"Orbán Viktor becsatlakozott az eredendően a reagani konzervativizmus elveire épült CPAC-mozgalomra, hiszen az ő politikája, az, amit csinál, pont az ellenkező annak, amit Ronald Reagan vallott és amiért dolgozott."
A CPAC Hungary kizárólag belpolitikai propagandacélokat szolgál, semmi másra nem jó, mint teletömni azok fejét Magyarországon, akik nem tudják, nem értik, hogy a rendezvényen megjelent vendégek túlnyomó többsége ma már nem játszik a politikában, sem a saját hazájában, sem pedig a nemzetközi színtéren
– mutatott rá a Hírklikknek Radványi Miklós. A konzervatív közírónak van összehasonlítási alapja, hiszen a reagani elveket követő washingtoni Frontiers of Freedom agytröszt társelnökeként számos amerikai CPAC-rendezvényen vett részt. Már önmaga az totálisan hipokrata dolog, hogy Orbán Viktor becsatlakozott az eredendően a reagani konzervativizmus elveire épült CPAC-mozgalomra, hiszen az ő politikája, az, amit csinál, pont az ellenkező annak, amit Ronald Reagan vallott és amiért dolgozott – szögezte le.
Kétnapos rendezvényt tartott a magyar fővárosban az amerikai CPAC konferencia-mozgalom magyarországi franchise-a, sorrendben ez volt a harmadik ilyen fórum, az elsőt 2022-ben rendezte az Alapjogokért Központ. Ahogy már eddig is megszokhattuk, a rendezvény előadóinak a túlnyomó többsége ezúttal is a hazájában már levitézlett politikus volt.
Jól hangzik ugyan a CPAC-Hungary honlapján olvasható összesítésben, hogy „6 kontinensről 80 felszólaló jött el, köztük két hivatalban lévő és három korábbi kormányfő, hét miniszter, tíz pártelnök, valamint három amerikai kongresszusi képviselő”, de ha végig böngésszük az előadók névsorát, akkor olyanokat találunk, mint Tony Abbott volt ausztrál, Janez Janša korábbi szlovén vagy éppen Mateusz Morawiecki ex- lengyel miniszterelnököt. S – egyelőre mindenképpen – ide sorolandó a videóüzenettel a konferencia második napján megjelent, Anonymusként beharangozott „meglepetés-előadó”, a Fehér Házból csúfos körülmények között távozó, jelenleg azonban a számos bírósági per vádlottjaként, alpereseként az újraválasztásért küzdő Donald Trump is.
Az aktív politikusok közül a „legnagyobb név” (nem véletlenül emelte ki őt Orbán Viktor is az első napon elhangzott üdvözlőbeszédében) – Irakli Kobakhidze, Georgia kormányfője volt, illetve a szélsőjobboldali holland Geert Wilders, aki ugyan megnyerte a választásokat, de képtelen volt kormányt alakítani. Ami pedig a résztvevő amerikai politikusokat illeti, összesen három republikánus képviselőt tudtak idecsábítani, szenátor egyetlen egy sem jelent meg Budapesten.
Mindezen körülményeket figyelembe véve, miért jó Orbán Viktornak, hogy az államtól származó pénzekben dúskáló Alapjogokért Központ (amelyen keresztül – nesze neked szuverenitásvédelem! – még a CPAC amerikai konferenciát is támogatni szokta Orbán) súlyos pénzekért szervez egy kirakatrendezvényt Magyarországon? Kinek jó ez? És milyen célokat szolgál? Radványi Miklóst kérdeztük, aki kiválóan ismeri a CPAC történetét és a jelenét is, maga is számos rendezvényen részt vett, ami nem véletlen, hiszen a Frontiers of Freedom pontosan azokon az elveken alapul, amelyeket a CPAC indulásakor a zászlajára tűzött.
„Végtelenül hipokrata dolog az, hogy Orbán Viktor a nevéhez próbálja kötni a CPAC-et, hiszen az ő politikája, az, amit csinál, pont az ellenkező annak, amit Ronald Reagan vallott és amiért dolgozott, és amin eredendően a Conservative Political Action Conference is alapult” – szögezte le a konzervatív közíró. Mint emlékeztetett rá, 1974-ben azért hozták létre a CPAC-et, hogy megreformálja a konzervatív, republikánus eszméket. Ennek a reformfolyamatnak a zászlóvivője pedig a kaliforniai kormányzó, Ronald Reagan volt. A Reagan-féle konzervativizmus lényege: csökkenteni a szövetségi kormány nagyságát, hatalmát, különös tekintettel az egyes tagállamok politikai életére – magyarázta. A belpolitikában a hagyományos értékeket – család, biztonság és egyéni boldogság – tartotta a legfontosabbnak, a külpolitikában pedig azt követte, hogy a Szovjetunióval folytatott hidegháborúnak és versengésnek egyetlen kimenetele lehet „mi nyerünk, ők veszítenek” (we win, they lose), ezért kenyértörése kell vinni a dolgot – magyarázta, megjegyezve: a Szovjetunió gazdaságilag nem is bírta a fegyverkezést, láttuk ennek a folyamatnak a végét.
A CPAC maga tehát a Reagan féle konzervativizmusra épült, amelynek legfontosabb elvei között volt a szabadság, a hit, a család, az emberi élet szentsége és jelentősége, Amerika egyedisége, alacsonyabb adók, korlátozott állam, erőn alapuló béke, antikommunizmus. „Ám amíg Reagan a demokrácia kiteljesedését akarta, Orbán hipokrata módon éppen ezeknek az ellenkezőjét valósította meg Magyarországon” – hívta fel a figyelmet a konzervatív közíró.
Arra is kitért, hogy Reaganben nyoma nem volt a politikai gyűlöletkeltésnek, soha nem volt célja a megosztottság és a feszültség növelése, ellenkezőleg, Inkább simítani próbálta a társadalmi feszültségeket. Orbán és emberei nem értették meg az amerikai konzervativizmus lényegét, azt csak eszközként használták arra, hogy a belpolitikai színtéren azt bizonygassák: Magyarország a konzervativizmus inkubátora, de ez teljesen fals állítás – fejtegette. Mint megállapította: Orbán azt hirdeti, hogy vagy a konzervativizmus vagy ellenség, s ezt a politikai képletet húzná rá hamis módon a CPAC-re is.
Ami a mostani konferencia résztvevői illeti. Radványi megfogalmazásában azok javarészt a múlt emberei. Az itt fellépett amerikai politikusok nem sok vizet zavarnak a Kongresszusban, a képviselők mellett pedig csak olyan szenátor jött el, aki a kilencvenes évek elején már eltűnt a politikai színtérről. Egyetlen olyan republikánus politikus sem vállalt szerepet, aki számítana az amerikai politikai életben. „Azaz, semmi érdeklődés nincs Orbán CPAC-je iránt amerikai konzervatív republikánus közökben” – vonta le a következtetést Radványi. Egyetlen egy hivatalban lévő és komolyabb szerepet játszó képviselő vagy szenátor nem jött el, akik pedig itt voltak, sem most, sem a jövőben nem fognak szerepet játszani – vélekedett. „A CPAC Hungary kizárólag belpolitikai propagandacélokat szolgál, semmi másra nem jó, mint teletömni azok fejét Magyarországon, akik nem tudják, nem értik, hogy a rendezvényen megjelent vendégek túlnyomó többsége ma már nem játszik szerepet a politikában sem a saját hazájában, sem pedig a nemzetközi színtéren” – szögezte le, hozzátéve: „mindez azt bizonyítja, hogy a CPAC-Hungary jelentősége majdnem egyenlő a nullával” – szögezte le.
Hogyan értékeli a mostanival együtt ezidáig három CPAC-Hungary konferenciát? – kérdeztük. „Ezek teljesen jelentéktelenek voltak, már csak azért is, mert Magyarországon soha nem voltak meg a feltételei az amerikai-típusú demokráciának, s így lehetetlen volt, hogy megvalósuljanak azok a konzervatív érékek, amelyeket Reagan és a konzervatív mozgalom zászlójára tűzött” – fejtegette. Sem 1990 előtt, sem azóta nem jutott érvényre a demokrácia legfontosabb eleme, az ellenzék részvétele a politikai életben Magyarországon.
S bár 1990 és 2010 között próbálták meghonosítani a demokráciát, kialakítani a demokratikus intézményeket stb., de 2010 után Orbán Viktor kormányzása alatt egyenesen visszaállt az egypártrendszer. Így azután az amerikai konzervativizmus terjesztéséhez sem tudnak ezek a konferenciák hozzájárulni – szögezte le.
De ma már a CPAC sem a régi – legalábbis az látszik, hogy a republikánusokat is megosztja azóta, hogy Donald Trump a színre lépett – vetettük fel Radványinak, s kérdeztük ezzel kapcsolatos véleményét. Úgy látja, hogy amikor a koronavírus-járvány után ismét újraindították ezeket a konferenciákat, azok valóban már nem voltak a régiek. Előtte még vonzotta a nehézsúlyú republikánusokat, de mára a mozgalom elveszítette a lendületét. Mindez annak ellenére is igaz, hogy ma már több országban – Magyarország mellett Ausztráliában, Brazíliában, Mexikóban – is szerveznek ilyen tanácskozást, de ezek már egy leszálló ágban lévő mozgalomhoz kapcsolódnak. A CPAC-Hungary is.
A CPAC részint azért nem volt képes megújulni, mert nem tudott egy olyan személyiségre építeni, mint amilyen Reagan volt, ugyanakkor nem tudták megreformálni a konzervatív elveket. Ma már a jelentősége Amerikában is nagyon lecsökkent, ahol nagyon sok szervezet terjeszt republikánus elveket. Ez látszott már a tavalyi dallasi CPAC konferencián is, amit komolyan megcsappant érdeklődés követett. Ezen egyébként Orbán Viktor is beszédet mondott. (Hírklikk)
