Két nappal az özönvízszerű esőzés előtt végeztek felhőmagvasítást, de a szakértők szerint ezen eljárás és a heves esőzés közötti kapcsolat nem ennyire direkt.
Az elmúlt napokban Dubajt példátlan özönvízszerű esőzések sújtották – egyetlen nap alatt lehullott az éves csapadékmennyiség. A szélsőséges időjárás széleskörű problémákat okozott: az iskolákat bezárták, a munkahelyek pedig visszatértek a távoli munkavégzéshez, mivel az árvíz elöntötte az utakat, sőt megzavarta a metró- és repülőtéri szolgáltatásokat is – ez utóbbiak esetében a nemzetközi utazások kapcsán is akadtak fennakadások.
A helyzet súlyos volt az Egyesült Arab Emírségekben; Abu-Dzabi is hasonló árvizeket élt át, és tragikus módon egy ember meghalt Ras Al Khaimahban a sebes árvíz miatt. A szomszédos Omán is jelentős veszteségeket szenvedett: ott 19 ember vesztette életét az áradásokban.
????????????????????⛈️⛈️⛈️⛈️ متداول للتاريخ : غرق شارع الشيخ زايد في #دبي ???????????????? جراء أمطار اليوم التاريخية، ولكن لا خوف أبداً على دانة الدنيا غداً تعود أبهى وأجمل، المهم سلامة الجميع والحمد لله، هذه حالة إستثنائية قد تتعرض لها أي مدينة في العالم مهما كانت صلابة بنيتها التحتية… pic.twitter.com/NpOjLJbygQ
— عارف عبدالعزيز (@Arif_AT8) April 16, 2024
Mi okozhatta a rendkívüli helyzetet? Többen a Dubajban már többször is használt mesterséges esőképzési gyakorlatot, a felhőmagvasítást okolják – tegyük hozzá, hogy Dubajban már nem csak a klasszikus felhőmagvasítással, de az elektromosság segítségével történő “esőgenerálással” is kísérleteztek:
Elképzelhető tehát, hogy a félrement mesterséges beavatkozás áll a katasztrofális esőzés hátterében? Több lap, köztük az Interesting Engineering is ennek járt utána.
A klasszikus, bizonyos vegyi anyagot igénylő esőcsinálás, a felhőmagvasítás évtizedek óta létező technológia – először 1946-ban dr. Bernard Vonnegut (a híres író, Kurt Vonnegut bátyja) idézte elő egy laborban ezt a jelenséget: vagyis felhőből esőt és hóesést fakasztott különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid a felhőbe juttatásával. Hasonló rendszert pedig Magyarországon is használunk a jégkárok mérséklésére a Dunántúlon 2018 óta.
Az Egyesült Arab Emírségekben a módszer a száraz régiók vízellátásának kiegészítésére szolgál, és valóban akadnak beszámolók, melyek szerint repülőgépekkel végeztek felhőmagvasítást több mint két nappal az esőzések kezdete előtt.
Dubai Airport right now
— Science girl (@gunsnrosesgirl3) April 16, 2024
pic.twitter.com/FX992PQvAU
A közösségi médiában így tehát sokan gyorsan kapcsolatba hozták a szóban forgó eljárást az azt követő árvizekkel. A szakértők szerint azonban a helyzet ennél azért komplexebb. A felhőmagvasítás Dubajban 2002 óta rendszeres gyakorlat, és évente több mint 300 műveletben alkalmazták eddig incidens nélkül – ráadásul Dubaji Meteorológiai Központ tájékoztatása szerint az árvíz napján nem végeztek felhőmagvasítást.
Fontos, hogy a magvasítás csak körülbelül 25%-kal növeli a csapadék mennyiségét, és nem képes esőt generálni tiszta égboltról. Ráadásul az így képzett eső a mostani dubaji felhőszakadás helyétől távol eső régiókra koncentrálódik, vagyis a hatásai lokálisak, és nem teljes mértékben okolhatók a kiterjedt esőzésért.
Ha azonban a felhőmagvasítás önmagában nem, akkor mi okozta a dubaji özönvizet? A szakértők szerint a válasz a várostervezésben rejlik. Dubaj, egy betonból és üvegből emelt sivatagi város, amely nem rendelkezik az ilyen heves esőzések kezeléséhez szükséges infrastruktúrával, például megfelelő csapadékvíz-elvezetéssel. A szakértők szerint tehát az a konzekvencia, hogy a városoknak – különösen a sérülékeny éghajlatúaknak – sürgősen hozzá kell igazítaniuk infrastruktúrájukat a változó éghajlat által okozott szélsőséges időjárási eseményekhez. (Rakéta)
