Nem ritka a 10%-os alku az eredeti árhoz képest
A jegybanki alapkamat elmúlt 1 év során tapasztalat növekedésével párhuzamosan jócskán drágultak a hitelek, ami vásárlói oldalon továbbra is bizonytalanságokat okoz, és kivárást eredményez. Az eladók pedig az inflációs sokk ellenére sem csökkentették a kínálati árakat. Ezen külső hatások miatt az ingatlanhirdetéseink átlagos életciklusa csaknem 1 hónappal nőtt, ám egyúttal a vásárlók alkupozícióját is javította. Partnereink visszajelzései alapján ugyanis a meghirdetett árakhoz képest egyre gyakoribbak a 10%-os vagy annál is nagyobb alkuk
– emelte ki Szabó Zita, a Jófogás értékesítési vezetője.
A házak átlagára országos szinten a következőképpen alakult tavaly év végéhez képest 2023 első negyedévében:
- átlagosan 3,3%-kal kell többet fizetni egy házért
- a legnagyobb árnövekedést Vas (18,9%), Somogy (16,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben (15,5%) tapasztaltuk
- az átlagárak csökkenése pedig leginkább Zala (-11,8%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-6,4%) vármegyékben (-2,9%) volt tetten érhető
Országos lakásárak tekintetében ezek a trendek láthatók:
- átlagosan 7,5%-os árnövekedés
- a legnagyobb árugrást a Balaton környékén, Somogy (45,8%), Zala (19,7%) vérmegyékben, illetve Tolna vármegyékben (18,7%) tapasztaltuk
- az átlagárak csökkenése leginkább Heves (-5%) és Bács-Kiskun (-4,1%) vármegyékben (-3,4%) volt tetten érhető
Budapesti viszonylatban pedig az alábbi érdekességek derültek ki az ingatlanárak elemzése során:
- a vizsgált időszakban átlagosan mintegy 7%-ot ugrottak a budapesti ingatlanárak
- kerületekre bontva a legnagyobb drágulást a XXIII. (54%) és a XIX. (16%), míg a legnagyobb átlagár-csökkenést a XXII. kerületben (-9,3%) láttuk
Adataink alapján általánosságban, országos szinten kijelenthető, hogy a kereslet sokkal gyorsabban csökken, mint a kínálat. A kettő közti olló egyre csak tágul, vagyis a 2020-as évek keresleti piaca mostanra egyértelműen kínálati piaccá alakult át
– tette hozzá Szabó Zita.
