Összekapcsolta a korrupciós és bántalmazási vádakat - persze ő nem politizál.
Azok közül, akik látták ezt az interjút (számuk egymillió felett jár) vagy hallottak róla (az egész ország), bizonyára rengetegen bámulnak maguk elé leforrázva, émelygő gyomorral, tanácstalanul. Úgy érzik, választaniuk kell a megváltónak hitt Magyar Péter és a bántalmazott Varga Judit között. De nem megy, mert két történet lett összegyúrva értelmezhetetlen sztorivá.
Mostanáig megtehettem, hogy ne nézzek Frizbi TV-t. Pontosabban: hogy elkerüljem, akár a TV2-n, az ATV-n, Story TV-n vagy a Life TV-n Hajdú Péter Frizbi-műsorait, amelyek most saját YouTube-csatornáján készülnek, kínálják magukat. Semmi különösebb baj nincs ezekkel a talkshow-kkal, a műsorvezetőjükkel, nem ártalmasak, ki vannak találva, meg vannak szerkesztve, akár emlékezetes pillanatok, erős és mély kijelentések is megvillanhatnak bennük. Egyszerűen nem köt le a finoman, mondhatni elegánsan bulvárosított hangütés, a hosszúra nyúló, olykor modorosan álprivát locsogás. Se szemtől szemben egy bensőségesre tervezett tévés térben, se Hajdú Péter stúdióvá formált „konyhájában”, ahol az Összezárva Hajdú Péterrel műsorát most Beköltözve Hajdú Péterhez címen folytatja.
Valahol persze tud jópofa lenni ez az otthonosra lazított környezet, ide ülünk, oda ülünk, közben egy kis főzés, iszogatás – csak elszürkül a hatása hasonló beszélgető műsorok tengerében. Amelyeket nézve egyre inkább úgy érzi az ember, akármilyen rendkívülinek tartott figura, celeb, atyaúristen beszél saját tapasztalatai alapján az életről, nagyjából ugyanazokra a bölcsességekre jut, mint bárki közülünk. Örömök, fájdalmak, rádöbbenések, szabadulás a halálfélelemtől. A reflexiónak ezen a szintjén még egy olyan sztárpszichiáter sem tud igazán nagyot villanni, mint Csernus Imre, hiába adott nagy nyomatékot minden állításának a Beköltözve nemrégi adásában.
A 115 ezer feliratkozó, az olykor több százezres megtekintés viszont jelzi, hogy ezekre a dumcsikra van még igény, sok néző kedveli Hajdú Péter hétköznapias, vendégeit óvatos, rezzenéstelen kíváncsisággal, alárendelődésre is készen faggató műsorvezetői személyiségét. Követték is volna szépen egymást az adások a „jó, ha van, nem baj, ha nincs” jegyében. Ám a sors vagy ki tudja, milyen erők szeszélye folytán a Frizbi teret adott a politikának, és naggyá vált. Egymásba játszó, véletlen apróságok. A kegyelmi botrány legkevésbé elítélhető szereplője, Varga Judit volt igazságügyi miniszter úgy dönt, távozik a politikából. A cirkusz annyira felháborítja exférjét, hogy úgy dönt, belép a politikába, leleplezi és megbuktatja a rendszert, amelynek ő is haszonélvezője volt. A nép elindul utána, tüntetést szervez, hangzatos interjúkat ad. Majd nyilvánosságra hoz, és az ügyészségnek is bemutat egy hangfelvételt, amelyen súlyos korrupcióra utaló kijelentések hangzanak el. Egykori felesége szájából. Mert Magyar Péter egy otthoni beszélgetésüket rögzítette. Titokban. Mindebből Hajdú Pétert mi érdekelte? Eredeti, a dolgok mögé látó médiaszemélyiség lévén nem a korrupciós szál, hanem az, miért vesz fel majd ad ki valaki egy magánbeszélgetést a nejével? Milyen ember az ilyen? Milyen volt ez a kapcsolat?
Hát tudjuk meg, egyszerű. Megkeresi Varga Juditot, aki – természetes dolog – azonnal vállalja az interjút. Ő oda megy először, ahova hívják, nem vár a köztévére. Készségesen válaszol Hajdú Péter minden kérdésére a családi életéről, azokra is, amelyeket föl sem tesznek, és részletesen elmondja, mikor, hogyan bántalmazták, mennyire veszedelmes, nárcisztikus alak a volt férje. Hajdú meg ülhet ott döbbent arccal. Pedig rákérdezhetne egy-két furcsa állításra. Például, ha Magyar Péter egy munkára képtelen ingyenélő, miért biztosítottak neki 4 milliós havi jövedelmet hozó pozíciókat? Vagy amikor Varga azzal büszkélkedik, civil szervezeteket is meghívott a családjogi munkacsoportba, miért fogalmaz így: „Sorosékat is odaültettem az asztalhoz”. De Hajdú Péter nem reagál, mert ő most a bántalmazási kapcsolatra kíváncsi. És elégedetten így zárja le a műsort: „Hallgattassék meg a másik fél is. Mi most meghallgattuk.” Összekapcsolva korrupciós és bántalmazási vádakat. Ami nagyon súlyos, durván manipulatív csúsztatás.
Azok közül, akik látták ezt az interjút (számuk egymillió felett jár) vagy hallottak róla (az egész ország), bizonyára rengetegen bámulnak maguk elé leforrázva, émelygő gyomorral, tanácstalanul. Úgy érzik, választaniuk kell a megváltónak hitt Magyar Péter és a bántalmazott Varga Judit között. De nem megy, mert két történet lett összegyúrva értelmezhetetlen sztorivá, így hát próbálnak súlyozni: Melyik bűn a nagyobb, netán annyira, hogy cáfolja is a másikat? Hiszen ha valaki képes a bántalmazásra, titkolt felvételek készítésére, talán a korrupcióról is hazudik. És megfordítva: ha valaki képes politikai érdekekből, szégyentelenül mindenfélével vádolni volt férjét az ország előtt, könnyedén kiszolgálja a hatalmi korrupciókat is. De hiába csűrjük-csavarjuk saját érzelmeink, reményeink mentén a dolgot, csak egy valami világos: olyan közegbe pillanthattunk bele, amelynek szereplői, ha úgy adódik, legyen szó akár Magyar Péterről, Varga Juditról vagy másokról (köztük esetleg Hajdú Péterről), szinte bármire képessé válnak. Bármilyen szintű mocsokságra, visszaélésre, szolgalelkűségre. Ez a közeg uralkodik rajtunk, hoz törvényeket, szab értékeket számunkra. Ideje lenne végleg kiábrándulni belőle. Elég volt! (Népszava)
