Az infláció 2024 elején ismét a jegybanki toleranciasávba mérséklődött. Éves átlagban az infláció idén 3,5–5,0, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
„Az infláció 2024 elején ismét a jegybanki toleranciasávba mérséklődött. Éves átlagban az infláció idén 3,5–5,0, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat” – jelentette ki Balatoni András az MNB igazgatója a jegybank inflációs jelentésének bemutató sajtótájékoztatóján. A jelentés szerint 2024 februárjában folytatódott az infláció csökkenése hazánkban, a fogyasztói árak ugyanakkor éves összevetésben 3,7 százalékkal emelkedtek.
A szakember elmondta, az inflációs alapfolyamatokat középtávon két ellentétes hatás alakítja. A forint árfolyamának elmúlt hetekben megfigyelhető gyengülése az infláció emelkedésének irányába mutat. Másrészről a reálgazdaság rövidtávon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású. A két hatás eredőjeként az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5-5,0 százalék között alakulhat.
Előrejelzésünk szerint az infláció az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik majd
– közölte Balatoni András.
Éves átlagban idén 3,5–5,0 százalék közötti infláció várható, ami a beérkező adatok miatt alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a toleranciasávba. Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban. Az adószűrt maginfláció 2024-ben éves átlagban 4,0-5,6, 2025-ben 2,8–3,4, míg 2026-ban a 2,7–3,3 százalék között alakulhat.
A reálgazdasági folyamatokról az MNB igazgatója kifejtette, a tavaly utolsó negyedévi stagnálást követően a gazdaság várhatóan fokozatosan bővül 2024-ben, az év egészében 2,0–3,0 százalék között alakulhat a hazai GDP növekedése.
Az MNB jelentése szerint 2024 első felében főként a piaci szolgáltatások támogathatják a növekedést, míg az ipar a gyengébb bizalmi indexek és a visszaeső új rendelések, az építőipar pedig a szerződésállomány és kiadott engedélyek alapján visszafoghatja a GDP bővülését.
Várakozásaink szerint az idei évtől főként a háztartások fogyasztása, valamint a vállalati és lakossági beruházások támogatják a GDP fokozatos emelkedését, míg 2025-től a dinamizálódó külső kereslet következtében kiegyensúlyozott növekedés várható
– mondta Balatoni András. Végül kijelentette, az MNB előrejelzése szerint a gazdaság 2025 során visszatér hosszú távú növekedési trendjéhez, a GDP emelkedése 2025-ben 3,5–4,5 százalék, 2026-ben 3,0–4,0 százalék közötti ütemben folytatódhat. (Pénzcentrum)