Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról.
1. A „nemzeti egység megbillenése”
Orbán Viktor a 444 cikke nyomán kirobbant kegyelmi botrányról nem beszél sokat, a pénteki interjút megelőzően csak múlt szombati évértékelőjén foglalkozott a témával a nyilvánosság előtt. Az ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök (aki 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének) és Varga Judit (aki a kegyelmi döntést igazságügyi miniszterként ellenjegyezte).
A péntek reggeli interjúban Orbán a köztársasági elnök döntésére és lemondására reagált:
Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem. Vagyis, hogy elutasítja. És ezt mindenki így érezte az országban, szinte mindenki.
Válaszát aztán azzal folytatta, hogy „Ezért megbomlott a nemzeti egység emiatt a döntés miatt, egy módon lehetett helyreállítani, úgyhogy az elnök asszony [...] ezt a hibát beismerte és távozott.”
Tehát Orbán a válasz első részében azt mondja, hogy a kegyelmi üggyel kapcsolatban a nemzet egységesen vélekedik, ellenben azzal folytatja, hogy „megbomlott a nemzeti egység” - ez a két állítás láthatóan kizárja egymást. Ha egyszer „mindenki” szerint rossz döntés született, akkor azzal nemhogy megbillent, hanem e tekintetben épphogy kialakult egy „nemzeti egység”.
A logikai bukfenc feloldásához pontosabban kellene érteni, mit ért Orbán „nemzeti egység” alatt, és pontosan kik között bomlott ez meg (erről e-mailben érdeklődtünk, ha esetleg kapunk választ, frissítjük a cikket).
A „nemzeti egység megbillenése” kommunikációs panelt nem először használja Orbán, ugyanez hangzott el az évértékelő beszédében is.
Kérdést vet fel az is, hogy Orbán pontosan milyen adatokra hivatkozva állítja, hogy a kegyelmi döntést „mindenki, szinte mindenki” elutasította.
- Február 8-án a HVG írta meg, hogy a Call Express Közvélemény-Kutató Intézet elkezdte monitorozni, hogy Novák Katalinnak le kellene-e mondania (A közvéleménykutatás eredményét nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy Novák február 10-én lemondott).
- Egy nappal később, február 11-én a Nézőpont Intézet már közzé is tett egy közvéleménykutatási eredményt, amely szerint a magyarok többsége (70 százalék) elfogadja Novák Katalin döntését. Továbbá, hogy a magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott a kegyelmi ügyről és az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével. A kutatás 500 fő telefonos megkérdezésével készült.
- A 21 Kutatóközpont mérései pedig azt mutatták, hogy a botrány hatására Novák Katalin népszerűsége jelentősen zuhant.
2. A kormány felelőssége a kegyelmi ügyben
A pénteki interjúban a kormány felelősségéről is szót ejtett a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a
kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, ez kifejezetten az elnöknek [...] kizárólagos joga, és utána az elnök dönt, hogy a kegyelmi kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a kegyelmi döntést az Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere, az azóta szintén lemondott és a közélettől visszavonult Varga Judit jegyezte ellen hivatalból, a jogszabályi előírásoknak megfelelően:
„a köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez” – áll a kegyelmi eljárásról szóló tájékoztatóban.
Tehát hiába állítja a miniszterelnök, hogy a kormányzati munkáról „le van választva” a kegyelmi kérvények elbírálása, ez nem igaz: a kormány egyik minisztere ugyanis részt vesz a kegyelmi kérvények jóváhagyásában.
A február 16-i kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy K. Endre kegyelmi kérvényéről nem esett szó a kormányülésen, arról Orbán a sajtóból értesült. Gulyás ezzel kapcsolatban még annyit tett hozzá, hogy eddig egyetlen kegyelmi ügy került szóba a kormányüléseken, ez pedig a terrorizmus miatt elítélt és K. Endrével egyidőben, a pápalátogatás során kegyelemben részesített Budaházy György esete volt.
3. Már a kegyelmi ügy előtt is sokat lehetett tudni Bicskéről
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy:
Egy tisztességes országban, mint Magyarország, ilyen nem fordulhat elő, mint ami a bicskei gyermekotthonban történt, és amit a kegyelmi ügy hozott fölszínre, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan.
Annak ellenére, hogy valóban Novák Katalin kegyelmi döntésének, illetve leginkább az arról szóló cikknek köszönhetően került újra felszínre a bicskei pedofil igazgató és helyettesének, K. Endrének botránya, az ügyről már évekkel korábban is sokat lehetett hallani és tudni.
A nagyközönség akkor találkozhatott először az üggyel, amikor 2016. október 6-án az RTL Klub Házon kívül című műsorában megszólalt a bicskei gyermekotthon két egykori lakója, akik elmesélték, hogy az intézet igazgatója éveken át szexuálisan zaklatta, molesztálta őket. A műsornak nyilatkozó Julián és Levente azért vállalta névvel és arccal a történeteket, mert egy volt lakó 2016 nyarán a vonat elé vetette magát.
Már aznap érkezett a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnal felfüggesztette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóját, belső vizsgálatot rendelt el. A gyermekotthonokat működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett a rendőrségen, miután a gyermekvédelmi gyám jelzése által szeptember 23-án tudomást szerzett az intézményben történt szexuális zaklatás gyanújáról, írta akkor az Index.
Két héttel a műsor után az RTL Klub újabb videóval jelentkezett, ugyanis újabb és újabb áldozatok jelentkeztek, hogy elmeséljék saját történeteiket.
Moskovics Judit, a Házon kívül oknyomozó riportere a 444-nek is hosszú interjúban mesélt a bicskei ügyről és nyomozásról.
A bicskei gyermekotthon volt igazgatójának és nevelőjének ügyét 2017. december elején kezdte tárgyalni a Székesfehérvári Törvényszék. Az ügyészség az igazgatót 10 gyermek szexuális bántalmazásával vádolta, a nevelőt pedig 4 gyermek bántalmazásával.
2018 júniusában az RTL Klub arról számolt be, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját újabb bűncselekménnyel vádolták meg: a szexuális zaklatáson és erőszakon kívül vesztegetés és kényszerítés miatt is felelnie kellett. Mint írták, a vád szerint helyettesével (vagyis K. Endrével) több érintett gyereket próbáltak rávenni arra, hogy vonják vissza terhelő vallomásukat. Ezt az ügyet 2018 szeptemberében tárgyalta a Fehérvári Törvényszék. Majd arról is beszámoltak, hogy „tanárként sem dolgozhat tovább a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettese, akit az igazgatóval együtt kényszerítéssel és vesztegetéssel vádol a megyei ügyészség”.
Ítéletet végül 2018. november 21-én hirdetett a törvényszék: a volt igazgatót nyolc év fegyházbüntetésre ítélték, az intézmény egyik nevelőjét pedig három év felfüggesztettre. 2019 novemberében a volt igazgatót kényszerítés miatt is elítélték. A 168 óra ekkor arról is beszámolt, hogy november 13-án zárt ülésen a bicskei önkormányzat képviselő-testülete visszavonta Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon volt igazgatójának díszpolgári címét.
4. Mibe akar beleszólni „Brüsszel”?
A miniszterelnök rádióinterjújában azt is megemlítette, hogy
...majd a magyarok el fogják dönteni, hogy hogyan szabályozzák a gyermekvédelmi intézményeket, hogyan szabályozzák az iskolai nevelést. (…) Nem engedjük, hogy bárki bárhonnan nagykövet, vagy éppen brüsszeli bürokrata beleokoskodjon az életünkbe.
És arról is beszélt, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők felelőssége, kötelessége és lehetősége, amit nem előzhet meg semmilyen LMBTQ-propaganda.
Orbán Viktor itt ugyanúgy összemos két dolgot, mint a gyermekvédelminek nevezett törvény: míg az utóbbi a pedofíliát a homoszexualitással mossa össze, addig Orbán a gyermekvédelmi rendszer szabályozását az LMBTQ-propagandával. „Brüsszel” ugyanis nem abba akar „beleokoskodni”, hogyan szabályozzák a magyarok az iskolai nevelést vagy a gyermekotthonokat, hanem azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert nem látta biztosítottnak Magyarországon az LMBTQ-jogokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már néhány nappal a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadása után kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, és szégyenletesnek tartja. A magyar törvényt 2021. június 15-én szavazták meg a kormánypártok és a Jobbik, egy hónappal később, 2021. július 15-én az Európai Bizottság pedig már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, az „egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban.” A Bizottság döntését azzal indokolta, hogy
„Magyarország esetében az egyik eljárás egy közelmúltban elfogadott törvényt kifogásol, amely 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, mely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg; a másik pedig egy LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozatot vizsgál.”
Mivel a Bizottság nem kapott megnyugtató választ a kérdéseire és aggályaira a törvénnyel kapcsolatban, egy évvel később, 2022. július 15-én keresetet indított Magyarországgal szemben. Indoklásukban hangsúlyozzák, hogy:
A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért.
Majd felsorolják, a magyar törvény mely uniós szabályozásokat sérti. Ezek többek között az alábbiak:
- az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv,
- az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv,
- a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elv és a szolgáltatási irányelv,
- az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jog,
- továbbá az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogok.
Arról, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokat fagyasztott be a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályai miatt, ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Ott megállapítottuk, hogy a szexuális kisebbségek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt összesen 2,7 milliárd euró uniós forrást zárolnak. Ebből kifejezetten a szexuális kisebbségekhez tartozó jogok visszaállításáig, azaz a „gyermekvédelmi” törvény visszavonásáig a Helsinki Bizottság elemzése szerint összesen 700 millió euró marad zárolva.
Orbán azt is megemlítette, hogy „ki fogják mondani újra a magyarok, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülőknek a felelőssége”. Itt a miniszterelnök a 2022. április 3-i népszavazásra utalhat, arról viszont nem beszélt, hogy ez a népszavazás érvénytelen lett. A kormány négy kérdést tett fel, például azt, hogy:
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatot kell leadnia, ez azonban egyik kérdésnél sem valósult meg, a 4,1 milliós érvényességi küszöböt egyik kérdésnél sem sikerült elérni. (lakmusz.hu)
