„Nem volt szokás az alattvalói környezetben ellentmondani egy országgyűlési képviselőnek” – mondta a Simonka-per tanúja
Egy kulcsfontosságú tanú meghallgatásával folytatódott hétfőn a korrupcióval vádolt Simonka György volt Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken – írta a 24.hu.
J. Gábor azt mondta, a Simonka köré szerveződött cégháló célja a költségvetési és EU-s pályázati pénzek megszerzése volt. Állítása szerint a főként uniós támogatással eszközölt beszerzések többségének az volt a lényege, hogy a beruházásokat túlárazott módon, sokszor nem megfelelő minőségben készítették el, többször egy közbeiktatott cég segítségével, majd a túlárazásból keletkezett különbséget Simonka irányításával zsebre tették.
J. Gábor részletesen beszélt a vád fókuszában álló, Simonka érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. egyik ingatlanbeszerzéséről. Elmondása szerint a cég úgy vásárolt meg túlárazottan, 208 millió forintért egy hatvani ingatlant, hogy azt korábban 55 millió forintért tudta megszerezni felszámolásból egy közbeiktatott cég, ami szintén Simonka rendelkezéseinek megfelelően vette meg az ingatlant. A közbeiktatott cég a különbözetet, 153 millió forintot tagi kölcsön formájában továbbutalta egy másik cégnek, a pénzen pedig fele-fele arányban osztozott Simonka, valamint egy másik volt fideszes országgyűlési képviselő, Kerényi János rokona, az ügy negyedrendű vádlottja.
A vádak szerint a Paprikakert TÉSZ Kft. 156 millió forint támogatást igényelt az ingatlanvásárlásra, az ügylettel részben a hazai, részben az uniós költségvetést károsították meg. J. Gábor szerint az ügyletek többsége erre a sémára épült. Elmondása szerint Simonka úgy fogalmazott, hogy „ő és a negyedrendű vádlott fújja majd a passzátot a pályázati pénzek kapcsán”.
Meghívásos közbeszerzések esetén mindenki szólt a haverjának, hogy adjon ajánlatot, és akkor az nyert, akit előre elterveztek. Simonka Gyuri azt gondolta, ha valamit közjegyzői okiratba foglaltat, akkor az teljesen legál lesz
– mondta az ügy tanúja.
J. Gábor neve korábban a Quaestor-botrányban is felbukkant, ő „szállította” a legendássá vált strómant, Orgován Bélát a becsődölt brókercég vezetőjének, Tarsoly Csabának. J. Gábor 2012-ben csatlakozott a Simonka-féle körhöz, többek között az volt a feladata, hogy a Simonka és társai által szőtt céghálóban szereplő társaságoknak stróman ügyvezetőket biztosítson. Az ügyészség szerint J. Gábor is részt vett a korrupciós bűncselekmények elkövetésében, így a büntetőeljárás megindulásakor még gyanúsított volt, ám terhelő vallomásáért cserébe alkut kötött a vádhatósággal. A férfi a felszámolás alá került cégek vagyonkimentésben is közreműködött, ahogy a szereplők védekezésének megszervezésében is.
Simonka György és társai ellen még 2019-ben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsították őket. A vád szerint összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak.
A per azért húzódik ilyen régóta, mert 2022-ben új bíró vette át az ügyet, ezért elölről kellett kezdeni a tárgyalást. Idén februárban másodszor is elölről indult a per, mert változás történt a büntetőtanács összetételében, és a büntetőeljárásról szóló törvény szerint ebben az esetben is teljesen elölről kell kezdeni az eljárást. Simonka a korábbi tárgyalásokon minden vádpontot tagadott, szerinte olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”.
Tavaly júniusban írtunk arról, hogy Simonka alpakák, lámák és tevék között dolgozik egy pusztaottlakai szafariparkban. „A büntetőügyem folyamatban van, de közben dolgoznom is kell. Nagyon jólesik, amikor azzal jönnek oda a vendégek, hogy milyen szuper élmény volt” – mesélt akkor a munkájáról az egykori képviselő. (Telex)