Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A „weimari hármak” Ukrajna megsegítésére sietnek

Külföld
2024.03.28.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
27

Újabb európai koalíció jött létre Ukrajna megsegítésére.

A weimari hármak vezetői, vagyis Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Donald Tusk ezúttal Berlinben találkoztak. Az újra felerősödő együttműködés láthatóan magába foglalja az Európai Unió legmeghatározóbb gazdasági és katonai képességgel rendelkező országait. A Berlin-Párizs együttműködés pedig kiegészül Varsó hathatós közreműködésével. Az Atlanti-óceántól egészen az ukrán határig terjedő szövetség pedig komoly hatással lehet Európa biztonságára.

A weimari együttműködés már a hidegháború lezárulásával létrejött, méghozzá 1991-ben. Lengyelország ekkorra már megszabadult a szovjet megszálló csapatoktól, Németország pedig újraegyesült. Párizs, Berlin és a már szuverén Varsó láthatóan kialakított egy új európai biztonsági övezetet Európában, amit a weimari háromszögnek nevezünk.

Varsó közeledése az Európai Unióhoz elősegítette a központi narratíva megváltozását. Ugyanis a lengyelek már a 90-es években is fenyegetőnek érezték Oroszország katonai erőfölényét.

A három ország sokszor nem értett egyet a közelmúltban. Gondoljunk csak a 2008-as NATO bővítésre, amikor a lengyel vezetők támogatásukról biztosították ukrán és grúz kollégáikat. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy ugyanakkor ellenezte a lépést, mivel nem szándékoztak megbontani a pragmatikus európai-orosz kapcsolatokat. Azonban a 2014-es krími akció ezen változtatott, hiszen a német-orosz együttműködések egy része zátonyra futott. Viszont Berlin továbbra is kitartott a stratégiai együttműködés mellett, amelynek köszönhetően a német gazdaság komoly versenyképességre tett szert. Az orosz-német speciális kapcsolatának hála, a lengyelek tetszhalottként tekintettek a weimari háromszögre, egészen 2022-ig. Azonban az orosz agresszió komolyan megváltoztatta az együttműködést. Újra mozgásba lendítette a német külpolitikát, amely mára osztozik a lengyelek aggodalmain.

Ukrajnának pedig nagy szüksége lenne a további támogatásokra, ugyanis az elmúlt hónapokban nem tudunk ukrán sikerről beszámolni. Az oroszok ugyan átvették a kezdeményezést, azonban ők sem tudnak átütő sikert elérni. Ráadásul egyre többször merül fel az amerikai elnökválasztásból fakadó bizonytalanság, amely kihathat Ukrajna további támogatására is. Emiatt láthatóan az európai hatalmak egy csoportja tovább mélyítené Ukrajnával az együttműködést.

Ugyanis a jelenlegi anyagháború folytatásához Kijevnek égető szüksége van a nyugati fegyverszállítmányokra.

Lengyelország a 2023-as választást követően újra szorgalmazta a három ország együttműködését. Ráadásul Donald Tusk láthatóan megpróbálja betölteni az Európai Unióban a britek által keletkezett hatalmi űrt. A NATO-orosz ellentétek pedig kiemelt szereplővé teszik Lengyelországot Közép- és Kelet-Európában. Ez bizonyos mértékben frusztrációt okoz az olaszok körében, hiszen gazdasági értelemben ők az unió harmadik legerősebb országa. Róma azonban az ukrajnai háborúban betöltött periférikus szerepének köszönhetően lekerült az Unió dobogójáról.

Tusk alapvetően változtatott a Lengyelország és az Európai Unió kapcsolatain. Ugyanis szerinte nem a távolmaradás, hanem sokkal inkább a háttéralkuk és a kompromisszumok azok, amelyeken keresztül Varsó felerősítheti befolyását az Unióban.

Németország közben láthatóan nehéz helyzetbe került. A koalíciós kormányzat és az európai hatalmak többsége nagyobb német elköteleződést várna el Ukrajna irányába. Így Macron és Tusk is azt kéri Scholztól, hogy támogassa a Taurus cirkálórakéták átadását Kijevnek. Jelen állás szerint Emmanuel Macron próbálja diktálni a kijelölendő utat az Európai Unió számára. Párizs az erős hadseregének és nukleáris arzenáljának köszönhetően van ebben a pozícióban. Habár csak az unió szintjén létezik ez az erősorrend, mivel az Egyesült Államok, vagy Oroszország képességeihez mérten Párizs elenyésző katonai erővel rendelkezik.

Az Egyesült Államokon belüli viták azonban komoly bizonytalanságot okoztak Ukrajna további támogatását illetően. Macron elnök pedig éppen ezt a rést használja ki, amikor európai csapatok lehetséges küldéséről beszélt Ukrajna megsegítésére. Vagyis láthatóan Párizs szeretné betölteni Európában a katonai vezetői pozíciót.

French President Emmanuel Macron opened the door to sending troops to Ukraine, after a meeting with European leaders that aimed to send Moscow a message of Western resolve over support for Kyiv https://t.co/a5QdAVgNZH pic.twitter.com/qhiVf4L2xn

— Reuters (@Reuters) February 27, 2024

A berlini találkozón újabb támogatásokról hoztak döntést a résztvevők, vagyis Németország, Franciaország és Lengyelország. Egyik részről a szövetség tagjai kifejezték elköteleződésüket Ukrajna irányába. Továbbá megnevezték azokat a támogatásokat, amiket Kijevnek szánnak az Oroszország elleni harc folytatásához. Ide tartozott a további lőszer és fegyverszállítmányok biztosítása. Scholz pedig tovább ment, ugyanis szerinte az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyont Ukrajna további megtámogatására kellene felhasználni. 

A koalíció létrejöttével kirajzolódik a Párizs-Berlin-Varsó tengely. Ennek a szövetségnek pedig komoly biztonsági üzenete is van, méghozzá, hogy az unió legerősebb katonai hatalmai továbbra is kitartanak Ukrajna mellett. Mondhatni ezzel az együttműködéssel Varsó nyert a legtöbbet, hiszen a lengyelek bízhatnak a franciák és a németek további támogatásában Oroszország ellen. Ráadásul Tusk ezzel sikeresen bekerült a „nagyok” közé, így szélesebb teret kaphat az Európai Unió politikájának alakításában. Az is látható, hogy a jelenlegi lengyel vezetés egyre kevésbé érdeklődik a Visegrádi Együttműködés iránt, hiszen számára egy jelentős ugrás az európai szintű weimari háromszög. (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Danube Institute
Európa
lengyelország
Németország
Franciaország
DONALD TUSK
EMMANUEL MACRON
Olaf Scholz
weimari háromszög
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.28. - 05:33
27
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

    676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

  • Vágyak, tények

    Vágyak, tények

  • Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

    Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

  • Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

    Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

  • Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

    Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

  • Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

    Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

  • Áradnak a folyók

    Áradnak a folyók

  • Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

    Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

  • Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

    Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

  • Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

    Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

  • Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

    Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

  • A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

    A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

  • Legyártották az első Lynxet Magyarországon

    Legyártották az első Lynxet Magyarországon

  • Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

    Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

  • 60 év után jöhet az első új antibiotikum

    60 év után jöhet az első új antibiotikum

  • Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

    Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

  • Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

    Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

  • A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

    A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

  • Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

    Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

  • Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

    Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

  • Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

    Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element