Esztergom és a Duna a történelem kezdete óta szimbiózisban él egymással, a folyó időről-időre megárad és kihívások elé állítja az itt élőket és megoldásra ösztönzi a szakembereket és a döntéshozókat.
Nem a szigetet, hanem a várost kell megvédeni
- olvasható Esztergom weboldalán a cikk, amely szokás szerint sokat nem mond, de annál több kérdést vet fel. Ezt a címet kapta az a február 24-én megjelent írás, amely hosszasan taglalja azt a közel 10 évet, amely idő alatt megszületett a várost védeni szándékozó árvízvédelmi gát terve és most azután már tényleg elkezdődik a kivitelezés I. üteme.
A több mint 1000 szóból álló hír - árvízvédelmi szempontból – lényegi része az hogy:
Az első ütemben egy 1426 m-es szakasz épül a hídtól a gátőrházig. Az eredeti tervek szerint a védvonal két ponton keresztezi a Kis-Dunát: a alsó kereszteződési pontra egy áthajózható árvízkaput képzeltek el, míg a felső pontra egy áteresz jellegű műtárgyat, mely képes a mellékág vízpótlásának biztosítására. A város vezetője itt azzal a kéréssel fordult a szakemberekhez, hogy a műtárgyat úgy tervezzék át, hogy az a vízisportolók számára átjárható legyen, így ennek figyelembevételével ez is egy árvízkapu-jellegű műtárgy lesz.
Az ÉDUVIZIG ábráján jól látható az esztergomi árvízvédelmi fejlesztés első üteme.
És akkor idéznénk még egyszer a mondatot a városi honlapon megjelent tájékoztatóból:
"Nem a szigetet, hanem a várost kell megvédeni"
A fenti idézet egyben a tájékoztató cikk címe is. Azonban az I. és II. ütemek áttanulmányozása egyértelművé teszi azt is, hogy mit ért ide vonatkozóan „városon” a polgármesteri hivatal.
Elvben 2026-ra készülhet el a gát, beleértve a Prímás-sziget csücskeiben megépülő árvízkapukat is. Erről a Magyar Építők egy korábbi cikkében lehet olvasni:
A készülő tervek szerint a védvonal Prímás-szigeti Duna-ág keresztezésénél egy beeresztő műtárgy és egy árvízkapu kap helyet, megvédve az újonnan épülő gát mögötti területeket az árvízi elöntésektől.
Ne jöjjön a 2013-ashoz hasonló méretű árvíz
Az "Esztergom árvízvédelmi fejlesztése" című tájékoztató dokumentum borítójához hasonló felvételeket az I. ütem megépülése után nagy valószínűséggel már nem lehet majd fotózni.
A 2013-as, jelentős árhullám egyben rekordárvíz is volt, amely alapján felül kellett vizsgálni az árvízi védekezést. Az árvízvédelmi fejlesztés I. üteme elkészülte után szárazon maradhat a Prímás-sziget. Viszont az áradatnak kisebb felület áll majd rendelkezésre, hogy terüljön, így vélhetően jelentősen nagyobb vízmagassággal lehet számolni az Erzsébet parknál és Szentgyörgymezőn is.
Fontos még kiemelni:
A II. ütem részét képezi a Prímási palota szivárgó rendszerének kialakítása, valamint több városfejlesztési elem is.*
A későbbi fázis célja az új védvonal bekötése a meglévő árvízvédelmi töltésbe, továbbá a Prímási palota és az Erzsébet park védelme.
*Kérdés, hogy ez mit jelent - tippelni nem szeretnénk.
És mi a helyzet Szentgyörgymezővel és a további Duna-szakaszokkal?
2023. december 26-án így nézett ki az Erzsébet park, pedig ez az árvíz sehol nem volt a 2013-ashoz képest. - Forrás: Index
Röviden, semmi. Ezen területek árvízvédelméről releváns információkat a cikk írásáig nem találtunk, mindössze egy újabb ábrát, amely említi a kérdéses városrész területeit:
Nagyjából az Erzsébet park utáni Dunaszakaszon „mederbeavatkozást” fognak végezni. Ez vélhetően kotrást jelent, amelyet a Kis-Dunán is el fognak végezni, ezért ígérhette azt a polgármester, hogy a legaszályosabb időszakokban sem maradhat víz nélkül a Kis-Duna.
Szentgyörgymezőről több olvasónk is jelezte már, hogy nem kell sokkal több víz a Dunába ahhoz, hogy pincéikben emelkedni kezdjen a talajvíz. Abba még belegondolni is rossz, hogy mi történik a Dunához képest alacsonyan fekvő városrész épületeivel, infrastruktúrájával, ha a szakemberek elkezdik "védeni a várost".
Ide kapcsolódik még az is, hogy az I. ütem területbejárásán elmondták:
hogy a védekezés kiépítése mindenhol, a Duna teljes szakaszán meg lesz emelve a törvényi előírásoknak megfelelően.
- jelentsen ez bármit is. Akit a jogszabály érdekel, kattintson ide.
