Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési hiány az EU-ban.
Az már senkit sem lep meg, hogy a magyar költségvetési hiány évek óta magas. A tavalyi évben ráadásul nem sikerült csökkenteni a deficitet, a 2022-es 6,2%-ról 6,7%-ra emelkedett. Most azonban az is kiderült, hogy ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb hiányát mutató országává váltunk.
- A legmagasabb GDP-arányos hiányt Olaszország (-7,4%), Magyarország (-6,7%) és Románia (-6,6%) érte el, írja az Eurostat most kiadott jelentése.
- Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2022-es 3,7%-ról 2023-ra 3,6%-ra csökkent, az EU-ban viszont 3,4%-ról 3,5%-ra nőtt.
- Tavaly Ciprus, Dánia (mindkettő +3,1%), Írország (+1,7%) és Portugália (+1,2%) kivételével valamennyi tagállam hiányt jelentett.
- Az euróövezetben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 90,8%-ról 2023 végére 88,6%-ra, az EU-ban pedig 83,4%-ról 81,7%-ra csökkent. A magyar államadósság 74,1%-ról 73,5%-ra csökkent.
- 2023 végén a GDP-hez viszonyított államadósság aránya Észtországban (19,6%), Bulgáriában (23,1%), Luxemburgban (25,7%), Dániában (29,3%), Svédországban (31,2%) és Litvániában (38,3%) volt a legalacsonyabb.
- Tizenhárom tagállam államadósság-aránya meghaladta a GDP 60%-át, a legmagasabb Görögországban (161,9%), Olaszországban (137,3%), Franciaországban (110,6%), Spanyolországban (107,7%) és Belgiumban (105,2%).
- 2023-ban az euróövezetben a kormányzati kiadások a GDP 50,0%-át, a kormányzati bevételek pedig 46,4%-át tették ki. Az EU-ban ezek az értékek 49,4%, illetve 45,9% voltak. A kormányzati bevételek és kiadások aránya mind az euróövezetben, mind az EU-ban csökkent 2022-hez képest.
Címlapkép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt