Az átlagnál is jobban szeretjük az Európai Uniót.
A magyaroknak majdnem annyira fontos a szavazás a június 6-9. közötti európai választásokon (Magyarországon június 9-én lesz), mint az átlag európainak: 51 százalékuk alapvető fontosságúnak vagy alapvető állampolgári kötelességének tartja, hogy részt vegyen rajta, míg az európaiaknak 53 százaléka gondolja így – olvasható a legfrissebb Eurobarométer felmérésben, amelyet ma tesznek közzé Brüsszelben.
Ha a jövő héten tartanák a választásokat, akkor a magyarok 70, az európaiaknak 71 százaléka jelenne meg az urnák előtt, és csak 10, illetve 14 százalékuk maradna távol – derül ki a felmérésből. Európai szinten ez jelentős, 10 százalékos emelkedés az öt évvel ezelőtti EP választásokat közvetlenül megelőző időszak adataihoz képest.
A voksolás gondolatától a dánok a leglelkesebbek (87 százalék), a legkevésbé pedig a bolgárok (50 százalék).
A szavazás fontos, hogy a demokrácia erős maradjon
– ezzel a kijelentéssel a magyarok 84, az európaiak 86 százaléka egyetért. Hasonló azoknak az aránya, akik szerint azért is lényeges a részvétel a választásokon, mert ha nem szavaznak, mások fognak dönteni helyettük. A megkérdezett magyarok és európaiak 58-58 százaléka állította, hogy mindig szavaz (a magyar adat a már idézett öt évvel ezelőtti számok fényében némileg túlzó), 30, illetve 32 százalékuk, hogy gyakran és 10, illetve 9 százalékuk, hogy nem gyakran, vagy soha. Azok közük, akik távol maradtak, mindkét csoportnak több mint a fele gyakorlati vagy személyes, és nem ideológiai vagy politikai okkal magyarázta ezt.
Amikor arról kérdezték a polgárokat, hogy az EP választási kampányban mely témákkal kell kiemelten foglalkozni, az európaiaknak több mint harmada a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet jelölte meg az első helyen. A magyarok ezzel szemben
a közegészségügyet ítélték a legfontosabb prioritásnak,
második helyen a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését, míg a harmadikon Európa jövőjét említették. Először került fel a fontossági lista előkelő helyére az EU védelme és biztonsága, amit a magyarok 28, az európaiak 31 százaléka tart nagyon fontos kampánytémának. Mindkét csoport túlnyomó többsége szerint a következő Európai Parlamentnek mindenekelőtt a békét és a demokráciát kell védelmeznie.
Abban sincs különbség a magyarok és az átlag európaiak között, hogy az EU-ról általában kedvező (46-47 százalék) vagy semleges (39-36 százalék) kép él bennük. A közösséget a portugálok látják a legpozitívabban (69 százalék), míg a csehek a legkevésbé (33 százalék). Honfitársaink 61 százaléka szerint az EU-tagság jó dolog, és az európaiak 60 százaléka ugyanezen a véleményen van.
A magyarok nagy többsége, 77 százaléka szerint az országnak előnyére vált az uniós tagság,
míg az európai átlag 71 százalék. E téren a litvánok vezetik a mezőnyt 91 százalékos elégedettséggel, és a bolgárok zárják a sort 52 százalékossal.
A felmérés vegyes képet mutat arról, hogy a polgárok mennyire elégedettek az EU válsághelyzetekre adott válaszaival. A leginkább kielégítőnek a Covid-19 járvány kezelését tartják, míg a migrációs politikát a legkevésbé. Ez utóbbi a magyaroknak sem tetszik, mindössze 28 százalékuk ítélte megfelelőnek. 26 tagállam lakóinak többsége derűlátó az EU jövőjével kapcsolatban, az egyetlen Franciaország kivételével, ahol a válaszadók 52 százaléka pesszimistán tekint a közösségre.
A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a polgárok hogyan értékelik életszínvonaluk változását az elmúlt öt évben. A magyarok 60, az európaiak 49 százaléka azt válaszolta, hogy nem változott, 37, illetve 45 százaléka pedig azt, hogy csökkent (Az emelkedést mindössze 3, illetve 6 százalék jelölte meg).
Honfitársainknak jóval nagyobb problémái voltak a számlák kifizetésével, mint az európai átlagnak:
81 százalékuk számolt be róla, hogy az elmúlt 12 hónapban pénzügyi gondjai voltak a hó végén, míg az európaiak 63 százaléka szembesült ezzel.
A demokrácia működésével átlagban 56 százalék elégedett a saját országában, a magyarok esetében viszont csak 47 százalék ez az arány, vagyis Magyarországon többen vannak azok, akik nem elégedettek a demokráciával.
A közvélemény-kutatásban február eleje és március eleje között a 27 uniós tagállam több mint 26 ezer, 15 éven felüli európai polgárát kérdezték meg, ebből Magyarországon 1019-et. (Népszava)
