Tavaly nyáron egy robotizált merülő eszközt engedtek le a szibériai Bajkál-tó fenekére – írja a Live Science. Az expedíció során korábban ismeretlen iszapvulkánok által okozott repedéseket és deformációkat észleltek.
A robot a tó északnyugati partján két helyen, a Malaja Kosa-öbölben és a Gorjacsinszkaja-öbölben merült, az iszapvulkánokhoz köthető elváltozásokat pedig 100-165 méter mélyen találta meg. A kutatók eddig is tudták, hogy a Bajkál-tóban vannak iszapvulkánok, a most felfedezett formációk viszont kényelmetlenül közel fekszenek egy, a partnál húzódó törésvonalhoz.
Egy víz alatti iszapvulkán töredékei 372 láb (113 méter) mélységben készültek a Goryachinskaya-öbölben, a Bajkál-tóban. - Forrás: Lunina et al. (2023)
A tó fenekén nemrégiben lezajlott kitörések arra utalhatnak, hogy földrengés közeleg.
Az iszapvulkánok mélyebb geológiai folyamatok felszíni kifejeződései, és a feltörő iszap és gázok eredményeként alakulnak ki. Okszana Lunina, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa szerint a Bajkál-tó északnyugati partjánál található kráterek azt jelezhetik, hogy a közeli törésvonal aktív lehet. A régióban korábban lezajlottak már erős földmozgások.
A robotizált eszköz intenzíven töredezett, agyaggal, puha üledékekkel és kitört lerakódásokkal borított rétegeket detektáltak. A mintegy 130 méter mély krátereket nagy mennyiségű iszap töltötte fel, ami közelmúltbeli kitörésre utal. Olyan kőzeteket is megfigyeltek, amelyeket a feláramló iszap és gáz lökhetett ki.
A Gorjacsinszkaja-öböl mélyén, mintegy 160 méterrel a felszín alatt a kutatók több száz apró, kúp alakú krátert fedeztek fel. Az 5 centiméter magas és 5 centiméter átmérőjű kürtők hemzsegtek a rákoktól, csigáktól és szivacsoktól.
A sekélyebb vízbe érve egy lejtőn számtalan iszapvulkánra bukkantak, ilyen formációk normál esetben csak mélyebben alakulnak ki. A helyi iszapvulkánokat jellemzően gázhidrátok táplálják, amelyek instabillá válhatnak azokban a régiókban, ahol tektonikus folyamatok zajlanak. (24.hu)
