Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hibák sorozatával drágította a kormány az élelmiszereket

Gazdaság
2024.02.24.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
20

A magyar élelmiszerárak egekbe ugrását nem a világpiaci folyamatok, sokkal inkább a kormány több hibás döntése, a magyar élelmiszeripar alacsony versenyképessége és cégek profitéhsége okozta - állítja az MNB.

Sok mindenki hibázott és sok minden elromlott, ebből következett, hogy egész Európában Magyarországon mérték a legmagasabb élelmiszer-áremelkedést 2022-2023-ban – összegezhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „mélyelemzése”. A jegybank számításai szerint a csúcsán 50 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedés felét hazai tényezők okozták és csak a másik fele indokolható külső impulzusokkal.

Az MNB a folyamatban két szakaszt különböztetett meg: az első a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése volt, amit a gazdaság átvészelt, nem hozott érdemi plusz inflációt. A második periódus 2022 elején kezdődött, az ukrajnai háború előtt kitört energiaárrobbanással. Az már felszínre hozta a gazdaság strukturális gyengeségeit, az alacsony termelékenységet és a magas energiaigényt, aminek az lett a következménye, hogy a hazai élelmiszer-infláció 2022 elszakadt a régiótól. Az MNB szerint a magas energiaárak oka az volt, hogy a magyar energiakereskedelmi szektor magas koncentrációja miatt, a verseny hiányában a kereskedők jobban tudták emelni az áraikat.

Mindezek következtében 2021 júniusa és 2023 decembere között idehaza az élelmiszerárak átlagosan 56,3 százalékkal nőttek, ami a legmagasabb volt az EU országaiban. 

Ezen időszakban a második legnagyobb áremelkedést Litvániában mérték, közel 45 százalékkal. A helyzetet tovább rontotta az egész Európát sújtó 2022 szélsőséges aszály, ami a termésmennyiségek jelentős csökkenése révén hozzájárult a terményárak emelkedéséhez.

Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányokon túl egyedi magyar tényezők is hozzájárultak. Az MNB ezek között említi azt a jelentős jövedelemkiáramlást, amit a kormány a 2022-es választások előtti osztogatásokkal követett el. Ekkor mintegy 1500-2000 milliárd forintnyi, jelentős részben gazdasági teljesítménnyel nem fedezett plusz jövedelem került a lakossághoz. Mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza a gyermekes adófizetők, akkor fizették ki a rendvédelmi dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását és a 13. havi nyugdíjakat. A plusz jövedelmek átmenetileg megemelték a lakosság fogyasztási kiadásait, a kereskedelem és a teljes élelmiszeripar látva a váratlanul megugrott lakossági keresletet a teljes értékláncon belül áremelésekkel reagált. Mivel ezek a bevételek a cégek profitját növelték, a jelenséget profitinflációnak nevezi az MNB . Vagyis a cégek nem azért drágítottak, mert a költségeik indokolták, hanem látva a szabad lakossági pénzeket, elszívták azokat. Az a többlet csapódott le a vállalati profitokban a teljes értékláncon, azaz a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig bezárólag. Ugyanakkor az élelmiszerárakat emelte az árfolyamváltozás is, 2022-ben a forint drasztikusan leértékelődött az euróval szemben,  ami az import élelmiszereken keresztül extra árdrágulást okozott.

Tovább növelték az inflációt az olyan elhibázott kormányzati intézkedések, mint az ársapkák bevezetése. Az árstopok torzították a piaci folyamatokat, áremelő hatásuk volt, hisz a nem árstopos termékeken a kereskedelem többszörösen visszavette a veszteségét. Ugyanakkor a vállalatok közötti verseny erősítést szolgáló intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette az magyar élelmiszer-infláció gyengülését – jegyzi az meg az MNB.

Az MNB elemzése szerint a kiemelkedő mértékű élelmiszerár-emelkedést több negatív tényező egymásra épülése okozta. Ezek együttes újbóli megismétlődésének kicsi az esélye, ugyanakkor az látszik, hogy az energiaárak emelkedésnek jobban ki vannak téve a hazai élelmiszeripari vállatok, ez pedig kockázatot jelent a jövőre nézve is.

 

Uniós szinten vannak a hazai élelmiszerárak, még Bulgária is elénk kerülhet

A 2022 tavasza óta idehaza bekövetkezett élelmiszer-árrobbanás hatásra a magyar fogyasztói árak ezen a területen elérték az uniós szinteket – jegyzik meg az MNB elemzői. Az nem alapvető élelmiszerek már jóval drágábbak az uniós átlagnál, itt a magyar felár 25 százalék, ezzel szemben a húsfélél (még) mintegy 20 százalékkal olcsóbbak az uniós átlagnál. Azt anyag készítői nem teszik hozzá, hogy mindeközben Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egész Unióban az egy főre jutó jövedelem vagyis azonos árak mellett a magyarok fordítják a jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerekre – sok esetben ezért nem is jut olyan kiadásokra, amely más uniós országokban teljesen megszokott. Az egyéni fogyasztás alapján 2022-ban Magyarország volt az uniós második legszegényebb országa, 2023-ban valószínűleg az utolsó helyre kerültek a magyarok szegénységi listán, ugyanis az eddigi örökös utolsó Bulgária tavaly közel nem szenvedett el akkora inflációs és gazdasági sokkot mint a magyar gazdaság. 

(Népszava)

Címlapkép forrása: MTI
gazdaság
elemzés
MNB
infláció
ÉLELMISZERÁRAK
ENERGIAÁRAK
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.24. - 10:41
20
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

    Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

  • Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

    Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

  • Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

    Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

  • Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

    Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

  • Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

    Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

  • Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

    Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

  • Köd és napsütés

    Köd és napsütés

  • Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

    Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

  • Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

    Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

  • Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

    Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

  • Hálos lavina a Tátrában

    Hálálos lavina a Tátrában

  • Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

    Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

  • Komoly áremeléssel búcsúzik a január

    Komoly áremeléssel búcsúzik a január

  • Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

    Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

  • 400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

    400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

  • Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

    Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

  • Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

    Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

  • Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

    Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

  • Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

    Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

  • Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

    Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

  • A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

    A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element