Ugrott az ingyenesség
50-100 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek az, ha a középiskolások számára ténylegesen ingyenessé tenné a kormány az első jogosítvány megszerzését. A jelentős költségvetési tétel mellett az ingyenesség bevezetése amiatt is jelentős problémát okozna, hogy valószínűleg elegendő oktató és tanulóautó sem lenne ahhoz, hogy kiszolgálja az autósiskolákat megrohamozó fiatalokat.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy Facebook-posztban azt közölte, hogy szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Ebbe pedig beletartoznának a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, vizsgák is. Még aznap délután egy újabb Facebook-bejegyzésben ezt már úgy pontosította, hogy szeptember 1-től a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi oktatás. Majd azzal egészítette ki, hogy az állam már idén pilot jelleggel elindítja a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését is. Ennek kapcsán pedig az a cél, hogy a jövőben ezt teljes körűvé tegyék.Akár 100 milliárdba is kerülne
Nem véletlen, hogy szeptembertől nem lesz általánosan ingyenes a jogosítványszerzés a középiskolások körében. A Portfolio megkeresésére Böröcz Mátyás, a Magyar Autósiskolák Szövetségének országos elnöke meg is indokolta, hogy miért. „Kollégáim, köztük Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szövetségi elnöke találkoztak Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkárral. Elég hamar levezették az államtitkárnak és stábjának, hogy 5 ezer oktató 30-60 órát leadva a megközelítőleg 100 ezer fiatalnak (a 17-19 év közötti korosztály létszáma ugyanis évente 110-150 ezer fiatal lehet), nagyjából fél év alatt tudná a jogosítvány megszerzését biztosítani a középiskolásoknak, ha elég ügyesek.
Csakhogy akkor senki mást nem tudnának oktatni. Ez fizikailag kivitelezhetetlen
– mondta az egyébként Szegeden maga is oktató Böröcz Mátyás.
Az egyeztetésen a szakma képviselői azt is közölték az államtitkárral, hogy egy vezetési óra minimum 6 ezer forint, de inkább 7-8 ezer, sőt, a nagyobb városokban nem ritkák a 10 ezer forint körüli, vagy afeletti tarifák.
Egy gyors számolással kiderült, hogy több tízmilliárd forint költsége keletkezne így az államnak, ha sokan szeretnék egyszerre letenni a jogosítványt. Ez persze rögtön a javaslat átgondolására késztette a kormányt
– jegyezte meg Böröcz Mátyás.
ÖSSZESSÉGÉBEN MINTEGY 70-100 MILLIÁRD FORINTBA KERÜLNE A KÖLTSÉGVETÉSNEK AZ, HA A KÖZÉPISKOLÁSOK SZÁMÁRA TÉNYLEGESEN INGYENESSÉ TENNÉ A KORMÁNY AZ ELSŐ JOGOSÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉT.
Böröcz Mátyás azt is kiemelte, hogy ha 17-19 év közötti középiskolások teljes képzését ingyenessé tennék, akkor a diákok várható rohamát az autósiskolák a jelenlegi oktatói létszám mellett aligha tudnák kezelni. „Sok új tanárt kellene ehhez kiképezni, ugyanis sok oktató ment el buszt vezetni, mióta a közlekedési cégeknél megnőttek a fizetések. Ezeket a korábbi oktatókat valahogy vissza kellene csábítani erre a területre.”
EGY JOGOSÍTVÁNY MEGSZERZÉSE AMÚGY JELENLEG 400 EZER FORINTTÓL 1,1 MILLIÓ FORINTIG IS TERJEDHET A TANULÓK SZÁMÁRA.
Minél kisebb településen próbálja megszerezni a vezetői engedélyt valaki, ez annál olcsóbb lehet, más kérdés, hogy a nagyvárosi rutint megszerezni ajánlatos, mert nagyot változott a forgalom főleg a kerékpárok, elektromos rollerek és segwayek megjelenésével.
Böröcz Mátyás elmondta, hogy sok fiatalt motivált egyébként az a kormányzati intézkedés, amelynek értelmében a 20 év alattiak az első sikeres KRESZ-vizsga esetén a díjból 25 ezer forintot visszaigényelhetnek.
Jelentős az oktatók költsége is
Az autósiskolák többsége alvállalkozóként számít az oktatókra, akik sokszor a saját autóikat alakítják át erre a célra. Már a többletpedálok beszereltetése, és a gépjárművek speciális kialakítása is 6-8 millió forintba kerül, nem beszélve arról, ha az oktatók az időpont-egyeztetésekre egy alkalmazottat is felvesznek. Egy ilyen vállalkozás költsége akár 20 millió forint is lehet évente.
Ehhez jön még az, hogy az oktatásra használt autók 3-5-szörös műszaki terhelésnek vannak kitéve a normál forgalomban használt kocsikhoz képest. Három év alatt szinte biztos, hogy az alkatrészek döntő részét cserélni kell, a váltó például nagyon gyorsan kopik. Elektromos vagy automata oktatóautókból pedig még kevés van a piacon. Emiatt nem csoda, hogy a vezetési órák költségének 70-80 százaléka az oktatót illeti meg, a fennmaradó rész jut a diák beiratkozását és a KRESZ- illetve egészségügyi vizsgázását intéző autósiskolának.
50 éves lesz a KRESZ
Jövőre lesz 50 éves a KRESZ, vagyis a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, miután azt 1975 februárjában hirdették ki. „1975-ben más volt a helyzet az utakon, mint ma. Sokszorosára nőtt a forgalom, és az autók sebessége is megemelkedett. Teljesen más lett a közlekedés. A buszvezetők rendszeresen vizsgáznak, oktatásuk van, ismeretbővítésük évente. Lehet, hogy az autósoknál is szükség lenne hasonlóra” – mondta a Portfoliónak Naszályi Gábor, az Egységes Közösségi Közlekedési Szakszervezet elnöke.
„Roller, bicikli, segway, egyirányú utca. A gyalogosokkal is óriási problémák vannak, hiszen gyalogosan sem lehet telefonálva, bedugott füllel átkelni az úton. Sokan csak a lehetőségeiket nézik, nem a kötelezettségeiket. A kerékpárt, a robogót is sokszor veszélyesen használják. A buszsofőröknek az utasokra is figyelni kell, akár egy hirtelen fékezés miatt, hogy úgy álljanak meg, hogy az utasok épségben megússzák” – sorolta a sokszor nem egyszerű közlekedési helyzet jellemzőit Naszályi Gábor.
Így képzik a buszsofőröket
A szakszervezeti vezető megerősítette, hogy nagy hiány van busz- és trolibuszvezetőkből. Emiatt ma már nem csak C-ről D-re, hanem B-ről D kategóriára is lehet jogosítványt szerezni. Naszályi Gábor állítása szerint ez viszont nem azt jelenti, hogy gyorstalpalón képzik ki a közlekedési cégek sofőrjeit.
„Ha a BKV-ről beszélünk, nagyon szigorú oktatási láncon mennek keresztül: akinek van D-jogosítványa, annak is kell gyakorlati képzésen átesnie. Sok órát kell vezetnie annak is, aki a teherautókhoz megfelelő C-ről, a buszoknak megfelelő D-jogosítványra akarja magát átképezni. Akit pedig B-ről D-re képeznek át, azok kétszer annyit vezetnek. Annyira kevés a sofőr, hogy a képzés nem kerül pénzükbe, sőt, még ösztöndíjat is kapnak, amíg munkába állhatnak. Ehhez viszont 700-760 órát kell gyakorolniuk, amíg forgalomban, több tucat utassal a hátuk mögött útnak indulhatnak” – részletezte a profi sofőrképzés helyzetét Naszályi Gábor.
Azt azért elismerte, hogy mostanában túl sokan próbálnak szerencsét ezen a pályán, és azért az látszik, hogy aki először megy végig egy vonalon, az bizony kihagyhat 1-2 megállót, ha előtte sosem járt azon a területen. Ettől függetlenül igyekeznek mindenkit arra a vonalra és olyan járművekre képezni, ahol végül dolgozni kezd. Ha valaki saját maga állja a profi jogosítvány képzési költségeit, az a C és a D-kategóriánál is 1,5-2 millió forintba kerülhet.
Uniós módosítás jöhet
Az Európai Parlament február végén egy olyan jogszabály-tervezetet fogadott el, amely a jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsga részévé tenné
- a hóban és csúszós körülmények közötti vezetést,
- a vezetés közbeni biztonságos telefonhasználatot,
- a holtterek, a vezetéstámogató rendszerek használatát
- és a járművek ajtóinak biztonságos kinyitását is.
A hazai oktatók szerint a szimulátorok erre már lehetőséget biztosítanak, illetve a tesztpályák is. A mindennapi képzés részévé azonban nem tennék. (Portfolio)
