Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Idő kérdése, hogy itthon is terjedni kezdjen a csonttörő láz

Egészség
2024.04.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A tigrisszúnyog a dengue-láz egyik fő terjesztője, és már elterjedt hazánkban, miközben egyre több a behurcolt eset. 

 

 

Az infektológus szerint csak idő kérdése, hogy mikor bukkan fel az első, itthon szerzett fertőzés. Az első megbetegedés még nem feltétlenül veszélyes, de a második már sokkal súlyosabb klinikai tünetekkel jár.

Ma még csak behurcolt eseteket ismerünk, de már rövidebb távon is várható hazai fertőződés a dengue-lázzal. A kezeletlenül akár halálhoz vezető betegséghez többek között olyan erős ízületi, csont- és izomfájdalom társulhat, hogy »csonttörő láznak« is nevezik

– mondja a 24.hu-nak dr. Péterfi Zoltán infektológus.

A korán jött tavaszban egészen szokatlan módon már februárban aktiválódtak egyes csípőszúnyogok, köztük a kutatókat is meglepve a dengue-láz kórokozójának egyik fő potenciális hordozója, az ázsiai tigrisszúnyog.

A faj stabilan megvetette a lábát hazánkban, tűző napsütésben is agresszívan támad, ráadásul fő célpontja az ember, közvetlen közelünkben él és tenyészik. Laikus logika szerint innen már csak egy lépés az eddig „messzi tájak” problémájaként címkézett dengue hazai terjedése, és e feltételezés nem is áll messze a valóságtól.

Milyen a betegség lefutása és mi köze a tigrisszúnyoghoz? Elképzelhető-e dengue-járvány Magyarországon, illetve mit tehetünk ellene? Erről kérdeztük Péterfi Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának osztályvezetőjét.

Csonttörő láz

A dengue-lázat a hasonló nevű vírusok okozzák, emberről emberre nem terjednek, a fertőzéshez mindenképpen szükség van közvetítő, úgynevezett vektorfajokra. Esetünkben ezek az Aedes nembe tartozó szúnyogok, az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipti) és a már említett ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), „szerencsére” még csak utóbbi telepedett meg Magyarországon.

Az emberi fertőződést követően, körülbelül egy hét lappangási idő után jelentkeznek klinikai tünetek: hirtelen fellépő – jellemzően magas – láz, a szemek mögött jelentkező fájdalom, hányinger, hányás, testszerte apró, halvány kiütések alakulnak ki, lassul a szívfrekvencia, megduzzadnak a nyirokcsomók, és fellép a már említett „csonttörő fájdalom” a csontokban, izmokban, ízületekben.

A láz néhány napos ciklusokban érkezik, elmúlik, majd újra fellángol, a betegség második hetében pedig viszketés, hámlás jelentkezik a tenyereken és a talpakon, illetve apró bevérzések jelennek meg a bőrön

– mondja a 24.hu-nak Péterfi Zoltán.

A panaszok többsége teljesen átlagos vírusfertőzésre utal, ezért így is kezelik, a dengue-t nem azonosítják, a tünetek pedig két héten belül maguktól elmúlnak. Súlyosabb esetekben viszont orvosi kezelésre lehet szükség, de mivel célzott gyógymód nem létezik, ez általában láz- és fájdalomcsillapításban, folyadékpótlásban merül ki. Nagyobb probléma akkor alakul ki, ha valaki újrafertőződik a vírus egy másik típusával.

Dengue vérzéses láz és dengue sokk szindróma

A dengue-vírusnak négy „változata”, úgynevezett szerotípusa létezik, és amikor valaki kilábalt a kórból, ezzel életre szóló immunitást szerez az adott szerotípussal szemben. Viszont kizárólag csak arra az egyre vonatkozik: amennyiben később egy másik szerotípus ismét megfertőzi, már sokkal komolyabb betegség alakul ki – nem a vírus szívja fel magát a következő menetre, hanem szervezetünk reakciójából van a baj.

Az immunrendszer ugyanis érzékeli, hogy találkozott már ezzel a kórokozóval, de nem tudja teljes biztonsággal beazonosítani, ezért kissé túlreagálja a fertőzést. Kialakul a Covid idején széles körben megismert citokinvihar, és ez már jóval súlyosabb klinikai állapot, a dengue vérzéses láz kialakulásához vezet.

A kezdeti tünetek itt is ugyanazok, amiket fent soroltunk, de aztán romlik a helyzet: orrvérzés, gyomor- és bélrendszeri, menstruációs vérzés, a nyálkahártyák vérzése, de szöveti vérzés is kialakulhat, a citokinvihar miatt pedig folyadékkilépés történhet az érpályából a szövetekbe, és jelentősen esik a vérnyomás. A dengue vérzéses lázból sokkal hosszabb a felépülés, végső esetben pedig

a belső vérzés szervi károsodásokat okoz, a beteg állapota gyorsan romlik, ezt nevezzük dengue sokk szindrómának, és orvosi beavatkozás nélkül az esetek 10-15 százalékában halálhoz vezethet.

Célzott terápia híján a kezelés ez esetben is a tünetekre fókuszál, de Péterfi doktor kiemeli, hogy dengue esetén a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők például fokozzák a vérzés kockázatát – ezért (is) fontos a szakértő segítség és a vírus azonosítása. A dengue szövődményeként néha kialakulhat szívizomgyulladás, akut vesekárosodás, májelégtelenség, illetve még ritkábban a bénulással járó Guillain Barre szindróma.

Mi a helyzet Magyarországon?

Nagyon fontos kiemelni, hogy a betegség Magyarországon még messze nem igényel cselekvést a lakosság részéről, „csupán” elővigyázatosságot, amiről később ejtünk szót. Illetve létezik mind a négy szerotípus ellen védő vakcina, de még a WHO sem javasolja az oltást Európában – nem az oltóanyaggal van baj, hanem jelenleg felesleges, most még az inváziós szúnyogok elleni fellépéssel védekezhetünk a leghatékonyabban.

A vakcina azon egyéneknek javasolt, akik már átestek a fertőzésen, és dengue-láz endémiás (járványos) területen élnek, vagy huzamosabb ideig ilyen helyen tartózkodnak.

Az első, Európán belüli dengue-lázas megbetegedést 2010-ben regisztrálták, egy német házaspár „vitte haza” horvátországi nyaralásáról. Az ezt követő virológiai nyomozás kimutatta, hogy déli szomszédunkban sokak szervezetében megtalálható az ellenanyag, magyarán korábban fertőződtek, de ha tüneteik indokolták is, hogy orvoshoz forduljanak, a dengue-t nem azonosították. Azóta Európa mediterrán régióiban már sokszor leírták a betegséget és az érintett terület egyre növekszik. Magyarországon egyelőre csak behurcolt esetek ismertek, ám idén ebben nagy ugrást tapasztalhattunk.

Az eddigi évi 5-6 eset után 2024 áprilisáig már több mint 20 beteget regisztráltunk, csak idő kérdése, hogy mikor bukkan fel az első, itthon szerzett fertőzés

– emeli ki az infektológus.

Bár egyre több a tigrisszúnyog, és nő a behurcolt esetek száma, vagyis már a kórokozó is egyre gyakrabban van jelen, a szakember hozzáteszi: szerencsés helyzetben vagyunk, mert a hazai esetszám még mindig nem elég egy esetleges fertőzési lánc fenntartásához.

A vírus ugyanis 4-5 napig van a vérben (ritkán akár 12 napig is), ezt követően a szervekbe húzódik, és a szúnyog már nem tudja felvenni. Magyarán nagyon rövid idő alatt nagyon sok tigrisszúnyognak kellene meglátogatnia adott beteget ahhoz, hogy a kórokozó terjedni tudjon. Jelenleg tehát nincsenek meg a feltételek, de a behurcolt esetek és a vérszívók gyarapodása fényében ez csak idő kérdése.

Több ezer szúnyog egy deci vízből

És hogy mit tehetünk a tigrisszúnyogok ellen, sőt, miért csak mi magunk, egyénileg tehetünk ellenük? Fent hivatkozott cikkünkben írtunk arról, hogy a tigrisszúnyog leggyakrabban emberi vért szív, ezért igyekszik mellettünk maradni, rengeteg tenyészhelyet talál a kint hagyott autógumikban, talicskákban, vödrökben, tálkákban, pontosabban a bennük összegyűlt esővízben.

Élete során legfeljebb néhány száz méter sugarú körben mozog, vagyis kifejezetten emberi környezetben él és szaporodik: egyetlen deciliternyi víz elég ahhoz, hogy 1-2 hetente több ezer szúnyog árassza el a környéket. Irtásukat nem várhatjuk az államtól, mert a biológiai gyérítés nem jut el a kertekbe, illetve nappal aktívak, az esti órákban végzett kémiai gyérítés, permetezés, ködölés idején védett helyen lapulnak.

Egyénileg viszont nagyon is hatékonyan védekezhetünk, mindössze a tenyészhelyeket kell felszámolni: fordítsuk lefelé a vödröt, talicskát, rendszeresen borogassuk ki a felgyűlt vizet. Ha egy pár utcányi területen ezt mindenki elvégzi, a szűk körzetben mozgó tigrisszúnyog lehetetlen helyzetbe kerül. Amennyiben viszont egyetlen ilyen apró bölcső is marad, az valóban ezrével onthatja a vérszívókat.

Aki tényleg tenni akar ellenük, az hasznos tippeket, tanácsokat talál a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatói által üzemeltetett Pécsi szúnyog Facebook-oldalon – kiirtani nem tudjuk őket, de egyedszámukat alacsonyan tarthatjuk. (24.hu)

Címlapkép forrása: Pécsi szúnyog/Facebook
DENGUE-LÁZ
csonttörő láz
TIGRISSZÚNYOG
FERTŐZÉS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.29. - 05:54
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Cáfolja az ATV, hogy interjúznának Orbánnal

    Cáfolja az ATV, hogy interjúznának Orbánnal

  • Lezuhant az eltűnt orosz utasszállító, megtalálták a roncsait

    Lezuhant az eltűnt orosz utasszállító, megtalálták a roncsait

  • Akár 32 Celsius-fokra is melegíthetné a Dunát a Paksi Atomerőmű egy új javaslat szerint

    Akár 32 Celsius-fokra is melegíthetné a Dunát a Paksi Atomerőmű egy új javaslat szerint

  • Elsősorban a szegényeket rekeszti ki a támogatásokból, hogy politikai szempontok szerint osztanak forrásokat a szociális ágazatban

    Elsősorban a szegényeket rekeszti ki a támogatásokból, hogy politikai szempontok szerint osztanak forrásokat a szociális ágazatban

  • Oroszország és Európa jövőjével kapcsolatosan mostanság kétféle jóslatot hallhatunk

    Oroszország és Európa jövőjével kapcsolatosan mostanság kétféle jóslatot hallhatunk

  • Orbán Viktor elkezdte rombolni a saját nimbuszát, Magyar Péterre az első roham után visszaüthet a "one man show"

    Orbán Viktor elkezdte rombolni a saját nimbuszát, Magyar Péterre az első roham után visszaüthet a "one man show"

  • Kihirdették az idei felvételi ponthatárokat felsőoktatás felvételi ponthatárok

    Kihirdették az idei felvételi ponthatárokat felsőoktatás felvételi ponthatárok

  • Összeütközött két hajó: Több ezer liter olaj került az Északi-tengerbe

    Összeütközött két hajó: Több ezer liter olaj került az Északi-tengerbe

  • Orbán Viktor lehet az Egyenes Beszéd vendége az ATV-n

    Orbán Viktor lehet az Egyenes Beszéd vendége az ATV-n

  • Kánikula futó záporokkal, zivatarokkal

    Kánikula futó záporokkal, zivatarokkal

  • Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea most épp Cannes-ban hajókáznak-pihennek

    Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea most épp Cannes-ban hajókáznak-pihennek

  • Kiderült, ki képviseli a Fideszt Zuglóban, ahol a Tisza dominál

    Kiderült, ki képviseli a Fideszt Zuglóban, ahol a Tisza dominál

  • Több ponton ég a bozótos Pomáz és Csobánka között

    Több ponton ég a bozótos Pomáz és Csobánka között

  • Pusztító csapást mérhet a webre a Google újdonsága, és ez mindenki számára rossz hír lehet

    Pusztító csapást mérhet a webre a Google újdonsága, és ez mindenki számára rossz hír lehet

  • Eget rengető bejelentésre készül Orbán Viktor Tusnádfürdőn, de a futballmeccsre nem megy el

    Eget rengető bejelentésre készül Orbán Viktor Tusnádfürdőn, de a futballmeccsre nem megy el

  • „Korrupció, korrupció és korrupció” – tüntetést tervez a „szívószálpápa”

    „Korrupció, korrupció és korrupció” – tüntetést tervez a „szívószálpápa”

  • Felháborodást keltett Ukrajnában, hogy Zelenszkij maga alá gyűrte a korrupcióellenes hatóságokat

    Felháborodást keltett Ukrajnában, hogy Zelenszkij maga alá gyűrte a korrupcióellenes hatóságokat

  • Mit gondol Magyar Péterről Orbán Viktor? Eddig semmi nem jött be, újabb fordulat jött

    Mit gondol Magyar Péterről Orbán Viktor? Eddig semmi nem jött be, újabb fordulat jött

  • Már az NGM is elismeri, hogy csak 1 százalék körüli lehet idén a gazdasági növekedés

    Már az NGM is elismeri, hogy csak 1 százalék körüli lehet idén a gazdasági növekedés

  • Kormánybiztos: fake news, hogy a BYD a szegedi gyár helyett a törökországiban futtatná fel a termelést

    Kormánybiztos: fake news, hogy a BYD a szegedi gyár helyett a törökországiban futtatná fel a termelést

  • Még képviselőjelöltje sincs Zuglóban a Tiszának, de máris nagy fölénnyel vezet Hadházy Ákos előtt

    Még képviselőjelöltje sincs Zuglóban a Tiszának, de máris nagy fölénnyel vezet Hadházy Ákos előtt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element