Az Atlanti-óceán délnyugati medencéjében, a brazil partoktól 1200 kilométerre ma már csak a tengerfenék kiemelkedése maradt az egykori trópusi szigetből.
![](https://civilhetes.hu/images/2024-03/26/clay.jpg)
A sziget maradványai a tenger alatt - a vörös agyag azt bizonyítja, hogy itt bizony sokáig szárazföld volt. - FORRÁS: SCIENTIFIC REPORTS
2018-ban brazil és brit szakemberek végeztek felmérést a Rio Grande-plató nevet viselő, vulkáni eredetű tenger alatti magaslat környezetében, számolt be az EOS földtudományi hírportál. A felmérésre eredetileg tengeri bányászati céllal került sor, ugyanis többek közt kobalt és tellúr rejtőzik e régióban.
A vizsgálatok során olyan dolgokat találtak azonban, amelyek szárazföldi eredetűek, csak szárazföldön jöhettek létre, a tenger mélyén nem. Az automata merülő jármű kamerája előtt a 650 méteres mélységben vörös agyag tűnt fel, ami a trópusi szárazföldi talajokra jellemző anyag. Bár évek óta gyanították a szakemberek, hogy valóban egy egykori sziget állhatott a mai tenger alatti plató helyén, az agyag összetételének vizsgálata bizonyító erejű volt. Olyan laterites eredetű ásványokat találtak benne, amelyek csak trópusi, szárazföldi környezetben lezajlott mállás során jöhettek létre.
![](https://civilhetes.hu/images/2024-03/26/rgr.jpg)
Az egykori sziget és környezete tengerfenék-domborzati térképen - FORRÁS: SCIENTIFIC REPORTS
Maga az egykori sziget késő kréta időszaki vulkanizmus során született kb. 80 millió éve, még egészen közel a Közép-Atlanti-hátsághoz, ekkor sekély tengerborítása lehetett, majd kb. 180 méteres magasságot ért el a sziget. Azután jóval később, az eocén időszakban újabb vulkáni tevékenység indult be itt, és a vizsgálatok arra utalnak, hogy talán ez is szárazföldön történhetett. A sziget valamikor 22 millió éve süllyedt el. „Képzeljünk el egy buja trópusi szigetet, amint elsüllyed a habokban és pillanatfelvételként marad ránk. Hát most erre bukkantunk rá” – magyarázta Bramley Murton, a kutatás egyik résztvevője.
80 millió éve egy köpenycsóva helyezkedett el a Közép-Atlanti-hátság alatt, s ennek hatására igen intenzív vulkanizmus indult be, és egy „kréta időszaki Izland” született ebből, még a hátsághoz közel. Lassanként lecsillapodott a vulkanizmus, közben pedig a kőzetlemezzel együtt nyugat felé sodródott a sziget. Azonban úgy 40 millió éve ismét vulkáni működés kezdődött, ekkor csak a plató nyugati részén – e helyen bukkantak rá a kutatók a vörös agyagokra, amelyek nagyjából 45 millió évesek.
A tengerfenék domborzati feltérképezése során találtak egy 300 kilométer hosszú kanyont, ami kettészeli a platót, találtak egykori partvonalakat jelző helyeket, sőt, még elsüllyed vízesést is. Néhány hónappal később tértek vissza, immáron az automata merülő járművel vizsgálni a tenger fenekét. Ekkor tudtak mintákat is venni a vörös agyagos kőzetekből.
Az összetétel vizsgálata feltárta, hogy jórészt kaolinitból áll, ami a trópusi talajokra jellemző ásványi anyag. „Ezek a vörös agyagok kémiailag és ásványtanilag ugyanolyanok, mint a Brazília-szerte megtalálható vörös föld, vagy terra roxa.” – magyarázta Luigi Jovane, a kutatás vezetője. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a láva borította felszín, helyben keletkezett, mállott felületét mutatja meg.”
Bár a területet különféle eszközökkel már évtizedek óta vizsgálták, ez az első alkalom, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy egy egykori sziget állt itt.
Brazília 2018-ban az itt található ásványkincsek miatt kérelmezte az ENSZ-nél, hogy a Rio Grande-plató területéig terjesszék ki a felségvizeit, amelyek egyébként csak a kontinenstől 370 kilométerig terjednek. Ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, bizonyítani kell, hogy a terület geológiailag Brazília része. Talán segítséget nyújt ebben a most elkészült felmérés eredménye is, hiszen az eredmények azt mutatták, ugyanolyan talaja volt a szigetnek, mint ma Brazíliának. „Ebben az értelemben közvetlen kapcsolat van a két hely között” – tette hozzá Jovane. Persze nemcsak az a fontos, hogy a dél-amerikai ország bizonyítsa, hozzá tartozik e terület, hanem az is, hogy fenntartható módon kerülhessen sor majd a tengerfenék értékes nyersanyagainak bányászatára. Ennek jelenleg még hiányzik a törvényi szabályozása is. (NATIONAL GEOGRAPHIC)