Lélegzetelállító példák
Hosszú időre beleég mindenkinek az emlékezetébe az a kelet-magyarországi lombkorona nélkül sétány, voltaképpen egy egyszerű fahíd, amelynek az ácsolására tekintélyes uniós támogatást igényeltek. A nagyobb baj, hogy ezzel a képpel azonosítják a korrupcióban uniós éllovas Magyarországot.
Senda dil Dragun rétoromán nyelven annyit tesz: a sárkány ösvénye. Ez a világ leghosszabb, 1560 méteres lombkoronasétánya, amely a svájci Laax két kerületét köti össze. Néhol 28 méteres magasságban kanyarog a fák – igen, a fák – között, hogy a látogatók addig ismeretlen nézőpontból ismerkedjenek meg az erdő és a graubündeni hegyek minden szépségével.
Felejthetetlen élmény az egész családnak, életkortól és évszaktól függetlenül – ígéri az üzemeltető. A Senda dil Dragun sétányán mindenki kedvére élvezheti az erdő nyugalmát és a madarak élénk csicsergését.
Ugyanilyen „felejthetetlen élményt” szavatol a Debrecentől húsz kilométerre keletre fekvő, nyírmártonfalvi lombkoronasétány is azzal a különbséggel, hogy itt sem a madárcsicsergés, sem az erdő nyugalma nem zavarja a látogatói élményt, ugyanis nincs erdő, nincs madár. Igaz, látogató sincs nagyon. Nem ezért épült a nagy jóindulattal is csak fahídnak nevezhető tákolmány.
A nyírmártonfalvi „lombkoronasétány” - Forrás: Facebook/@CivisBiciklis
A sétány mára a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés jelképévé vált Magyarországon – írta például a legnagyobb osztrák regionális lap, a Kleine Zeitung.
A magyar ugar
A magyarázatot a New York Times adta meg szokatlanul terjedelmes cikkében, amelyben a nyírmártonfalvi, semmibe vezető létesítményt a „magyarországi mecénáspolitika emlékművének” nevezte.
Egy kelet-magyarországi polgármester arra vágyott, hogy kihasítson egy szeletet az Európai Unió által hazájának nyújtott eurómilliárdokból, és pénzt kért egy „lombkoronás sétány” megépítésére, amelyről panorámás kilátás nyílik majd a faluja melletti erdőre – emlékeztetett az amerikai lap.
Az európai adófizetők pénzének elosztásáért felelős magyar tisztségviselők tetszését elnyerte az ötlet, és 2021-ben csaknem 160 ezer euró, akkori árfolyamon nagyjából 58 millió forint értékű támogatást hagytak jóvá a hozzávetőleg nyolcvan méteres kilátó megépítésére.
Egy apró bökkenő volt csupán: a fideszes polgármester, aki a tavaly épült sétány telkének tulajdonosa, az ácsolás kezdete előtt az összes fáját kivágatta, és eladta. A „sétányról” – a lombkorona jelző teljesen felesleges – csak a magyar ugarban lehet gyönyörködni.
Forrás: Squatting Slavs In Tracksuits
A magyar elképzelésből könyörtelenül gúnyt űztek, és a többi között egy szlovákiai sétánnyal vetették össze.
A nyírmártonfalvi projekt egyike annak a több tízezer uniós finanszírozású programnak, amelyeknek az a célja, hogy csökkentse a fejlett nyugati országok és a később belépők, például Magyarország közti szakadékot.
A „rendszer”
A különbség különösen akkor „tapintható”, ha a nyírmártonfalvi sétányt például egy másik szomszédos országban, a Maribor melletti Pohorje-hegységben, a Rogla csúcsa környékén, 1517 méteres tengerszint feletti magasságban épült lombkoronasétánnyal vetjük össze. Ez a szlovéniai tanösvény több mint egy kilométeres, és a többi között magyar nyelvű oldallal is csalogatja a látogatókat.
Lombkoronasétány a Maribor melletti Roglán, Szlovéniában - Forrás: Pot med krošnjami Pohorje
Ehhez képest a magyar „sétány” egyenesen szánalmas, az ellenzéki törvényhozó szerint ez azonban lényegtelen.
„Itt a rendszer arra épül, hogy a Fidesz anyagi szívességgel jutalmazza támogatóit” – mondta az amerikai újságírónak Hadházy Ákos, aki évek óta nyomoz a közpénzek elherdálása után, és az ő érdeklődését keltette fel a nyírmártonfalvi „beruházás” is.
Az üggyel több alkalommal foglalkozott az Átlátszó, összeállításait pedig nyolc országban szemlézték – a legtöbbször Csehországban, de még Indonéziában is.
A tényfeltáró portál ellen egyébként helyreigazítási pert indított Filemon Mihály, a „bizarr installáció” építtetője, a helyi polgármester, de első fokon veszített.
A botrány hulláma messzire ért el, így végül Brüsszel magyarázatot kért a magyar kormánytól a rendhagyó „lombkoronasétányról”.
„Nem felel meg maradéktalanul” a támogatási kérelemben foglaltaknak (miután a környéken nem maradt fa) – válaszolta a történetesen a környékről származó, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a hivatalos vizsgálat lefolytatása után. Papp Zsolt arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy megszüntették a finanszírozást.
Ennek ellenére az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított a projekttel kapcsolatban. Tisztázatlan, hogy végül ki fizette az ácsmunkát.
A „Sóhajok hídja”
A dél-afrikai Kirstenbosch botanikus kert fennállásának 100. évfordulójára épült 2013-ban az ottani, a fák közt tekergő lombkoronasétány, amit a térség jellegzetes hüllőjéről, a gyilkos kígyóról Boomslangnek neveztek el.
A dél-afrikai Boomslang a Kirstenbosch botanikus kertben - Forrás: ArchDaily/Adam Harrower
A 130 méteres sétány nagyjából 5 millió randba, napi árfolyamon 97 millió forintba, azaz méterenként 1,34 millió forintba került, vagyis mindenképpen olcsóbb volt a 80 méteres nyírmártonfalvi hídnál, amelyre 58 millió forintos támogatást ítéltek meg, ezáltal méterenként 1,37 millió forint illette.
A Debrecen melletti létesítményt a „Sóhajok hídjának” hívjuk – mondta egy helyi, nyírmártonfalvi, történetesen a Fideszre szavazó lakos.
Valahányszor meglátjuk, felsóhajtunk, hogy mennyibe került
– magyarázta Rózsa Attila.
A „Sóhajok hídjáról” riportot forgatott a német közszolgálati médium, a ZDF is, amely arra emlékeztetett, hogy az OLAF-vizsgálat lezárultáig a kifizetést felfüggesztették.
A magyarul feliratozott változatot a tudósításban megszólaltatott képviselő, Hadházy Ákos tette közzé.
Az összetartó erő
Orbán Viktor fogadalmat tett, hogy megvédi a nemzeti szuverenitást az Európai Unió diktátumával szemben. Odahaza a pénz az a kötőanyag, amely összekapcsolja az állami intézményeket a magánvállalkozások hálózatával, amelyet jobbára a kormányfő hűséges emberei vezetnek.
Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa – a Transparency International januárban közzétett jelentése alapján. Korrupció tekintetében nemzetközi viszonylatban is „jól teljesít”: a 180 vizsgált ország közül a 76. helyet osztja Kínával, Kubával, Észak-Macedóniával, Moldovával, illetve a karibi Trinidad és Tobagóval. Ennél is aggasztóbb, hogy 2012 óta folyamatosan romlik a korrupció érzékelési index Magyarországon, az akkori 56 pontról 42-re.
„A kormányzati hatalom minden aspektusa – a beszerzés, az engedélyeztetés, a turisztikai támogatás, a koncessziók jóváhagyása, az adózás, az ellenérzés és a szabályozási politika – kedvezményes bánásmódban részesíti azokat a cégeket, amelyek a pártvezetés, családtagjaik vagy a régi barátok tulajdonában állnak” – idézte a New York Times David Pressmant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, aki szerint Orbán immár Magyarország szövetséges státuszát veszélyezteti.
A hűségjutalom nemcsak a fővárosi mágnásokra, hanem a vidékre is kiterjed, így folyamodhatott támogatásért az üzletember Filemon Mihály is, a még kétezer lelket sem számláló Nyírmártonfalva polgármestere, aki a Fidesz színeiben 2019-ben győzte le az addig hivatalban levő szocialista riválisát.
Tasó László lombkoronasétányán - Forrás: Facebook/@Tasó László
Filemon ötletét meglovagolta a térség országgyűlési képviselője, Tasó László, aki 15 kilométerrel odébb emelt egy, a nyírmártonfalvihoz hasonló hidat, becsületére szóljon csenevész fák között – több mint hatvanmillió forintos uniós támogatásból.
Ezek után felháborodott és meglehetősen hosszú közleményben ment neki az uniós forrásokat ellenőrző Integritás Hatóságnak azt sérelmezve, hogy szabálytalannak minősítették a saját erdejében brüsszeli pénzekből épített tanösvényét – írta a HVG.
A makói Lombkorona sétány - Forrás: https://lombkoronasetany.hu
Igazságtalan lenne elhallgatni, hogy Magyarországon van még legalább tíz lombkoronasétány, amelyek közül talán a legszebb a 191 méter hosszú makói, a Maros partján.
Az amerikai kaland
Az Európában elterjedt lombkoronasétányok mintájára az Egyesült Államokban is elkezdték a légi tanösvények építését – de egy csavarral. Sokhelyütt akrobatikus feladat a közlekedés a lombok között.
Kaland a lombok között a pennsylvaniai McCandless közelében - Forrás: AP Photo/Keith Srakocic
Kaland a lombok között – így hívják az amerikai kihívást, amelyben hágcsókba, lengő rönkökbe vagy éppen hálókba kapaszkodva kell az egyik fától a másikig eljutni.
Az amerikai ösvényeket az „önfelfedezésre tervezték” – mondta az egyik üzemeltető kommunikációs igazgatója. „A látogatók úgy távoznak, hogy megtapasztalták a kapaszkodás izgalmát és a teljesítmény nyújtotta elégedettségét” – magyarázta Anthony Wellman.
Treetop Walk a Saar folyó kanyarulatánál - Forrás: Erlebnis Akademie
Németországban az autósklub, az ADAC irányítja el az utazókat az ország tizennyolc legmesésebb lombkoronasétányáig.
India első lombkoronasétányát Karnataka államban nyitották meg, majd egy újat építettek Mumbaiban, a Malatar-hegyen. Ennek a hossza 900 méter, építési költségeit pedig tízmillió rúpiára, nagyjából 44 millió forintra becsülték.
A vendégház
Nyírmártonfalvára visszatérve: a polgármester több mint 40 millió forintos uniós támogatást kapott annak a területnek a fásítására, amit korábban maga vágatott ki, ennél pedig valamivel többet egy új vendégházra, amit otthona közelében építettek fel.
A közelmúltban a vendégházban nem volt vendég, igaz, személyzet sem.
Az utóbbi években egyébként – jogállamisági és egyéb viták miatt – Magyarországra a vártnál kevesebb pénz érkezett. A viszály előtt Magyarország volt a harmadik legnagyobb nettó haszonélvezője egy német tanulmány szerint.
Az uniós forrásokból korábban elhanyagolt területeket virágoztattak fel – például Nyírmártonfalvát, ahol a helyiek szerint most jobb az élet, mint Orbán 2010-es hatalomra kerülése előtt. A polgármesteri hivatal falán táblák igazolják, hogy brüsszeli pénzből telepítették a napelemeket, szennyvízvezetéket és utakat építettek, sőt az óvodát is kicsinosították.
A lombkorona nélküli sétányt azonban senki sem ünnepli.
„Nem hittem a szememnek” – mondta még mindig megrökönyödötten Pálfi Zoltán, az egyik Svédországban dolgozó falubeli.
A polgármester kirúgással fenyegette meg a szociális gondozót azok után, az önkormányzati alkalmazott Magyar Petra egy gúnyos szmájlival reagált a „sétányra” a Facebookon. Végül nem menesztették: maga talált egy másik állást egy közeli faluban.
A New York Times riportere megkísérelte megszólaltatni Filemon Mihály polgármestert, a titkárnője azonban közölte: üzleti ügyben messzire utazott.
Filemon Mihály vendégháza, a Léna - Forrás: Léna Vendégház
Néhány perccel később azonban a falu első embere megérkezett autójával, és szótlanul beviharzott az irodájába.
Órák elteltével, amikor újságírókat észlelt a vendégháza mellett, dühtől remegve kirontott saját, szomszédos házából, és az ellenzéki vezetésű Budapest által felújított Lánchídról hadovált, amely a Fidesz szerint a burjánzó korrupció melegágya.
„Ott keressék a pénzt, ne itt!” – rikoltozta a polgármester. (Euronews)
