A Belügyminisztérium szerint „elolvadt” a pedagógus-érdekképviseletek tagsága, az érintettek újabb lejáratási kísérletről beszélnek

Március 1-jén, pénteken ül össze a pedagógus-béremelés egy részét biztosító EFOP Plusz uniós támogatási program feltételelit ellenőrző monitoring bizottság, ahol a kormány és az Európai Bizottság delegáltjai mellett jelen lesznek a pedagógus szakszervezetek képviselői is – értesült a Népszava. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak azt mondta, nemcsak a béremelés megvalósulásával kapcsolatban várnak válaszokat a kormánytól, hanem a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence legújabb „hazugságaira” is magyarázatot követelnek.

Rétvári nemrég Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a pedagógus szakszervezetek taglétszáma „elolvadt”, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 5200 taggal, a PDSZ mindössze 800 taggal rendelkezik. A bejegyzésből az adatok forrása nem derült ki. Nagy Erzsébet a Népszavának úgy reagált, ez nem más, mint az államtitkár „vágykivetítése”.

– A tagdíjat rendszeresen befizető tagjaink száma megközelíti a 4000 főt, emellett vannak, akik nem rendszeres tagdíjfizetők, például a nyugdíjasok, megbízási szerződéssel dolgozók, GYES-en lévők. Ha annyi lenne a tagságunk, amennyit Rétvári hazudik, nem tudnánk az egész országra kiterjedő jogsegélyszolgálatot fenntartani, de még egy irodát sem. Ez megint egy szándékos lejáratási kísérlet a kormány részéről – fogalmazott az érdekvédő.

A PSZ elnöke, Totyik Tamás is hasonló véleményen van, szerinte az államtitkár állítása „egyértelmű hazugság és propagandafogás”.

Hozzátette: a törvények tiltják a szakszervezeti tagok bármilyen központi nyilvántartását, a létszámra például a tagdíjbefizetésekből származó államkincstári adatokból lehet következtetni, így kérdés, Rétvári honnan szerezte – az egyébként téves – adatsorát. – A PSZ-nek megközelítőleg 15 ezer tagja van, igaz, ebben a nyugdíjas tagjaink is benne vannak. De a tagdíjfizetési adatok alapján még így is magasabb a tagdíjbevételünk, mint Rétvári pártjának és a Fidesz koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak. Csak minket nem tömnek ki állami támogatással – mondta Totyik Tamás. A taglétszámokkal kapcsolatban érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

A szakszervezetek a pedagógus-béremelést érintő kérdésekre is szeretnének választ kapni a pénteki bizottsági ülésen. A PDSZ január vége óta gyűjti a visszajelzéseket az átlagosan 32,2 százalékosnak mondott béremelésről, adataik szerint a fizetések továbbra sem érik el azokat az átlagokat, amelyeket a kormány közölt. A PDSZ felmérését több mint 2100-an töltötték ki, s a válaszadók 63,6 százaléka jelezte: béremelés után csak a fokozatához tartozó törvényi minimumot kapta, az átlagbér pedig bruttó 572,7 ezer forintra jött ki. Ezzel szemben a kormány azt állítja, a gyakornokoknál a bruttó átlagbér 561,1 ezer forintra, Pedagógus I. fokozatban 602 ezer forintra, Pedagógus II-ben 679,1 ezer forintra nőtt.

A PDSZ ügyvivője szerint

a kormányzat különböző trükkökkel kozmetikázza az adatokat, például csak a tankerületi intézményeket vonták be az összesítésbe, az önkormányzati, egyházi, alapítványi intézményeket nem, miközben a visszajelzések szerint leginkább az utóbbi fenntartóknál kapták csak a törvényi minimumot a pedagógusok.

Emellett nemcsak az alapbéreket vették figyelembe az átlagok kiszámításánál, hanem hozzáadták a különböző pótlékokat és megbízási díjakat is, amivel ugyancsak kedvezőbb képet kaphattak az átlagbérek alakulásáról – állítja Nagy Erzsébet.

A PSZ a Forrás Társadalomkutató Intézettel együttműködve indított felmérést a valós bérhelyzet feltérképezésére, a kutatás eredményeit várhatóan március elején közlik. (Népszava)