A szabályok kidolgozásánál Magyarország is inspirálta az Európai Bizottságot
Azokat fenyegeti, akik az állam hatalmát, pénzügyi hatalmát is, arra akarják felhasználni, hogy a médiát maguk alá gyűrjék – így válaszolt Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke az európai médiaszabadság törvényről rendezett keddi európai parlamenti vitában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőnek.
A magyar politikus felszólalásában többek között azzal vádolta az uniós döntéshozókat, hogy a jogszabállyal megalkották a „brüsszeli cenzúratörvényt”, amely “újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”. Jourová válaszában világossá tette,
hogy a szabályok kidolgozásakor több tagállam inspirálta az előterjesztő Európai Bizottságot, és „Magyarország köztük volt”.
Az európai médiaszabadság törvényt várhatóan szerdán fogadja el a képviselő-testület, majd a tagállamok formális jóváhagyását követően, hamarosan kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Az előírásait az ettől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni. Hatályba lépése után ez lesz az első uniós jogszabály,
amely közös rendelkezéseket tartalmaz a médiaszabadságra és függetlenségre, a médiatulajdonlás átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására és az újságírói források védelmére vonatkozóan.
A törvény kötelezi a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a független médiatartalmak sokaságához való hozzáférés jogát.
A nemzeti hatóságok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaik feladására, és nem telepíthetnek kémprogramokat az elektronikus eszközeikre.
Ez alól kivételt csak eseti alapon, súlyos bűncselekmények nyomozása esetén és az igazságügyi hatóság előzetes engedélyével lehet tenni.
- A médiaszolgáltatóknak vagy újságíróknak joguk van a bírói védelemhez és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak a folyamatban lévő megfigyelésről.
- A tagállamok nem tarthatnak fogva, nem szankcionálhatnak, nem hallgathatnak le és nem vizsgálhatnak újságírókat abból a célból, hogy forrásaikról vagy bizalmas kommunikációjukról információt szerezzenek.
- A rendelet előírja azt is, hogy a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.
Ennek érdekében biztosítani kell megfelelő és stabil finanszírozását, hogy pénzmegvonással ne lehessen nyomást gyakorolni rá. Vezetőit átlátható eljárásban kell kiválasztani és kinevezni.
A rendelet hatályba lépését követően
- valamennyi médiaszolgáltatónak hozzáférhetővé kell tennie a tulajdonosi struktúrájára vonatkozó információkat egy nemzeti adatbázisban.
- Be kell jelentenie a számára juttatott állami reklámok teljes éves összegét, valamint a hatóságoktól vagy harmadik országoktól kapott reklámbevételeket.
- A tagállamok kötelesek lesznek felmérni a médiapiaci koncentráció hatásait.
A nemzeti szabályozó hatóságokból felálló új európai testület egyik feladata lesz, hogy véleményezze a médiapiacokat és a médiapiaci összefonódásokat érintő nemzeti intézkedéseket, például az olyanokat,
mint amilyen a csaknem 500 sajtóterméket bekebelező Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása volt.
A keddi plenáris vitában több felszólaló arra kérte az uniós jog betartatásáért felelős Európai Bizottságot, hogy a tagállamokon szigorúan kérje majd számon az európai médiaszabadság törvény tiszteletben tartását. (Népszava)
