Új törvényt hoztak Orbán Viktorék
Új törvényt hoztak Orbán Viktorék – Korlátozhatja a kormány a magántulajdonunkat! Vaskosan és direkt módon beavatkozna – végső eszközként akár a tulajdonjog korlátozásával is – a magántulajdonú vállalatok működésébe a Gazdasági Versenyhivatal útján az állam, ha azt érzékeli, hogy valamelyik érintett vállalkozás nem tudja ellátni a működését, avagy nem képes eleget tenni az ellátási kötelezettségeinek. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hiányolta, hogy az előkészítésbe nem volták be az érdekvédelmi szervezetet.
Két hét alatt átment az országgyűlés bizottságain az április 2-án benyújtott versenytörvény módosítása, sőt, már a részletes szakbizottsági tárgyalást is lezárták. A májusra kihirdetni tervezett törvény az eddiginél sokkal erősebb eszközöket ad a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezébe. A jogalkalmazói gyakorlat kialakítását az érintett piaci szereplőkkel a szervezet ezt követően kezdené meg.
A versenytörvény tervezett módosítása bevezetné az „alapvető jelentőségű vállalatok” kategóriát annak érdekében, hogy a hatóság gyorsan és eredményesen be tudjon avatkozni az úgynevezett piactorzítás esetén.
Ebbe a kategóriába azokat a vállalkozásokat sorolja törvénytervezet, amelyek a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő jelentőséggel rendelkeznek. A vállalkozások egy átvilágításon esnek át, amelynek során a kijelölt versenyfelügyeleti tanács több paramétert vizsgál: többek között a cég piaci részesedését, pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését, valamint az általa nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségét értékeli.
Minden olyan tevékenységet átvizsgálnak, amely a fogyasztók szempontjából jelentős ahhoz, hogy vállalkozás hozzáférjen a beszerzési és értékesítési piacokhoz, amellyel befolyást tud gyakorolni a harmadik felek üzleti tevékenységére – olvasható „Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatban.
A tervezet ugyan nem ad pontos leírást arról, hogy mely cégek tartoznának ebbe a kategóriába, azt egyértelműsíti, hogy ha valamelyik érintett nem tudja ellátni a működését vagy nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a versenyhivatal – második lépésben – az ellátásbiztonság érdekében kötelezhetné a tulajdonosokat a társaságban meglévő tulajdonrészük értékesítésére, a tagsági részesedésük átruházására, a szavazati jogaik felfüggesztésére. Kötelezhetné az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, elérhetné, hogy új vezetők kerüljenek cég élére. De kötelezhetné a társaságot az eszközei átadására egy másik, kijelölt szolgáltatónak, költségalapú díj melletti üzemeltetésre. A törvény kritikusai szerint mindez lényegében azt jelentené, hogy egyfajta kézi vezérlés érvényesülne ezeknél a vállalatoknál.
A törvényalkotási program szerint a törvényt már májusban elfogadná az országgyűlés, ezután kerülhetne sor arra, hogy a végrehajtási szabályokat az érintett vállalkozási érdekképviseletekkel, kamarákkal – ilyen többek között a Vállalkozók Országos Szövetsége, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – kidolgozzák – erre tett ígéretet, Rigó Csaba Balázs, GVH elnöke.
Csak végső jogi lehetőségként merül fel
A GVH-t tervezett új hatáskörének gyakorlásában maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható – szögezte le Rigó Csaba Balázs, hivatal elnöke a szervezet közleményében. A tulajdonjog korlátozása pedig – az arányosság követelményére tekintettel – csak végső jogi lehetőségként merül fel – fogalmazott az elnök. A törvény országgyűlési elfogadását követően vonja be a GVH az érintett piaci szereplőket és képviselőiket a jogalkalmazói gyakorlatának kialakításába – jelentette ki. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti versenyhatóság – ahogy eddig is minden esetben – az érintett szereplőkkel együttműködve, széles körű konzultáció alapján alakítja ki a jogalkalmazói gyakorlatát, amelyet aztán közleményben tesz közzé.
Parragh László, az MKIK elnöke szerint az államnak geopolitikai érdeke a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása, akár a magántulajdon korlátozásával is, ami a nyugati országokban évtizedek óta bevett piacvédelmi gyakorlat. Szerinte régóta napirenden van, hogy az állam a piac szabályozottabb működése és a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében meghozhasson ilyen intézkedéseket is, annak ellenére, hogy ezt lépést a vállalatok jelentős része aggályosnak tartja.
A több mint 25 ezer tagvállalattal bíró érdekvédelmi szövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának, Perlusz Lászlónak lapunk feltett néhány kérdést. Azt tudakoltuk, van-e információjuk arról, miért volt szükség a versenytörvény ilyen irányú módosítására, valamint hogy milyen szerepe volt a szervezetnek törvénytervezet előkészítésében, s ha igen, milyen javaslatok kerültek be a VOSZ részéről a törvénytervezetbe?
A főtitkár válaszát változtatás nélkül közöljük:
„A gazdaságot, a vállalkozásokat, a foglalkoztatást és a munka világát érintő jogszabályok előkészítésében a VOSZ jó munkakapcsolatot ápol a gazdasági kormányzattal, ezért minket is meglepett, hogy ebben az esetben nem vonták be szövetségünket ennek a jogszabály módosításnak az előkészítésbe. A versenygazdaság szereplői nélkül dönteni a versenygazdaságot érintő kérdésben nem tűnik bölcs dolognak. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a benyújtás, vagy megjelenés előtti, előzetes szakmai egyeztetés és kontroll nagyban javítja a jogszabály-tervezetek alkalmazhatóságát, hatékonyságát.
A VOSZ-szal és más mértékadó szakmai szervezetekkel való egyeztetés során az esetleges hibák nagy része még a tervezési fázisban korrigálható és a közös munka segíti az érintett kör és a társadalom egésze oldaláról a célok megértését és elfogadását és elkerülhetőek a fölösleges, utólagos magyarázkodások és kényszerű korrekciók. Sajnos, ebben az esetben nem volt valós szakmai egyeztetés – értsd: alapos szakmai szintű megbeszélése az indokoknak, a végrehajtás tervezett módjának, a várt eredménynek és hatásnak –, így nem tudjuk, mi volt az a szükségszerűség, amely a törvény módosítási javaslatához vezetett és mi lenne a célja a módosításnak. Ezért – információ hiányában – egyelőre sajnos azokra a kérdésekre és félelmekre sem tudunk megnyugtató válaszokkal szolgálni, amely a tagjainktól, vagy éppen a sajtóból érkezik és amely nem derül ki egyértelműen a jogszabály tervezetből. De, természetesen továbbra is bízunk benne, hogy a szakmai tárgyalások eredményre vezethetnek, ezért egyeztetési lehetőséget kértünk és kaptunk is az illetékes szakmai szervezettől. Az egyeztetést követően – amelyre persze jobb lett volna a törvénytervezet benyújtása előtt sort keríteni – tájékoztatni fogjuk a tagságot és a vállalkozói társadalmat és közöljük álláspontunkat. (Hitelfórum)
