Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Ha a bősi vízerőmű üzemeltetői elzárják a csapot, végleg eltűnhet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi deltája

Környezet
2024.03.08.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Egyszerre félelmetes, és csodálatot keltő érzés nézni azt az óriási víztömeget, amely hatalmas robajjal zuhog, hömpölyög a doborgazi áteresztő kapun át a Duna ágrendszerébe. Olyan intenzív árasztásra, amilyet idén sikerült kiharcolniuk a természetvédőknek, még nem volt példa.

Az állami természetvédelmi hatóság kedden exkurziót szervezett a média képviselőinek a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet szívébe, a Nagybodak melletti Királyrét térségébe, hogy a saját szemünkkel győződhessünk meg az intenzív mesterséges árasztás ligeterdőkre gyakorolt életmentő hatásairól.

Már az autóból megfigyelhető volt, hogyan változik óráról órára a táj. A nemesnyárasokat és a hóvirágmezőket erek, patakok szabdalják, amelyek összefolyva tekintélyes méretű mocsarakká duzzadnak, életadó vízzel töltve fel a szomjas árteret. A doborgazi áteresztő kapun és csatornán át szédületes sebességgel betörő víz egyre nagyobb területet hódít meg. Kísérőink, az állami természetvédelmi hatóság munkatársai felhívták a figyelmünket, hogy az az út, amelyen keresztül most megközelítjük a bodaki ágat, egy, legfeljebb két nap múlva szintén víz alá kerül, járhatatlan lesz.

A bodaki Duna-ág partján csónakba szálltunk, hogy áthajózzunk a nem éppen költői nevű Pörkölt-szigetre, ahol testközelből szemlélhettük meg, hogyan árasztja el a folyóvíz az ébredező, tavaszi természetet. Közben pedig az exkurzió vezetői részletesen kifejtették:

  • miért is van szükség mesterséges árasztásokra;
  • mely fajok profitálnak leginkább a szimulált árvizekből;
  • mi a feltétele annak, hogy a jövőben is folytatódjon az intenzív mesterséges árasztások gyakorlata;
  • és hogyan segítene egy szlovák–magyar nemzetközi egyezmény a Duna menti ártéri erdők helyzetén.

Pénz vs. természet

Múlt szombaton kezdődött meg a Duna ágrendszerének tavaszi mesterséges árasztása, amely összesen 25 napig fog tartani. A doborgazi áteresztő kapun hétfőtől 120 köbméter vizet engednek át másodpercenként. A legmagasabb vízhozamú árasztás 15 napig tart, ezt követően fokozatosan csökkentik a víz mennyiségét.

A természetvédőknek hosszú évekig tartó küzdelem után sikerült elérniük, hogy a bősi vízerőmű üzemeltetői végre annyi vizet engedjenek a felvízcsatornából az ágrendszerbe, amennyi a szárazföldi Duna-delta revitalizálása szempontjából elengedhetetlenül szükséges.

Az erőmű üzembe helyezése óta eddig még soha nem fordult elő, hogy ilyen sokáig ennyi víz jutott volna az ágrendszerbe, de sajnos semmi garancia nincs rá, hogy ez a gyakorlat általánossá válik.

A Bős-Nagymaros vízlépcső üzemeltetési rendje kezdettől fogva számolt a balparti ágrendszer mesterséges elárasztásával a doborgazi áteresztő kapun keresztül. Ezt a műtárgyat másodpercenként 234 köbméteres maximális térfogatáramra tervezték. Ennek ellenére az utóbbi években legfeljebb 90 köbméter vizet engedtek át rajta, de általában inkább kevesebbet, sőt voltak olyan évek, amikor teljesen elmaradtak a mesterséges árasztások. A természetvédelemmel szemben mindig is a gazdasági szempont élvezett prioritást. A képlet szögegyszerű: ha Doborgaznál több vizet engednek az ágrendszerbe, a bősi turbinák kevesebb áramot termelnek.

Továbbra is veszélyben Közép-Európa legnagyobb szárazföldi deltája

A másik oldalon viszont az árasztások elmaradása vagy korlátozása a Duna Menti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet európai jelentőségű vizes élőhelyeinek további degradálódásához vezet. Az ágrendszer ugyanis a bősi vízerőmű megépítése után el lett vágva a főmedertől, a kettő közötti szintkülönbség mára eléri a három és fél métert. A mellékágak egyedül a doborgazi áteresztő kapun át juthatnak vízhez, de mivel év közben túl kevés víz érkezik, állandó problémát jelent az üledék lerakódása, az iszaposodás és a különféle vízinövények túlburjánzása.

A természetvédők már többször is rámutattak, hogy a megfelelő mértékű mesterséges árasztások által biztosított vízdinamika nélkül ez a különleges vizes élőhely, Közép-Európa legnagyobb szárazföldi deltája végérvényesen át fog alakulni ligeterdős-vizes élőhelyből egy statikus halastórendszerré.

A Duna árterének alsó szakaszát ráadásul az árasztások nélkül a teljes kiszáradás fenyegeti. Az Isztragónak nevezett terület ugyanis már kívül esik a szárazföldi delta vízpótló rendszerén, ezért ahhoz, hogy ide is átszivárogjon a víz, a mostanihoz hasonló tartós, legalább másodpercenként 120 köbméteres árasztás szükséges – tudom meg Izsák Gábor tájépítészeti szakreferenstől, a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet munkatársától..

További részletek a NAPUNK cikkében >>

Címlapkép forrása: Youtube/Napunk
Bősi vízerőmű
CSALLÓKÖZ
DUNA
KÖRNYEZETVÉDELEM
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.08. - 11:37
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója Szijjártó Péter külgazdasági  és külügyminiszterrel tárgyalt

    Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt

  • Oszkó Péter: Orbán Viktor kapkod, a békemisszióval belpolitikai céljai vannak

    Oszkó Péter: Orbán Viktor kapkod, a békemisszióval belpolitikai céljai vannak

  • 60 millió forintos BMW-vel parkol az Operaház királyi felhajtóján Ókovács Szilveszter

    60 millió forintos BMW-vel parkol az Operaház királyi felhajtóján Ókovács Szilveszter

  • Újabb részletek derültek ki a szolnoki kalandparkban bántalmazott kisfiú ügyében

    Újabb részletek derültek ki a szolnoki kalandparkban bántalmazott kisfiú ügyében

  • Elhunyt Funk Sándor addiktológus

    Elhunyt Funk Sándor addiktológus

  • Csütörtöktől csökken a benzin ára (papíron)

    Csütörtöktől csökken a benzin ára (papíron)

  • Gyurcsány Ferenc: Én szerintem pokolian jól szolgálom a hazámat

    Gyurcsány Ferenc: Én szerintem pokolian jól szolgálom a hazámat

  • Magyar Péter: Orbán békét akar, de az látszik, hogy „a háborút nagyon jól tudja politikai célokra használni”

    Magyar Péter: Orbán békét akar, de az látszik, hogy „a háborút nagyon jól tudja politikai célokra használni”

  • A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a Transparency International nem működik együtt és hazudik

    A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a Transparency International nem működik együtt és hazudik

  • „A magyar elnökségnek komoly felelőssége van, amit nem szabad önös érdekeire használnia”

    „A magyar elnökségnek komoly felelőssége van, amit nem szabad önös érdekeire használnia”

  • Lényegében 500 millió euró ingyenhitelt ad Magyarország Észak-Macedóniának

    Lényegében 500 millió euró ingyenhitelt ad Magyarország Észak-Macedóniának

  • Rendkívüli hőségtől szenvednek az emberek Kelet-Európában

    Rendkívüli hőségtől szenvednek az emberek Kelet-Európában

  • Kirill pátriárka tombol a Hilarion-ügy miatt, de a magyar egyházmegye kiállt a metropolita mellett

    Kirill pátriárka tombol a Hilarion-ügy miatt, de a magyar egyházmegye kiállt a metropolita mellett

  • Még Kalocsán sincs vége: most a részben megismételt szavazáson vesztes fideszes polgármester fellebbezett

    Még Kalocsán sincs vége: most a részben megismételt szavazáson vesztes fideszes polgármester fellebbezett

  • Újabb ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez

    Újabb ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez

  • A kormányközeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben

    A kormányközeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben

  • Az idei júliusi hőhullám csúcsa 12 fokkal haladja meg az elmúlt évtizedek átlagát

    Az idei júliusi hőhullám csúcsa 12 fokkal haladja meg az elmúlt évtizedek átlagát

  • Hány kilométer kátyús út javítására elég 10 milliárd forint?

    Hány kilométer kátyús út javítására elég 10 milliárd forint?

  • Földrengés volt Balatonkiliti környékén

    Földrengés volt Balatonkiliti környékén

  • Senkinek nem kötötte az orrára a veszprémi kórház, hogy leállt az érsebészet, a betegeket Győrbe kell vinni

    Senkinek nem kötötte az orrára a veszprémi kórház, hogy leállt az érsebészet, a betegeket Győrbe kell vinni

  • Kicsit mérséklődik a hőség, zivatar is jöhet

    Kicsit mérséklődik a hőség, zivatar is jöhet

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element