Karsai Dániel nem adja fel!
Karsai, akinek az ügyében májusban várható döntés Strasbourgban – mely, ha megéli is egyáltalán, bármiként is szól majd a verdikt, miben sem fogja befolyásolni a magyar kormányt – ezúttal Sulyok Tamás államfőhöz fordult az ügyével, nevezetesen most azzal, hogy a segítőjének adjon kegyelmet.
(Úgy látszik, másnak is eszébe jutott emez egyáltalán nem elvi, de a problémára megoldást nyújtó ötlet, vagy olvasta az írásomat (Elnöki fegyelem.)
A kezdeményezést értem, de minimális esélyét se látom annak, hogy elérhetné az óhajtott célt.
Eltekintve attól, hogy egyetlen Fidesz-talpas/sarzsi sem mer szembe helyezkedni Orbán álláspontjával (a keresztény egyházfők közül is csak Fabinyi nyilatkozott meg némi empátiával), további nyomós érvek is szólnak amellett, hogy Sulyok minimum agyonhallgatja a kérvény eldöntését.
Sulyok, akinek már az égig érnek a hazugságai (a „filoszemita” apjáról, akiről most legutóbb az derült ki, hogy Fejér-megyei nyilas vezetőként két „zsidólakás” kiutalását igényelte pártiroda céljára bútorostól (az igénylés fotokópiája előkerült) – vajon mit kezdtek egy pártirodán a hálószoba-bútorral? –, továbbá egyértelműen igazolódott, hogy állításával ellentétben Sulyok Dezső egykori kisgazdapárti miniszter nem volt a nagyapja testvére, puszta névrokonságról van szó) annak az Alkotmánybíróságnak az elnöke volt, mely elutasította Karsai beadványát.
Vajon miért döntene most másként?
Továbbá
- K. Endre kegyelmi ügye éppen eléggé megrázta Orbán grabancát ahhoz, hogy most a szót évekig ki se ejtsék a szájukon, bárkiről legyen szó, bármilyen ügyben.
Egyszerűbb eleve megtagadni a nyomozást, vagy, ha ez nem megy, a bírósággal felmentetni a brancsbelit - Nem beszélve arról, hogy távolról sem ültek el az ügy hullámai, a fő felbújtónak (Orbán helyett) kikiáltott Balog lassan minden pozíciójáról, stallumáról kénytelen lemondani, úgy tűnik, csak a püspöki föveghez ragaszkodik, de a hívek ezt is kifogásolják, és petíciókban követelik lemondását.
- Végül, még egy bili kiborult: a sajtó kiszagolta, hogy Áder is hozott legalább egy (általam sűrűn felemlített) szennyes kegyelmi döntést (szintén Varga Judittal párban): a balmazújvárosi fideszes polgármester, Veres Margit ügyében, akit öt év börtönre ítéltek.
Áder, akiről remek fotó jelent meg, amint Veres Margittal lejattol, tán valami kitüntetés átadása alkalmából, a sajtó kérdéseire, hogy mi volt a döntésének indoka, hallgat, mint az általa frissen kifogott csuka.
(Jó! Hát azt mégsem mondhatja, hogy utasították!)
Ilyen körülmények között teljesen esélytelen az ügy.
Mi marad? A végtelen tiszteletem és együttérzésem a fogyatkozó erejű Karsai Dániel elszántsága, küzdeni akarása, emberi mivolta iránt, aki elmondhatja, hogy egyetlen grádicsot se hagyott ki, és aki már számol azzal, hogy talán meg sem éri a strasbourgi bíróság döntését. Úgy nyilatkoztak, hogy ebben az esetben a testvére lép a helyére a perben és a küzdelemben egy nemes és jogos cél elérése érdekében.
És Szilágyi István talán meg fogja nekem bocsátani, hogy kölcsön vettem a regénye címét!