza. Ezekben a szcenáriókban a Fidesznek tíz székkel kellene beérnie mandátumkalkulátorunk alapján.
A többi párt – így a parlamentben ülő Jobbik és LMP, valamint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt és az EP-választás kapcsán már a listaállítás feltételein elbukó, Jakab Péter-féle Nép Pártján – továbbra sem képes egyről a kettőre jutni: változatlanul 1–2 százalékon toporognak.
Már nem biztos, hogy sok ellenzéki szavazat veszik el
Az év elején úgy tűnt, hogy rekordmennyiségű lehet azoknak a szavazatoknak a száma, amelyeket nem váltanak mandátumra. Az ellenzéki térfél annyira fragmentált volt, hogy az sem tűnt elképzelhetetlennek: az eddigi rekordot jelentő 295 ezer kárba veszett szavazat duplája is összejön. Azóta sok minden megváltozott: összejött a DK-centrikus baloldali lista, a Tisza pedig felfalta a jobboldali törpepártokat.
A népszerűségi listák szerint már csak a voksok 13,6 százaléka nem ér majd képviselői helyet (öt éve ez a szám 8,5 volt), sok múlik azonban azon, hogy az eddig biztos bejutónak tippelt Mi Hazánk, Momentum, Kétfarkú Kutya Párt hármasból lesz-e, amelyik nem ugorja meg az öt százalékot. Ha csak egyikük jut be, míg a másik kettő kevéssel lemarad, az máris nagyjából félmillió elveszett ellenzéki szavazatot jelentene (az öt évvel ezelőtti részvételi adatokkal kalkulálva), ha viszont mindhárom párt bejut az EP-be – ahogy arra többi között a Závecz is számít –, akkor csak körülbelül 200–250 ezer szavazat megy a levesbe. Ez pedig kevesebb, mint amennyi öt éve volt. (24.hu)
