Nemcsak több fát, de több szemetet is éget a magyar: mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, amelyek nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől.
2022 telén nagyjából harmadával csökkent a lakossági gázfogyasztás az enyhe télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolásnak köszönhetően – állapította meg egy most közzétett elemzés, amely a rezsicsökkentés 2022 nyarán bekövetkezett részleges eltörlésének a hatásait vizsgálta.
A 2022-es gázáremelés nagy riadalmat keltett a lakossági piacon, hiszen az újonnan bevezetett küszöbérték fölött kb. nyolcszoros áremelkedést jelentett a fogyasztóknak köbméterenként.
A REKK REPREZENTATÍV KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE ALAPJÁN A MAGYAROK 91%-A HASZNÁL FÖLDGÁZT A HÁZTARTÁSÁBAN, 36% PEDIG NEM IS RENDELKEZIK MÁS FŰTÉSI MÓDDAL.
Azok a tulajdonosok, akik technikailag megtehették, az árérzékenység szerint elkezdtek oda-vissza váltogatni a gáz és a tűzifa között. Ezek javarészt az alacsonyabb jövedelmű, de nem legszegényebb, 1990 előtt épült családi háztulajdonosok voltak.
Az ún. rezsicsökkentés részleges eltörlése nem a komfortérzet miatti túlfűtésnek vetett gátat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jelent komoly plusz kiadásokat, nem ösztönzi igazán az energiahatékonysági beruházásokat, az energiaszegénységet is konzerválja, miközben a lakosság hitelezi a Magyar Villamos Műveket a mostani számlázási gyakorlat alapján – állapítja meg az elemzés.
A 2023-as tapasztalok alapján a spórolást hosszú távon ellen-ösztönözheti az MVM számlázási gyakorlata. Jelenleg egy átlagos magyar fogyasztó meglehetősen elveszett lehet, amikor a kézhez kapott számlája köszönőviszonyban sincs a fogyasztásával. A számlázási probléma meghaladja az MVM informatikai képességeit, s bár éves szinten össze fog érni az elszámolás, addig a jelleggörbés elszámolás sajátosságainak köszönhetően, az is fizet olykor piaci árat, aki szépen spórolva bent marad az éves határ alatt. Gyakorlatilag a fogyasztó hitelezi az MVM-et. Az Energiaügyi Minisztérium is érzékeli, hogy ez egy meglehetősen visszás helyzet, mégis legkorábban 2025-re ígérik a helyzet megoldását.
A legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásaiban, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelemi helyzetűek. A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90%-a még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20%-át nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel. Becslések alapján A 2022-ES TÉLEN A LAKOSSÁGI GÁZFOGYASZTÁS NAGYJÁBÓL HARMADÁVAL CSÖKKENHETETT KÖSZÖNHETŐEN A MELEG TÉLNEK, A TŰZIFÁRA VALÓ ÁTÁLLÁSNAK ÉS A FOGYASZTÓI GÁZSPÓROLÁSNAK.
Bár nagyon kevesen vallják be expliciten a szemétégetést, mikor a lekérdezés az attitűdre kérdezett rá, jelentős réteg vallotta, hogy nincs baja a hulladék elégetésével. Ezen adatok alapján mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, akik nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől, mely a hatékonytalanság mellett komoly légszennyezési és egészségügyi kockázatot is rejt.
Diallo Alfa, Takácsné Tóth Borbála és Szajkó Gabriella elemzése szerint olyan célzott programokra van szükség a szektorban, melyek a szociális helyzetet is figyelembe veszik, valamint a beruházásokat is ösztönzik. (Portfolio)
