Nem javult a helyzet Magyarországon
Hiába kommunikálta a kormány, hogy szigorúbban lép fel a nők elleni erőszakkal szemben, az Átlátszó által a rendőrségtől kikért adatok alapján az látszik, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket - írja a lap.
Az Átlátszó még februárban adott be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), hogy kiderüljön, hogyan alakultak az elmúlt öt évben a kapcsolati és szexuális erőszak számai. Most kaptak csak választ, abból azonban világosan látható, hogy öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt.
Míg ugyanis 2019-ben 361 nő és csupán 32 férfi vált a hatóságok által is regisztrált módon kapcsolati erőszak áldozatává (vagyis nem ennyi a tényleges áldozatok száma, csupán ennyi sértett tett bejelentést a rendőrségen úgy, hogy azzal kapcsolatban eljárás is indult), addig 2023-ban 702 nő és 81 férfi esetében történt ugyanez.
Varga Juditot 2019-ben nevezték ki igazságügyi miniszterré, posztjáról 2023-ban mondott le.
Tendenciózusan nőtt ebben az időszakban a szexuális erőszak-ügyek száma is (nők esetében az 5 év alatt 189-ről 301-re, férfiak esetében 51-ről 68-ra), a szexuális kényszerítés mint bűncselekmény kapcsán pedig az alábbi módon alakultak a számok:
- 2019: 46 női és 10 férfi sértett
- 2020: 79 női és 17 férfi sértett
- 2021: 66 női és 8 férfi sértett
- 2022: 102 női és 8 férfi sértett
- 2023: 62 női és 11 férfi sértett
férfiak.
Összesítve tehát az Átlátszó által megkapott adatokat, látható, hogy kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362. Tavaly a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60.
Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is - írja a lap.
A rendőrség által kiadott adatokból azonban az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a három bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárások alig harmada (29 százaléka) végződött vádemeléssel.
A leggyakoribb végkifejlet a nyomozás megszüntetése, amire többek közt akkor kerül sor, ha a nyomozóhatóság azt állapítja meg, hogy nem történt bűncselekmény, vagy a rendelkezésükre álló adatok alapján nem állapítható meg, annak elkövetése - az ügyek 52 százaléka ebbe a kategóriába esik. Az eljárások 15 százaléka végződik a feljelentés elutasításával, amire akkor kerül sor, ha mondjuk hiányzik a bűncselekmény gyanúja, vagy a feljelentett cselekményt már elbírálták jogerősen.
Tényleges vádemeléssel a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben indított nyomozások 34 százaléka zárult 2019 óta, kapcsolati erőszak esetén ez az arány 27,5 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig mindössze 24,4 százalék.
Magyarország 2014. március 14-én írta alá az Isztambuli Egyezményt, annak ratifikálása azonban a mai napig várat magára.
Varga Judit, aki a múlt héten több alkalommal is részletekbe menően számolt be arról, házassága idején milyen módokon bántalmazta őt akkori férje, Magyar Péter, 2019-ben még „politikai hisztinek” titulálta az egyezményt. Mint mondta:
A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is.
(444.hu)
