Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Ezért nálunk drágult a legjobban az élelmiszer az EU-ban

Gazdaság
2024.04.10.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
57

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. 

Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.

Fájdalmas beismerést tett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég az egyik szakmai rendezvényen:

a magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban.

Éder Tamás, a FÉSz elnöke szerint ez valószínűleg igaz! Az elmúlt egy évtizedben az Agrárközgazdasági Intézet, a Magyar Nemzeti Bank szakmai tanulmányai kimutatták – Nagy Márton is sokszor mondta –, hogy probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával. 

A FÉSz elnöke ezt annak tulajdonítja, hogy a 2020 előtti egy-másfél évtizedben rengeteg fejlesztés maradt el. Az ágazat ugyanis alig-alig, vagy időszakonként egyáltalán nem jutott fejlesztési forráshoz a nemzeti és az EU-s támogatásokból. A „nagy” cégek pedig akkor sem kaphattak, amikor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások részesültek e pénzekből. Ez tovább rontott a helyzeten, mert jogi értelemben az is nagyvállalatnak számít, amelyik 250 főnél többet foglalkoztat, ha a tőkéje és az árbevétele nagysága alapján nem is az.

Róka fogta csuka

Ezért, mivel „nagyvállalatként” támogatást sem kaphattak, elmaradt a technológiai fejlesztés, a gépesítés, és a feldolgozók még 8-10 évvel ezelőtt is sok élőmunkát használtak. Róka fogta csuka helyzet, hogy a költséges élőmunka-ráfordítás, a rossz hatékonyság következtében nem termeltek elég eredményt az égető beruházások elindításához, így továbbra is elmaradtak a fejlesztések. 

„Sok más ágazathoz, sőt az EU-hoz velünk együtt csatlakozott más államok, főleg Lengyelországhoz képest is lemaradt a szektor!” – ismeri el a szövetség elnöke. Azt azonban csak részben tartja igaznak, hogy a magyar élelmiszer a feldolgozók rossz hatékonysága miatt kerül ilyen sokba. Elsősorban azért, mert “Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára az unióban” – emlékeztet Éder Tamás. Az élelmiszerek többsége esetében az EU legmagasabb 27 százalékos áfakulcsa érvényes Magyarországon és a termékek egyre szélesebb körére vonatkozik a népegészségügyi termékadó (neta) is. A már mintegy 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is részben beépül a fogyasztói árakba. Tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség: az EPR-díj, amely szintén Európában az egyik legnagyobb. Mindezek, vagyis a nagyobb adómérték is szerepet játszik abban, hogy ugyanannak a magyar terméknek az ára esetleg Németországban olcsóbb, mint itthon.

A magyar csoda

“Ez alapján az a csoda, hogy az extra magas adóterhek miatt nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer az EU-ban” – állítja Éder Tamás. Azért is, mert az alapanyagot többé-kevésbé ugyanannyiért szerzi be a magyar élelmiszeripar is, mint a külföldi. Az unióban a bolti fogyasztói árak is kiegyenlítődtek, és a munkabérek itthon is lassan felzárkóznak. Ez alapján – ha a hazai élelmiszeripar is ugyanolyan hatékonyan működne, mint külföldön – az elnök szerint a magyar végtermék önköltsége is akkora lenne, mint egy németé, miközben sokkal nagyobb adóteher rakódik rá. Ennek ellenére a magyar élelmiszer mégsem a legdrágább az unióban, ami a szakember szerint azt jelzi, hogy a hazai feldolgozók a saját eredményük rovására csökkentik az átadási áraikat.

Csapdában

Ezzel Éder Tamás szerint csapdába került az ágazat, hiszen a magas adóteher eleve elviszi az élelmiszeripari cégek nyereségének egy részét, amelyet azok kénytelenek maguk is tovább csökkenteni, hogy eladható tartományban tartsák a termékek árát. „Ezért nem tud fejleszteni, ezért romlik a versenyképessége” –magyarázza a szakember.

Ebből az ördögi körből segítenek kitörni az uniós stratégiai megállapodás keretében idén hamarosan megjelenő fejlesztés pályázatok. Az előző uniós ciklus hazai Vidékfejlesztési Programjában kiírt élelmiszeripari fejlesztési pályázat beruházásai várhatóan a közeljövőben fognak termelésbe állni. 

A nemzeti stratégiai terv szerinti, tavasszal várható kiírásra a kis-, közepes és a nagy élelmiszeripari üzemek is pályázhatnak fejlesztésre, de a részletekről még zajlanak az egyeztetések. 

„Még nem ismerjük a végleges pályázatokat, szó van arról, hogy támogatási előleg is lesz, sőt kamattámogatást is igénybe lehet venni, amivel kicsit növelhetik a támogatás mértékét” – számol be az elnök a korábbiaknál várhatóan vonzóbb feltételekről. Éder Tamás szerint a pályázati pénzeket csak azok tudják majd igénybe venni, akik az átlagnál jobban vészelték át az elmúlt időszakot. Sok feldolgozó azonban már a napi túlélésért küzd, és félő, hogy nem tud élni a fejlesztési lehetőségekkel. Így akik nehéz helyzetben vannak, még inkább lemaradnak. Felgyorsulhat az ágazatban a koncentráció, az a pályázati kiírás még erősítheti is a konszolidációs folyamatokat.

Döntő lehet az is, hogy az alapanyagtermelő mezőgazdaság, ahol szintén egymás után jelennek meg a pályázatok, hozzá fog-e járulni az élelmiszeripar versenyképességének javulásához? Éder Tamás szerint e tekintetben az állattenyésztés helyzete az elmúlt másfél évben kicsit javult a növénytermesztéshez képest. Újra megéri úgymond „bőrbe töltve értékesíteni a gabonát”. 

Rövid távon valószínűleg nem tér vissza a szántóföldi növénytermesztés – két évvel ezelőttig tartó – aranykora. Az elnök szerint a hazai állattenyésztés azért is felértékelődhet, mert Nyugat-Európában komoly támadások érik az állattartókat, például a környezetszennyezés: metán-kibocsátással kapcsolatos hisztéria miatt. „Sokan arra számítanak, hogy emiatt a nyugat-európai állattenyésztés egy része áttevődik a mi régiónkba” – előlegezi meg Éder Tamás. Ez is segíthet abban, hogy a feldolgozóipar alapanyaghelyzete is javuljon. (Privátbankár)

AGRÁR
ÉLELMISZERIPAR
infláció
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.10. - 10:08
57
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nyári idő, sok napsütéssel

    Nyári idő, sok napsütéssel

  • Feltörték az Igazságügyi Minisztérium egyik weboldalát

    Feltörték az Igazságügyi Minisztérium egyik weboldalát

  • Szánthó Miklós a céljaikról beszélt

    Szánthó Miklós a céljaikról beszélt

  • Egy játszótér, amire büszke lehet az önkormányzat, ja nem

    Egy játszótér, amire büszke lehet az önkormányzat, ja nem

  • Tizenkét éves titok derült ki

    Tizenkét éves titok derült ki

  • Maruzsa Zoltán elmondta, hogy nem öt fő jelentkezett kémiatanárnak, hanem 72

    Maruzsa Zoltán elmondta, hogy nem öt fő jelentkezett kémiatanárnak, hanem 72

  • Pénzes proliság, mint „nemzeti nagytőke” – az elmúlt tíz év legnagyobb átverése

    Pénzes proliság, mint „nemzeti nagytőke” – az elmúlt tíz év legnagyobb átverése

  • Augusztus 20-án Budapestre látogat Erdoğan török elnök

    Augusztus 20-án Budapestre látogat Erdoğan török elnök

  • A kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt

    A kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt

  • Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat

    Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat

  • A jövő videójátékainak legjobb technikai újításai

    A jövő videójátékainak legjobb technikai újításai

  • 700 milliót kapott edig, most lehúzza a rolót a Megafon influenszerének cée

    700 milliót kapott eddig, most lehúzza a rolót a Megafon influenszerének cée

  • A világ 10 legdrágább úti célja

    A világ 10 legdrágább úti célja

  • Felbocsátották a Luna-25 holdállomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről

    Felbocsátották a Luna-25 holdállomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről

  • A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

    A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

  • Társadalmi egyeztetést követően új autóbusz-menetrend lép életbe Aszód, Bag, Tura és Dél-Nógrád térségében

    Társadalmi egyeztetést követően új autóbusz-menetrend lép életbe Aszód, Bag, Tura és Dél-Nógrád térségében

  • Kamatakciók várják majd a lakást vásárló fiatal családokat ősszel

    Kamatakciók várják majd a lakást vásárló fiatal családokat ősszel

  • Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?

    Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?

  • Közben Oroszország trükkösen a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett

    Közben Oroszország trükkösen a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett

  • Mielőtt kattintana: ezek a márkák a kiberbűnözők kedvencei

    Mielőtt kattintana: ezek a márkák a kiberbűnözők kedvencei

  • Több ellenzéki párt komoly bajban van, ami a parlamenti bejutást illeti

    Több ellenzéki párt komoly bajban van, ami a parlamenti bejutást illeti

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element