A Nikkei Asia beszámolt arról, hogy a közelgő, április 10-i legmagasabb szintű találkozón megállapodhatnak egymással a védelmi ipari együttműködés megerősítéséről.
Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök várhatóan jövő hét szerdán találkozik egymással az Egyesült Államokban, ahol a két ország közötti védelmi-biztonsági kapcsolatok kerülhetnek szóba. A beszámoló szerint a hatóságok különböző testületeket hoznak létre az együttműködés koordinálására. Erre azért van szükség, mivel a már korábban beharangozott amerikai hadihajók javításán felül számos területen megállapodhat egymással Tokió és Washington a lőszerek gyártásától a repülőgépek és hajók fejlesztéséig és gyártásáig.
A Nikkei Asia szerint a Fehér Ház azt tervezi, hogy a távol-keleti szigetország hadiiparát gyakorlatilag „integrálja” a nyugati fegyverekhez.
A PÉLDÁTLAN EGYÜTTMŰKÖDÉS MÉG JOBBAN ELMÉLYÍTHETI A KÉT HATALOM KÖZÖTTI SZÖVETSÉGET, AMELYET ELSŐSORBAN KÍNA FELEMELKEDÉSE MOTIVÁL.
Peking az elmúlt években jelentős haderőfejlesztést hajtott végre, a jövőben pedig további kapacitásnövelést terveznek. A keleti nagyhatalom védelmi költségvetése idén 7,2 százalékkal emelkedik, amely magasabb, mint a 2024-re előirányzott 5 százalékos GDP bővülés. Az Egyesült Államokban ezzel szemben komoly kihívások fenyegetik a hadiipart, aggasztó például a munkaerőhiány a hajógyárakban. A Pentagon 2025-ben mindössze 0,9 százalékos büdzséemelést tervez, miközben a tervezett két Virginia-osztályú atomtengeralattjáró helyett csak egyet tudnak megépíteni.
AZ AMERIKAI GYÁRTÓKAPACITÁS SZŰK KERESZTMETSZETEINEK KIKERÜLÉSÉRE DOLGOZTÁK KI, HOGY OLYAN HATALMAS IPARI KÖZPONTOK LEHETŐSÉGEIT SZERETNÉK KIHASZNÁLNI, MINT JAPÁN.
Az együttműködés első lépése, hogy a távol-keleti bázisokon állomásozó amerikai hadihajók karbantartását és javítását japán gyárakban végezhetik el, ezzel is csökkentve a nyomást a nyugati nagyhatalom leterhelt iparán. Ezt még hivatalosan nem ismerték el a felek, a piaci szereplők a jövő heti találkozó utánra várják a bejelentést. Kezdetben várhatóan csak a térségbe telepített hajók lehetnek érintettek, később akár a világ más részén állomásozó amerikai járművek is Japánba érkezhetnek javításra.
Elemzők szerint az előkészítés alatt álló intézkedések egyértelműen egy esetleges Tajvan elleni kínai invázióra adott válaszokat is jelentenek Kínának. Ezzel ugyanis a potenciális háborús övezetből a hajóknak nem kellene több ezer kilométert megtenniük a javítási munkák elvégzésére. Az eszközök összehangolásának más célja is van, vélhetően Washington Japánnal gyártatna le olyan lövedékeket, amelyekkel fel tudná tölteni a raktárkészletét. A kritikus lőszereket jelentős részben Ukrajnába és Izraelbe küldte a Fehér Ház, a hadiipar pedig nem pörgött fel eléggé.
A KÉT HATALOM KÖZÖTTI ELMÉLYÜLT HADIIPARI KAPCSOLAT LEGNAGYOBB AKADÁLYÁT JELENLEG A TÖRVÉNYI KORLÁTOK JELENTIK, MIVEL MINDKÉT ORSZÁGBAN SZIGORÚ SZABÁLYOZÁS VONATKOZIK A HASONLÓ IPARI TEVÉKENYSÉGEK KITELEPÍTÉSÉRE. (Portfolio)
